jubileumi év, szent év (ol. Anno Santo): a kegyelem különleges ideje, mely az üdvtörténet nagy évfordulóihoz kötődik, s a bűnbocsánat és a bűnökért járó →ideigtartó büntetés elengedésének éve. - A rendes ~ 25 évenként következik és 1 teljes évig tart, a →rendkívüli jubileumi év bármely évben tartható, s időtartama kisebb is lehet (→jubilaeum minus). - A ~et a pápa hirdeti és nyitja meg. Meghirdetése →bullával, megnyitása 1500 óta a →szent kapu kinyitásának szert-ával történik (az 1929-es rendkívüli ~et XI. Pius p. I. 6: kivételként az Auspicantibus nobis kezdetű ap. konstitúcióval hirdette meg). A ~ben a pápák által meghatározott feltételek mellett →teljes búcsú nyerhető. A ~ ósz-i gyökere az 50 évenként visszatérő →jóbel év. -

I. 1. A ~ célja. A ~ intézményét alapító VIII. Bonifác p. (ur. 1294-1303) az 1300-as ~et mint „plenissima omnium venia peccatorum”-ot, 'az összes bűnök legteljesebb elengedése' évét jelölte meg. Az Egyh. szándéka szerint a ~nek ez a tulajdonképpeni rendeltetése: a nagy tört. emlékezések erejéből bűnbánatot meríteni. Ezért akik igaz bánattal meggyónták bűneiket, azok a ~ben →jubileumi búcsúban részesülnek, ami a bűnért járó ideigtartó büntetés elengedése. A ~ben a bűnök feloldozásának joghatósági köre ki van bővítve: olyan bűnök, melyek alól a feloldozás rendes körülmények között magának a római pápának v. a pp-nek van fenntartva, a ~ben Rómában minden gyóntatónál meggyónhatók, ill. feloldozhatók. A ~ben könnyebben rendezhetők bizonyos lelkiismereti kérdések (fogadalmak méltányos átváltoztatása, az egyh. törv-ek folytán meg nem szerezhető tulajdonjog megadása stb.) A ~ mellékcéljai sorában fontos, hogy a ~ben százezrek, sőt milliók jelennek meg Krisztus földi helytartójának színe előtt, s ez elmélyíti és személyesebbé teszi a hívek és a római pápa kapcsolatát. Mindezek bőséges gyümölcse az első, 1300-as ~től kezdődően tapasztalható a vallásos szellem elmélyülésében. -

2. A jubileumi búcsú elnyerésének föltételeként VIII. Bonifác a Szt Péter- és Pál-baz-k meglátogatását, szentgyónást és bizonyos ájtatosságok és imádságok elvégzését jelölte meg. VI. Kelemen p. a baz-k körét a lateráni Szt János-, majd XI. Gergely p. (ur. 1370-78) a S. Maria Maggiore-baz-val bővítette. Így lett a →négy patriarkális bazilika meglátogatása lényeges része a jubileumi búcsú elnyerésének. Néhány esetben a falakon kívüli Szt Pál-baz. helyett a S. Maria in Trastevere-baz-t jelölték meg, így pl. 1625: és 1700: amikor a Tiberis áradása miatt nehéz volt eljutni a Szt Pál-baz-ba, ill. 1825: az 1823-i tűzvész pusztítása miatt.

II. A ~ek története. Az első ~et 1300: hirdette meg VIII. Bonifác p., azzal a szándékkal, hogy a ~ a ker. éra századfordulóinak ünnepe lesz. Az 50 évenkénti ~et VI. Kelemen p. (ur. 1342-52) rendelte el. VI. Orbán p. (ur. 1378-89) minden 33-ik évet (az Úr földi életének ideje) tett jubileummá. II. Pál p. (ur. 1464-71) bevezette a 25 évenkénti ~et. XIII. Gergely p. (ur. 1572-85) a ~ek közti időt 15 évre akarta leszállítani, arra hivatkozva, hogy az élet rövidsége miatt a 25 é. periódusok esetén sokan nem részesülhetnek a rendes ~ek lelki kegyelmeiben. Végül azonban a rendes ~ek 25 é. forgása lett általános. -

