Magyar Katolikus Lexikon > K > Károly


Károly, Borromei, Szt (Arona, Lombardia, 1538. okt. 2.-Milánó, 1584. nov. 3.): érsek, bíboros. - Atyja Gilbert gr., anyja Medici Margit, IV. Pius p. (ur. 1559-65) nővére. ~ gyermekkorától papnak készült, 1545. X. 13: a milánói egyhm. klerikus-jelöltje. 1550: az aronai Szt Gratinianus és Felinus ktor kommendátor apátja. Jövedelmét a szegényekre fordította. 1552: a páviai egy. hallg-ja, 1559. XII. 6: mindkét jog dr-a. XII. 25: a nagybátyja, Giovanni Angelo Medici lett a p. - IV. Pius Rómába hívta ~t és bátyját, Federicót (1561: a p. hadsereg főkapitánya). 1560. I. 13: ~ ap. protonot., a signatura referendáriusa, II: a milánói egyhm. adm-a, róm. tartózkodási kötelezettséggel. Diákonus bíb., 1563. VI. 4: presbyter bíb., Port., Németalföld, a kat. svájci kantonok és szerzetesr-ek protektora, a S. Maria Maggiore-baz. gyóntatója. Fontos szerepe volt a →trienti zsinat utolsó ülésszakának összehozásában, 1563. XII. 4: a befejezésében s a zsin. gyakorlati határozatainak megvalósításában. A p. a jobb szemének nevezte, az első államtitkárnak tekinthető (→Államtitkárság). - Feddhetetlenül élt, de élete e szakaszában fényes udvart, fogadásokat, vadászatokat és hangversenyeket tartott, kedvelte a humanista irod-at. A műv-ek támogatására alapította 1562. IV. 20: a Notti Vaticane akad-t. Támogatta a ker. Róma ókori emlékeinek kutatását, Néri Szt Fülöppel együtt a ker. régészet tud-ának atyja lett. - Bátyja halála után (IX. 19.) ~ra szállt a családi vagyon, ami a világi boldogulás lehetőségeit csak növelte. Bár pápai fölmentéssel meg is nősülhetett volna, ~ épp ekkor szigorú, aszketikus életet kezdett Francisco →Ribera és Laynez jezsuiták lelkivezetése alatt. Udvarát fölszámolta, teol-t kezdett tanulni, a Notti Vaticanét jámbor társulattá alakította. 1563. VII. 17: pappá, XII: pp-ké sztelték, 1564. VI. 12: megkapta az érs. palliumot. Aszketikus gyakorlatait a p. egy ideig ellenezte, majd élete utolsó éveiben maga is követte. - Érs. kinevezése után Niccolo Ormaneto veronai papot nevezte ki ált. helynökévé (aki VII. 1: átvette az egyhm-t, egyhm. zsin-ot hívott össze, szem-ot alapított és megkezdte a szerz-házak reformját). 1565. IX. 1: legátusként Milánóba ment, hogy elnököljön az érs. tart. zsin-án, de a p. betegségének hírére visszatért Rómába. IV. Pius XII. 9: ~ karjai közt halt meg. Részt vett a konklávén, mely 1566. I. 7: megválasztotta (Szt) V. Pius p-t (ur. 1566-72). - Áttelepült Milánóba, egyhm-jét átszervezte: 6 milánói és 6 vidéki körzetet alakított. Milánóban kb. 30 pléb-t megszüntetett, a falvakban újakat alapított. Megnövelte az esperesség intézményének jelentőségét. A pléb-kon a szokásos anyakönyvezésen túl megkívánta a családokról vezetett nyilvántartást, szorgalmazta a helytört. monográfiák írását. Milánóban és vidéken 1566: tartott vizitációi hatására a pléb-k újjászülettek. - Az 1564: alapított milánói szem. vezetését a JT-ra bízta (előírása szerint a szeminaristák a jezsuita koll-ban hallgatták a teol-t, uaz a személy volt a koll. és a szem. rektora, a szem-nak 10 nevelője, a koll-nak 20 tanára; 1564. XII. 10: 34 bentlakó és 55 bejáró növ-e volt). A trienti zsin. szellemében bevezetett reformjai mintát adtak a szem-oknak: a pléb-kon és a társaskápt-ok mellett folyó papnev. lassan átadta helyét a szem-nak. A →nagyszeminárium mellett gimnazisták számára kisszem-ot, késői hivatásoknak int-et alapított. A svájci kantonok növ-ei számára alapította 1579: a helvét szem-ot (bár 1797: megszüntették, svájci ném. kispapok 1970: is tanultak a milánói szem-ban). 