Magyar Katolikus Lexikon > K > Kács


Kács, B-A-Z m.: 1. →kácsi Szent Péter és Pál apostolokról nevezett apátság. - 2. plébánia az egri főegyhm. harsányi esp. ker-ében. 1248: Kach. 1335: Szt Miklós plébtp-a volt. A falu a törökök pusztítása után 1600 e. újra benépesült, és a reformáció idején is megmaradt kat-nak. Tibolddaróc filiája. Szentháromság tp-át 1724: a mon. romjaiból építették, tornyot csak 1882: kapott. Más vélemények szerint a mai tp. plébtp. volt az apátság közelében (Pásztóhoz és Jákhoz hasonlóan). Harangjait 1840: 37 cm átm. Bernecker Mátyás Egerben, 1921: 67 és 56 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. A pléb-t 1946: alapították újra. - Plébánosai: Bársony József, 1952: Székely László, 1956: Takács József, 1960: Király Kálmán, 1966: Fekete Béla, 1968: Matesz László, 1970: Balzsay András, 1986-tól Tibolddaróc (Lázár István, 1992: Nagy István) látja el. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 207 tanuló. - 3. búcsújáró hely a Szentháromság tiszt-ére. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok itt, a Nyárád patak közelében pihenőt tartottak. A hely később a bencés apátság által (1. p.) az Örösúr nemzetség szállásbirtoka és székhelyeként a nemzetség szakrális központja lett. Ez arra enged következtetni, hogy itt még a kerség előtt pogány áldozati hely lehetett. - Helyi legenda szerint egy leány látomásban a tp. melletti hársfán 3 fehér bárányt pillantott meg, amit a Szentháromságtól kapott jelnek ítéltek. A szűkebb környék falvait vonzó búcsút →Szentháromság vasárnapján, a Pünkösd utáni vasárnap tartják. **-B.G

Kovács 1987:98. - Barna 1990:87.