1) 1300-1500. Róma már a ker. ősidőkben is a zarándoklatok állandó célpontja volt, s a pápák a kezdetek óta különleges búcsúkat engedélyeztek a zarándokoknak. Amint Eu-ban a ker. államok kialakultak, a legtöbb ker. nemzet zarándokházakat, hospiciumokat állított föl Rómában (több közülük azóta is áll, ha nem is eredeti alakjában). Az I. (Szt) István királyunk (ur. 997-1038) által alapított m. zarándokház (→Szent István zarándokház) a mai Szt Péter-baz. sekrestyéje helyén állt, emlékezetét az Orsz. Kat. Szöv. által elhelyezett és Serédi Jusztinián bíb. hgprím. által fölavatott feliratos dombormű jelzi. A századok folyamán sok százezer m. látogatta, akik nagyobb részben gyalog tették meg a hosszú és fáradságos utat. - A 13. sz: a római zarándokok száma különösen megnövekedett. A sz. vége felé elterjedt a hír, hogy a századforduló, az 1300. esztendő Rómában különös kegyelmek színhelye lesz, mert a pápa ez évben a szokottnál is bőségesebben engedélyez búcsúkat. VIII. Bonifác engedett az egyetemes közakaratnak, s 1300. I. 22-i, Antiquorum habet kezdetű bullájával az ang-ok és a fr-k között létrejött béke emlékére ~et hirdetett. Az egész esztendőre teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik Rómába zarándokolnak és ott Szt Péter és Pál bazilikáit meglátogatva bizonyos ájtatosságokat és imádságokat végeznek. Ez volt az első hitelesen ismert ~. A colmari domonkos évkönyvek szerint a ~ alatt Róma kapuit naponta 30 ezer ember lépte át. Giovanni Villani firenzei történetíró, aki maga is részt vett a zarándoklásban, írja, hogy állandóan kb. 200 ezer zarándok tartózkodott Rómában. A zarándokok sorában nagy számban voltak magyarok is, pl. Antal OFM csanádi pp. E ~ egyik legszebb emlékét Dante állította a Paradicsom XXXI. énekében, ahol többek között leírja, hogy az Angyalvárhoz vezető hidat két részre kellett osztani, mert másként nem lehetett szabályozni a be- és kifelé haladó zarándokok áradatát. A zarándokok között volt Martell Károly és Valois Károly, a fr. kir. fivére, Cimabue és Giotto (a ~ megnyitását ábrázoló domborműve a lateráni baz-ban látható). Az adatok összevetése alapján azt mondják, hogy összesen kb. 2 millió ember zarándokolt el Rómába e ~ben. -

1350: a 2. ~et VI. Kelemen p. hirdette meg. Matteo Villani firenzei történetíró azt írja, hogy lehetetlen volt megszámlálni a hívőket, akik összesereglettek, de a rómaiak becslése szerint karácsony napjától a húsvét utáni időkig 1 millió 200 ezer zarándok jött, áldozócsütörtökre és pünkösdre több mint 800 ezer, és még később is vagy 200 ezer. Ebből az alkalomból ajándékozta 3 velencei nemes azt a kristályból és ezüstből készült keretet, melyben ma is őrzik a →Volto Santót, a 4 nagy ereklye egyikét, →Veronika kendőjét. A zarándokok között volt Francesco Petrarca, Svéd Szt Brigitta és leánya, Szt Katalin. Thuróczy krónikája szerint I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) is elzarándokolt Rómába, s minden nap gyalog ment a Szt Péter-baz-ba szentmisére.

1390: a 3. ~ rendkívüli ~ volt. VI. Orbán hirdette meg, aki a ~ek közti időt 33 esztendőre szállította le, de már csak utóda, IX. Bonifác tudta megtartani. A pápai krónikás, Niemsi Teodoro szerint igen sok zarándok jött Olo-ból, No-ból, Mo-ról, Lengyo-ból és Cseho-ból, de nem jöttek a fr-k, a sp-ok és mások, mert az ellenpápát, VII. Kelement ismerték el (→nyugati egyházszakadás).