1564-68: alapította Paviában szegény egy. hallg-k számára a koll-ot, 1572. I. 7: a milánói Brera egy-et (1574: nemesi koll-mal). - A trienti zsin. szellemét megvalósító munkája során ellenállással is találkozott. Amikor V. Pius p. megbízta a →humiliáták brerai ktorának megreformálásával, a szerz-ek ellenálltak, s a Farinának nev. Girolamo Donato 1569. X. 26: rálőtt a magánkpnájában imádkozó ~ra, aki csodálatos módon sértetlen maradt. A merénylő elmenekült, de 1570. VIII. 11: bűntársaival együtt kivégezték. - A szegénység és nyomorúság minden formáját próbálta intézményesen is orvosolni: árvaházakat, menhelyeket, ispotályokat, éhínségek idején népkonyhákat szervezett. Amikor 1576. VIII: pestis tört ki Milánóban, vizitációs útjáról visszasietve a polg. vezetőségtől magára hagyott nép mindene lett. Külön kis útmutatót nyomatott a betegápolás módjáról. - 1610. XI. 1: avatták sztté. Ü: nov. 3. A papnövendékek és a papság védősztje. Patrónusuknak tekintik a keményítőgyárosok, segítségül hívják járványok ellen. - Tiszt-e a sűrűn ismétlődő pestisjárványok idején lendült föl (Szt Rozália, Sebestyén, Rókus mellett). VI. Károly cs. (ur. 1711-40) 1713: a pestis idején fogadalmat tett és fölépíttette a bécsi ~-tp-ot (Karlskirche). A tp. alapkövét Erdődy László nyitrai pp. sztelte meg (Johann Fischer von Erlach építő, J. C. Mader relief, 1730; J. M. Rottmeyr kupolafreskó, 1730). - Mo-on a ~ keresztnév a Habsburg dinasztia és a róm. CGH m. növendékeinek hatására terjedt el, először a nemesség és polgárság körében (parasztnévvé nem tudott válni, napjához néphagyomány nem fűződik). Migazzi Kristóf váci pp. az irgalmasok, 1780: a szem. kpnáját ajánlotta ~ oltalmába. A váci szegyh. Mária mennybevétele freskóján a hódoló m. sztek között szerepel. Pestispatrónusként látható 1756: a váci Szentháromság-emléken. A váci egyhm-nek alig van barokk tp-a, melyben ~ képével, szobrával ne találkoznánk (Alsónémedi, Kiskunfélegyháza), Egykorú képe látható a szegyh. sekrestyéjében és a piar. tp-ban is. - A fiatalon elhúnyt Károly Ambrus főhg. váci ppi kormányzó, későbbi prím. emlékezetére Ferenc kir. ~-emlékérmet ajándékozott a váci kápt-nak, nagy ünnepeken a knk-ok viselni szokták. Eszterházy Károly, ~ és a Tridentinum szellemének legnagyobb m. képviselője a pápai plébtp-ban oltárt emelt ~ tiszt-ére (a szt kíséretében maga is látható). - Óbuda plébtp-ában Bebó Károly szobrász fogadalomból 1753: fölajánlott alkotásaként látjuk ~ képét, mely a ~-ikgr. kivételes érdekességű alkotása: ~ mezítláb, kötéllel a nyakán vezekel a pestises betegekért. A kép keretének felső részén földgömb: ezen kaszál a halál. A homokórát tartó Saturnus is a mulandóságra emlékeztet. A kép mellett álló angyalszobor csengőt és kopogtatóul szolgáló kalapácsot tart a kezében. A keret alsó részén Avilai Szt Teréz nyíltól átvert szívvel. - A Zichy Miklós gr., Óbuda földesura által 1758-63: állított fogadalmi oltáron angyal társaságában ott volt ~ is (1956: lebontották). - Jezsuita isk. színjátékokban is föltűnt (Kolozsvár, 1699). Szem-ok, papnev. int-ek védősztje (Vác, Csanád). Patrónusa az esztergomi Köbölkút, Újbars, a rozsnyai Kistugár (1841, Zichy Károly támogatásával), a pécsi Majs (1752), Üszög, a veszprémi Kisgőrbő, Lajoskomárom, Pula, az egri Pétervására, Pusztakengyel (1936), a váci Rákosliget (1915), a szombathelyi Nagyrákos, a kalocsai Újpalánka (1724, ma Szt Erzsébet), Bácstóváros (1882), Topolya (1898, kpna), Wekerlefalva (1911), a csanádi Pancsova (1757), Nagyjécsa (1780), az erdélyi Marosújvár, a piar-k máramarosszigeti (1736) tp-ának, ill. kpnájának, az irgalmasok váci kórházkpnájának, Nagyvárad és Szepeshely ppi kpnájának. Oltárát látjuk a gyulafehérvári (1755) és kalocsai szegyh-ban, Kecel faluban. ~ a névadója Károlyliget fr. alapítású bánáti falunak. - Ikgr. Bíb. ruhában, olykor mezítláb ábrázolták (Münster, dóm, 1737). Attrib-ai: feszület v. keresztben végződő pásztorbot, vezeklőkötél (nyakán), koponya, nyílvessző (utalások a milánói pestis idején vezetett bűnbánó körmenetekre). - M: Opera omnia. Kiad. G. B. Sassi. Milano, 1747. **