1400: a 4. ~et IX. Bonifác hirdette meg. Az egykorú krónikások följegyzése szerint annak ellenére, hogy Fro-ban még mindig ellenpápa volt, épp a franciák jöttek igen nagy számban. A zarándokok között volt Duccio Corsini, a későbbi híres szt őse, továbbá B. Dominici János OP, akit betegségéből csodálatos módon Sziénai Szt Katalin közbenjárása gyógyított ki.

1425: az 5. ~et V. Márton hirdette meg. A zarándokok száma kisebb volt az eu. háborúk miatt (Olo., Fro, No.). Egyes egyhtört. írók kétségbevonják, hogy ezt a rendes ~ek közé lehet számítani. Azonban II. Pál, IV. Sixtus, III. Gyula és XIV. Benedek p-k konstitúcióikban megemlékeznek erről a ~ről is.

1450: a 6. ~et V. Miklós hirdette meg. A történetíró Vittorelli elsőnek a magyarokat említi, s csak ezután sorolja föl a ném-eket, ang-okat, fr-kat, sp-okat, port-okat, gör-öket, dalmátokat, ol-okat. Különösen nagy számban voltak m. főurak. A zarándokok között volt Kapisztrán Szt János, Ferdinánd nápolyi kir. egész családjával, János szász választófejed., Sarolta ciprusi kirné, Katalin cseh kirné és Albert osztrák hg., akinek a hercegi süveget és jogart a pápa karácsony estéjén adta át.

1475: a 7. ~et IV. Sixtus tartotta, de még II. Pál hirdette meg, aki elrendelte, hogy a jövőben minden 25. esztendőben legyen ~. A háborúk ekkor is befolyásolták a zarándokok számát.

2) 1500-1725.

1500: a 8. ~et VI. Sándor hirdette meg. Ettől kezdve ünnepélyesebbek a ~ szert-ai: e ~et 3x hirdették ki ünnepélyesen, és a 3. alkalommal, XII. 21: a megnyitás előtt harsonák zúgása mellett. VI. Sándor első ízben végezte a szt kapu megnyitásának és bezárásának szert-át. A krónikásoknak egész sora megegyezik abban, hogy a zarándokok száma rendkívül nagy volt. A nagyszámú látogató miatt a Volto Santót a pápa rendeletére hetente kétszer is fölmutatták, leszállították a baz-k látogatási kötelezettségének számát, s az idegenekre való tekintettel a pápa külön rendelettel számukra 12 nappal meghosszabbította a ~ tartamát. A 90 é. Lagumine dalmáciai fejed. állva vett részt Szt Péter és Pál ap-ok ünnepén a pápa által a baz-ban mondott misén. - Először VI. Sándor p. veretett a ~ emlékére érmeket és pénzeket (ez idővel ált. szokás lett, s a 20. sz: az ~i bélyegek is megjelentek).

1525: a 9. ~et VII. Kelemen hirdette meg. Kevesen vettek részt rajta, amit magyaráznak a kor viszonyai. Egyrészről Rómában a pestis dühöngött, másrészről Olaszo-ban és No-ban belviszályok dúltak, Mo-on is a fenyegető török veszedelem és a belső villongások következtében zavaros volt a helyzet, s ekkor már virágoztak a lutheránus mozgalmak is, melyek igyekeztek a búcsúkat diszkreditálni. Az akkori nevesebb zarándokok között említést érdemel a kor egyik legnagyobb humanistája, Bembo, a későbbi bíbornok.

1550: a 10. ~et III. Gyula hirdette. Nincs sok részletes följegyzés róla, de a zarándokok száma nagy lehetett, mert különleges intézkedéseket kellett tenni elszállásolásukra és élelmezésükre. Ekkor alakult meg Néri (Szt) Fülöp kezdeményezésére az a ma is működő jámbor társulat, mely a Trinita dei Pellegrini zarándokházban a zarándokok lelki és testi gondozásával foglalkozott, és újabb zarándokházakat is nyitott. Minthogy ez a ~ nem sokkal a pápa megválasztása után kezdődött, nagy számban jelentek meg a különböző katolikus fejedelmek követségei, melyek a jókívánatokat és fiúi hódolatot tolmácsolták. Ezek között volt 80 sp. lovag kíséretében Borgia (Szt) Ferenc, Loyolai (Szt) Ignác, valamint Michelangelo és Vasari, a nagy művészettörténetíró.

1575: a 11. ~et XIII. Gergely hirdette meg. A fönnmaradt adatok bizonyítják, hogy a pápák egy-egy ~ben milyen aprólékos gonddal készültek a hatalmas zarándoksereg fogadására. XIII. Gergely elrendelte, hogy gondoskodjanak az utak rendbehozásáról és az útonállók és gonosztevők kiszorításáról. Nagy mennyiségben vásároltatott gabonát, eltörölte a liszt adóját, megtiltotta a háztulajdonosoknak, hogy a lakbéreket emeljék és a ~ alatt lakóiknak fölmondjanak. Már a szt kapu megnyitásánál óriási tömeg gyűlt össze. A Trinita dei Pellegrini zarándokházban karácsonytól pünkösdig 98.848 férfi, 20.000 nő és 6000 beteg szállt meg. Zarándokként jelen volt Néri (Szt) Fülöp és Cantelicei (Szt) Félix, Borromei (Szt) Károly, Torquato Tasso. Feljegyezték a krónikások azt is, hogy a pestis, mely ebben az időben majdnem egész Olaszországban dühöngött, Rómát teljesen megkímélte.

1600: a 12. ~et VIII. Kelemen hirdette meg. Különösen nagy volt azoknak a zarándokcsoportoknak a száma (75 ezren felül), melyek nagyobb tömegekben gyalog tették meg az egész utat. Az összes zarándokok számát 1,5, mások 3 millióra teszik. Annyi bizonyos, hogy maga a Trinità dei Pellegrini 500 ezer zarándokot látott vendégül, és az egyik akkori író, Gatta feljegyzi, hogy magában a Szt Péter-bazilikában a ~ tartama alatt 30 ezer szentmisét mondottak, a Szt Pál-bazilikában 27 ezret, a S. Maria Maggioréban 19 ezret és a Lateránban 17 ezret, nem említve a többi tp-okban tartott miséket. Karácsony napján a Szt Péter-baz. és az Angyalhíd között egy talpalatnyi üres hely sem volt. A zarándokok között volt (egyszerű zarándoköltönyben) Habsburg András bíbornok, II. Miksa cs. unokaöccse, valamint sok török és prot. is, s közülük sokan megtértek.

1625: a 13. ~et VIII. Orbán p. hirdette meg. A pestisveszedelem és a zavaros pol. viszonyok miatt jelentősen kisebb volt a zarándokok száma. A szt kapu megnyitásánál jelen volt László lengyel hg. (akinek a pápa karácsony estéjén ünnepélyesen adta át a fejed. jogart és süveget), valamint III. Ferdinánd cs. fivére, Lipót osztrák hg. a badeni őrgr-fal és több más fejed. személyiséggel együtt.

1650: a 14. ~et X. Ince p. hirdette meg. Különösen nagy számban jöttek No-ból, Lengyo-ból és az olasz fejed. családokból. Margit és Mária savojai hgnők egész kíséretükkel a ferences harmadrend öltözetében végezték a ~i ájtatosságokat, és az egyik női zárdában ferences életet éltek.

1675: a 15. ~et X. Kelemen hirdette meg. Már a szt kapuk megnyitásánál közel 200 ezer zarándok volt jelen, közöttük a braunschweigi és badeni fejed-ek, XIV. Lajos fr. kir. és a velencei közt. követei, az özvegy modenai fejed-asszony, s vele Krisztina (volt) svéd kirné, akiről följegyezte az krónikás, hogy nagycsütörtökön vörös zsákszövetból készült bűnbánó öltözetben gyalog ment a Trinita zarándokházba, s megmosta 12 zarándoknő lábát. A 85 é. pápa gyalog látogatta meg a baz-kat, és elvégezte a lábmosás szertartását is.