Schlör, Alois: Vita Sancti Caroli Borromaei. Pest, 1851. Ferretti, L.: S. Carlo Borromeo nell'arte. Roma, 1923. - Orsenigo, Cesare: ~ élete. Ford. Nyisztor Zoltán. Bp., (1929) (Sztek országa 19.) - LThK II:611. - Bálint II:442. - BS III:812. - Sachs 1980:207.

Károly, Garnier, Szt, SJ (Párizs, Fro., 1605. máj. 25.-Etbarita, 1649. dec. 7.): misszionárius, a →kanadai vértanúk egyike. - A clermont-i jezsuita koll. növendéke volt, 1624: lépett a JT-ba. 1635: pappá szent. 1636: Kanadába küldték, VIII. 3: érte el a huronok földjét (→indiánok). Ihonitiriában, majd Ossossanéban telepedett meg, rendkívül gyorsan megtanulta a bennszülöttek nyelvét, s hirdetni kezdte az evang-ot. Az indián telepek szétszórtsága miatt nagy távolságokat kellett bejárnia. 1646: a Farkas törzs szálláshelyén, Etbaritában Szt Jánosról, a Szarvas törzs helyén, Ekarreniondiban Szt Mátyásról nev. misszióstelepet alapított. - Sok támadás érte a varázslók részéről, felelőssé tették egy járványért (melyben betegápolásáért a „bárány” nevet kapta), 1637-től állandó életveszélyben volt. Az irokézek egy támadás során kiirtották Etbarita lakóit, és mindent fölégettek. ~ egy haldokló indián megkeresztelése közben szenvedett vtságot. A Szt Mátyás-telepről érkezett 2 rtársa temette el a misszióstelep kpnájának romjai közé. - 1925: b-gá, 1930: sztté avatták. Ü: okt. 19. **

SzÉ 1984:707.

Károly, Lwanga, Szt   →ugandai vértanúk

Károly, Mazenod, Szt, Charles-Joseph-Eugene (Aix, Fro., 1782. aug. 1.-Marseille, 1861. máj. 25.): püspök, rendalapító. - Családjával 1790-1802: menekültként élt Itáliában. 1811: pappá szent. Mint a szegények népmisszionáriusa vett részt a marseille-i egyhm. újjáélesztésében. 1823: ált. helyn. 1832: spp. 1837: Marseille pp-e. Újjáépíttette a katedrálist, a szem-ot és a Notre-Dame de la Garde kegytp-ot. Csak a székvárosban 20 új pléb-t alapított, az egyhm-ben újra megtelepítette a szerz-eket. 1856: szenátor lett, védte a Sztszék és az Egyh. jogait. 1816: alapította a →Szeplőtelen Szűz Missziós Oblátusai kongr-t, ált. főn-e volt. Missz. telepeket alapított Kanadában, az USA-ban, Ceylonban és D-Afrikában. - II. János Pál p. 1995. XII. 3: sztté avatta. Ü: máj. 21. **

LThK VII:218.

Károly, Sezzei, Szt, Gian Carlo Marchionne, OFM (Sezze, Itália, 1613. okt. 19.-Róma, 1670. jan. 6.): misztikus, író. - Segítenie kellett a mezei munkában, ezért csak néhány é. járt isk-ba. 1635: lépett a r-be Rómában. Rendkívül szigorú aszkézist kezdett. 1648: stigmatizálódott, egy szentmisén a szt Ostyából kiinduló fény átfúrta a szívét. 1646-tól haláláig Rómában élt. Tanácsadója volt X. Ince (ur. 1644-55), VII. Sándor (ur. 1655-67) és IX. Kelemen (ur. 1667-69) p-knak. - Írásaiban (stílus, terjedelem, szerkezet) is elfogadta elöljárói szavát. Misztikus élményeinek leírásakor Avilai Szt Terézre emlékeztetően mély és pontos. - Fm: Trattato delle tre vie della meditazione. Roma, 1654. - Le grandezze delle misericordie di Dio c. Életrajz. 1661-65. - Camino interno dell'anima. Uo., 1664. - Settenari sacri. Uo., 1666. - 1882: b-gá, 1959. IV. 12: sztté avatták. Ü: jan. 7. **

NCE III:507.