1700: a 16. ~et XII. Ince p. hirdette meg, s utóda, XI. Kelemen zárta be. Az →apostoli gyóntatók a szabad ég alatt is gyóntattak, mert nem volt elég a gyóntatószék a tp-okban. A szt kapu megnyitásánál ott volt 2 fiával Bécs felszabadítójának, Sobieski János lengy. kir-nak az özvegye, Mária Kazimira kirné és több más fejed. A p. III. Cosimo toszkanai nagyhg-et a Szt Péter-baz. tb. knk-jává nevezte ki, hogy e minőségében meglátogathassa a baz. kupolakápolnáit, ahol a szt kereszt, Veronika kendője és a szt lándzsa nagy ereklyéit őrzik.

1725: a 17. ~et XIII. Benedek p. hirdette meg. VI. Károly cs. a zarándokok megsegítésére naponta 50 zarándoknak egy fél ft-ot adományozott. A résztvevők között volt a bajor választófejed., családjának több tagjával. Egy zarándokcsoport 370 különféle nemzetiségű volt rabszolgából állt, akiket Tuniszból a mercedárius atyák váltottak ki, s akik megszabadulásukért a ~i zarándoklásban való résztvétellel adtak hálát.

3) 1750-1875.

1750: a 18. ~et XIV. Benedek p. hirdette meg (ő rendelte el 1740: a péntek du. 3 órai harangszót a kereszthalál emlékezetére). A zarándokok számát több mint 1 millióra becsülik. Nagy ünneplésben részesült az életszentség hírében álló, s később sztté avatott Porto Mauriziói Lénárd. A külföldi látogatók közül nagy érdeklődést keltettek az örmények, akik 200-an zarándokoltak el fogadalomból, hogy a törökök véres üldözései ellen oltalmat kérjenek a kegyelmek helyén.

1775: a 19. ~et XIV. Kelemen p. hirdette meg, de utóda, VI. Pius p. tudta megtartani. A zarándokok számát 300 ezerre teszik. Közöttük volt Károly Tivadar pfalzi választófejed., Ausztriai Miksa, II. József cs. fivére, a gloucesteri hg., az angol kir. fivére. VI. Pius ünnepélyes megkoronázása és a lateráni baz. birtokbavételének szertartása a ~ keretében történt. -

1800: a →francia forradalom következményeként a ~ elmaradt.