Károly, Nagy, B. (748. ápr. 2.-814. jan. 28.): frank király (ur. 768-814), nyugatrómai császár (ur. 800-814). - (Kis) Pipin frank kir. (ur. 751-768) fia. Apja halála után testvérével, Karlmannal (ur. 768-771) társuralkodó, annak halála és utódai eltávolítása után egyeduralkodó. 774: hadat viselt apósa, Desiderius longobárd kir. (ur. 757-774) ellen, győzelme után fölvette a longobárd kir. címet. 777-778: a Pireneusoktól D-re hódított, ahol 795: megalakította a sp. őrgrófságot. 772-800: elfoglalta a pogány szászok földjét, akiket ker. hitre térített. 784: és 787: Tasziló bajor hg-et ismételt hűségesküre kényszerítette, 788: megfosztotta rangjától, hgségét a birod-ba olvasztotta. 791-796: az →avarok elleni hadjáratban megsemmisítette birod-ukat, a meghódított ter. DK-i határai mentén őrgrófságokat szervezett (ezek egyike volt a morva grófság, melyet a pánszlávok →Nagymorva Birodalomnak neveznek). 800 karácsonyán III. Leó p. (ur. 795-816) cs-rá koronázta. ~ Isten országának terjesztését tekintette feladatának; vallásos meggyőződésből és pol. okokból térítette meg erőszakkal a szászokat (a verdeni vérfürdő kb. 4500 áldozatot követelt) és szervezett új ppségeket (Münster, Minden, Verden, Bremen, Paderborn, Osnabrück, Hildesheim, Halberstadt), érsségeket (Mainz, Köln, Trier, Salzburg). Folytatta a Szt Bonifác által megkezdett egyházi reformot, beleszólt az Egyh. belső életébe is. Birod. törv-eket bocsátott ki, melyek kizárólag egyh. ügyekkel foglalkoztak, birod. zsin-okat tartatott, megbízottaival (missi dominici) az áll. és egyh. életet egyaránt ellenőrizte, úgy, hogy az áll. és egyh. szolgálat eggyé vált. 794: a frankfurti zsinat joggal nevezte ~t király és papnak (rex et sacerdos). - Aacheni udvartartása Eu. pol. és szellemi közp-ja lett. A 795-800: építtetett aacheni dóm a bizánci cs. építészetet utánozta, később a Ny-i ker. birod. jelképévé vált, ahol 936-1530: I. Ottótól V. Károlyig 30 cs-t koronáztak. Az aacheni udvari akadémiában kiváló tudósok tanítottak (pl. az angolszász →Alkuin). Támogatta a ktori és kápt. isk-kat, melyek a tud-ok és műv-ek otthonai lettek. Az antik műveltség kincseinek másolása közben alakult ki az ún. karoling írás, azaz a kis- és nagybetűk (minuscula, maiuscula) alkalmazása, a mai írás alapja. Miniatúrákkal díszített kv-eiről híres volt az aacheni, trieri és tours-i isk. A másolóműhelyekben főként szentírásokat és liturgikus kv-eket készítettek (a bécsi, a Godescalc-féle evangéliumos kv. stb.). - Az egyh. reformhoz a liturgia megújítása is hozzátartozott. Ez a róm. lit. szellemében történt, a Sacramentarium Gregorianum alapján. A kolostorok megújítása Szt Benedek szabályai alapján zajlott le. 789: ~ Monte Cassino-i látogatásakor másolatot szerzett az eredeti reguláról. 802: és 816: az aacheni zsinaton ennek követését kötelezővé tette. - Az Egyh-nak óriási szolgálatot tett, magánélete nem volt mentes nagy hibáktól, amiért elodázták a pl. I. (Rőtszakállú) Frigyes (ur. 1152-90) szorgalmazta szttéavatást. - A 12. sz-tól Aachenben és környékén sztként tisztelték, bár kultusza nem vált ált. elfogadottá. Udvara a karoling reneszánsz műv. és művelődés közp-ja volt. 796/800-ból való a lateráni baz. ebédlőjének másolatban fönnmaradt mozaikja, amelyen Szt Péter III. Leó p-nak (ur. 795-916) kulcsot, ~nak zászlót ad át. Később cs. ornátusban, kezében →országalmával és →jogarral, ill. az aacheni kpna modelljével ábrázolták (~ ereklyetartó-ládája, Aachen, Münster, 13. sz. eleje). A.G.-T.I.

Calmette, J.: Charlemagne, sa vie et son oeuvre, Paris 1945. (ném. Innsbruck, 1948) - Halphen, L.: Charlemagne et l'empire carolingien. Paris, 1948. - Fichtenau, H. v.: Das karolingische Imperium. Zürich, 1949. - Folz, R.: Le couronnement impérial de Charlemagne. Paris, 1964. - Braunfels, W.: Karl der Grosse. Lebenswerk und Nachleben. 1-3. köt. Düsseldorf, 1965. - Bullough, D.: Karl der Grosse und seine Zeit. Wiesbaden, 1966. - BS III:853.

Károly Alajos (Vigonuovo, Itália, 1864. júl. 18.-Szenc, 1942. okt. 13.): plébános. - A teol-t a Pázmáneumban végezte, 1887. XII. 28: pappá szent. Udvardon, 1888: Léván, 1892: Pozsonyban kp. 1896: Kirva, 1899: Szenc plnosa, 1907: esp. 1925: a csehek megfosztották pléb-jától, amit csak 1937: kapott vissza, 1939: tb. esztergomi knk. A szenci Fogyasztási és Hitelszövetkezet eln. - Szencen 1939. XII: a Plébániai Értesítő fel. szerk-je. 88

Schem. Strig. 1917:339; 1941:299; 1943:352. - Ker. m. közél. alm. I:484. - Nemz. Újs. 1942. X. 18. - Gulyás XVI:283. - Viczián 1995:175. (1461.)

Károly Erzsébet Kassiana, ANK (Szentpéterfa, Vas vm., 1907. febr. 2.-Balogunyom, 1950. szept.): szerzetesnő, okleveles ápolónő. - Szombathelyen 1927. V. 19: lépett a kongr-ba. Első fog-át 1929. VIII. 15: Szombathelyen, örök fog-át 1932. VIII. 15: uo. tette. A r-ben betegápoló nővérként dolgozott. r.k.

Károly György Hugó, OPraem (Debrecen, Hajdú vm., 1840. szept. 7.-Bp., 1908. szept. 22.): gimnáziumi tanár. - 1858. IX. 8: belépett a jászóvári prem. r-be. 1861: tört. szakos tanár a r. nagyváradi gimn-ában. 1863. IX. 29: pappá szent. 1866: tanár a kassai gimn-ban és a jogakad-n, a Felsőmo-i Múz. Egyes., 1867: az Orsz. Középisk. Tanáregyes. társalapítója. 1875-1907: Trefort min. meghívására a bpi Első M. Áll. Felsőbb Leányisk. tanára. 1876: a Petőfi Társ. alapító tagja. 1898: az Áll. Felsőbb Leányisk. ig-ja. Cikkeket, tanulmányokat írt az irodtört., esztétika és ped. tárgyköréből. - Fm: Fiumei emlék. Útirajzok. Pest, 1870. - Intelmek erkölcsi példákban. A tanulóifjúság számára. Debrecen, 1870. - Rövid hiterkölcsi beszédek a tanév minden vasár- és ünnepnapjára. 1-2. köt. Pest, 1871. - Szépészeti képzés gimn-ainkban. Kassa, 1874. - A Felsőmo-i Múz. Évkv-e I. Szerk. Kassa, 1874. - Abaújmegye XVI. sz-beli műveltségtörténelméből. Bp., 1876. K.E.I.

Szinnyei V:1065. - Jászói névt. 1908:15. - Ped. Lex. II:318. - MÉL I:866. - Stefancsik-Kovács 1978:145.

Károly Ignác Vilmos, OCist (Ráckeve, Pest vm., 1866. szept. 2.-Székesfehérvár, 1922. szept. 25.): gimnáziumi tanár. - 1885. VIII. 29: lépett a r-be, 1891. VII. 10: ünn. fog-at tett, VII. 14: pappá szent. Pécsett, 1894: Egerben, 1899: Pécsett, 1902-06: Székesfehérvárt gimn. tanár. - M: Szép András álma, vagy: nyugodjunk meg Isten akaratában. Bp., 1896. (Népiratkák 109.) - Balga János szomorú nótája, vagy: ne higyj a lázítóknak. Uo., 1898. (Uaz 151.) - Arany könyvecske a m. fiúknak és leányoknak. Székesfehérvár, 1906. - A fiúk kv-e. 5. kiad. Uo., 1906. - Lányok kv-e. Uo., 1906. - Ép testben ép lélek. Uo., 1906. (2. kiad. é.n.) - Nevelés 3 ismeretlennel. Szülők kv-e. Uo., 1907. - Igaz élet. Bp., 1908. - Jellemképzés. Székesfehérvár, 1908. - 1911. X. 1-1913. X: Székesfehérvárott a Napsugár c. lap szerk-je. 88

Szinnyei V:1068. - Lakatos 1914:191. - Schem. Cist. 1942:236 - Viczián 1995:103. (1283.) - Gulyás XVI:284.

Károly Irén József, OPraem (Gönc, Abaúj vm., 1854. márc. 6.-Nagyvárad, 1929. márc. 13.): tanár, fizikus, a rádiótechnika egyik magyar úttörője. - 1875. X. 17: belépett a jászóvári prem. rendbe. A teol-t Innsbruckban végezte. 1879: a hittud. és neveléstan tanára Jászón. 1880: fiz-mat-földr. tanár a r. nagyváradi főgimn-ában. 1882. VI. 15: pappá szent. 1890: az államszámvitel, majd az etika tanára a nagyváradi jogakad-n. 1891: a Mathematikai és Physikai Társulat alapító tagja, majd 1903: alelnöke. 1895-től sikeres kísérleteket végzett a drótnélküli távíróval. 1896: néhány hónappal a röntgensugarak fölfedezése után a nagyváradi gimn-ban berendezte Mo. első, orvosi és tud. vizsgálatokra alkalmas röntgenlaboratóriumát. 1903: előadó, 1907: mtanár a kolozsvári tudegy-en. 1916: a SZIA tagja. 1916: középisk. fiz. tanulm. versenyekre 2000 K-s alapítványt tett, melyet róla neveztek el. Tanulmányaiban főképp a katód- és röntgensugarakkal, a gázok ionizációjával s a radioaktivitással foglalkozott. Az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. - Írásai: Nagyváradi prem. gimn. értes. (1891/92: Az abszolút mértékrendszer az elektrikában) - Mat. és Fiz. Lapok. (1901: Az elektromos hullámok terjedése és elnyeletése, 1905: Az elektrolythek elektromos transparenciája). - Fm: Schopenhauer és az akaratszabadság. Nagyvárad, 1886. - Ausführliche Anleitung zu Versuchen mit Röntgenstrahlen. Leipzig, 1906. K.E.I.

Szinnyei V:1069. - Jászói névt. 1916:38; 1944:148. - Ped. Lex. II:318. - MÉL I:867. - Balyi K. Ferenc: ~ emlékezete. Gödöllő, 1929. - Stefancsik-Kovács 1978:149.

Károly János (Ráckeve, Pest vm., 1834. ápr. 22.-Székesfehérvár, 1915. jan. 16.): választott püspök. - A gimn-ot Budán, Nyitrán, Selmecbányán, Székesfehérvárt, a teol-t uo. végezte, 1855. VIII. 5: pappá szent. Agárdon adm., 1860: uo. plnos, 1867: Nagytétényben plnos, 1868: ker. isk. felügyelő, 1885: székesfehérvári knk. s a papnev. ig-ja, ahol az egyhjog és egyhtört. tanára is. 1898: nagyprép., 1900-02: kápt. helynök, 1902: drivasztói vál. pp. - M: Isten, haza, kir. Egyh. beszéd. Bp., 1875. - Emlékkv. a székesfehérvári pp-megye százados ünnepére. Nyirák Sándorral. Székesfehérvár, 1877. - Okl-ek Nádasdy Ferenc gr. nádasd-ladányi levtárából. Bp., 1879. - Búcsú-szavaim tétényi híveimhez. Uo., 1885. - Az egyh. viszonya a theol. tud-hoz. Uo., 1885. - Vegyes egyh. beszédek. 1-2. köt. Uo., 1887. 2. köt. Székesfehérvár, 1890. - Az ősker. irod. monographiája. 1-2. köt. Bp., 1888-90. - Elmélkedések az Úr Jézus Krisztus élete, halála és föltámadása felett. Nagyböjti beszédek. Székesfehérvár, 1890. - A ker. család a házasságban. Uo., 1890. - Szeged az Istennek. Szeged, 1890. - Csókakő vára és várbirtokai. Székesfehérvár, 1893. (Klny. Fejérm. és Székesfehérvár Városi Tört. és Régészeti Egyh. évkv-ében) - Okl-ek alapi Salamon Vince családi levtárából. Uo., 1893. (Klny. uonnan) - A Fejérmegyében lévő pléb-k összeírása 1753 és 1754-ből. Uo., 1893. - Fejér vm. tört. 1-5. köt. Uo., 1896-1905. - Vegyes egyh. beszédek. Uo., 1911. - Utóda a drivasztói c-en 1916: Mayer Károly. T.E.

LBE:181. - Emlékkv 1877:359. - M. Sion 1893:628. - Szinnyei V:1069. - Egyh. Közl. 1915:437. - Schem. A-R. 1910:106.