1825: a 20. ~et XII. Leó p. hirdette meg nagy anyagi és pol. nehézségek közepette. Félni lehetett attól, hogy titkos és egyházellenes társulatok tagjai zarándoknak öltözve zavart keltenek. Nápoly pol. okokból tiltakozott a ~ megtartása ellen, Ausztria is elutasító magatartást tanúsított. A sok akadály ellenére is a p. határozottan kijelentette: „A ~ mindezek ellenére meglesz”, és meg is tartották. A külföldi államok római képviselőivel a pápa tudatta az esetleges aggodalmak eloszlatására, hogy szegény zarándokhonfitársaik esetleges ellátásának gondját magára vállalja, s ha nem lesz elegendő a pénz, zálogba teszi ezüstneműjét. A p. III. 26: reggel személyesen áldoztatta meg a Szt Péter-bazilikában jelen levő összes zarándokot. Ezután mezítláb majordomusa és főkamarása kíséretében (akik szintén saru nélkül voltak) és a nemesi és svájci gárda által körülvéve maga vezette a zarándokokat a baz-k meglátogatására. A baz-k látogatása és az ájtatosságok után visszatértek a Vatikánba, amelynek egyik termében külön kis asztalt állítottak fel a pápa, és egy másik nagyot a különféle nemzetek zarándoklatainak vezetői számára. A pápa, mielőtt maga asztalhoz ült volna, személyesen vitte az ételeket a zarándokok asztalához. Nagycsütörtök napján a Trinità zarándokházban, ahol a zarándokok legnagyobb tömege lakott, igen sok zarándoknál elvégezte a lábmosás szertartását, majd az ebédlőben részt vett a közös étkezésen, és maga szolgálta fel a levest a zarándokoknak, akikkel hosszasan elbeszélgetett. - Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a ~ a nehéz körülmények ellenére is aránylag nagysikerű volt. Kb. 400 ezer zarándok vett benne részt. A pápa alázatosságának példáját fejed. személyiségek is követték. Máj. első vasárnapján Mária Terézia özvegy szárd kirné 2 lányával, Mária Annáva1, a későbbi osztr. császárnéval és m. kirnéval, és Mária Krisztinával, a későbbi nápolyi kirnéval, a bűnbánók kámzsájában, mezítláb, rózsafüzért imádkozva végezte a zarándoklást a főbaz-khoz. A nápolyi kir. és felesége térden állva mentek föl a szt lépcsőn, és ők is megvendégelték a zarándokokat a Trinitàban. A luccai hg. az egyik zarándokmenetben maga vitte a jubileumi keresztet. - A több mint száz K-i rítusú pp. a Propaganda fide palotájából indulva együttesen végezte a baz-k meglátogatását. Ennyi buzgóság szükségszerűen meghozta a maga lelki gyümölcseit is. A ~ alatt szokatlanul nagy volt az Egyh-ba való visszatérések száma, és ezek között volt 70 g.kel. is. Az egyik legérdekesebb megtérés egy amerikai prot. nőé volt, aki avval a szándékkal utazott a ~ alatt Rómába, hogy a pápát meggyőzi a „tiszta evangélium” igazságairól. XII. Leó tudomást szerzett erről a szándékáról, és kihallgatáson fogadta az amerikai nőt, aki hosszabb vallási vita után visszatért az Egyh-ba. XIII. Leó p. legújabb történetírója, Soderini gr., aki adatait jelentős részben szájhagyományokból szedte össze, azt mondja, hogy a nagy szociális pápát talán legelsősorban XII. Leónak a ~ körül kifejtett eme buzgalma indította arra, hogy megválasztása után ő is a Leó nevet vegye fel. - Az 1950: megtalált stat. szerint e ~re Róma környékéről 19.587, a nápolyi kirságból 44.973, Toszkánából 9.474, Piemontból 6782; Fro-ból 122, Poroszo-ból 150, Holl-ból 196, Bajoro-ból 1021, Spo-ból 15, Port-ból 1, Görögo-ból 3, USA-ból 30, Au és Mo-ról 26 zarándok érkezett.

1850: IX. Pius p. az Eu-i forradalmak miatt a ~et nem hirdethette meg.

1875: a 21. ~et minden külső ünnepség nélkül tartották meg. A Szt Péter-baz-ban II. 11: minden külső pompa nélkül és zárt ajtók mellett IX. Pius megnyitottnak jelentette ki a ~et, a szt kapuk megnyitásának és bezárásának ünnepsége is elmaradt. →Füssy Tamás OSB vezetésével m-ok is érkeztek Rómába, és sok zarándok volt Fro-ból, No-ból és Belgiumból. Ott volt a svéd kirné, a toscanai nagyhercegné és a dublini polgármester.

4) 1900-75.

1900: a 22. ~et XIII. Leó p. hirdette meg, a régi ünnepélyes keretek között. A 90 éves pápának szívügye lett ez a ~: a kihirdetési bullában visszaemlékezett az 1825-i ~re, melynek mint 15 é. fiú maga is tanúja és zarándoka volt. 1899. XII. 31: éjfélkor megszólaltak Róma és az egész világ összes harangjai, s világszerte kivételesen ezen az éjszakán is tartottak nagy ünnepélyességgel éjféli miséket. A világsajtóban ez alkalomból hosszas viták folytak arról, hogy a 20. sz. 1900 v. 1901. I. 1-jével veszi-e kezdetét. A p. azzal döntötte el a vitát, hogy a 20. sz. királyának hirdette ki a Megváltó Krisztust, s ezzel előkészítette a Krisztus Király-ünnepet is. A legmagasabb hegyek ormán kereszteket és szobrokat állítottak föl a Megváltó emlékezetére, közöttük a híres Béke-Krisztus-szobrot az Andok egyik legmagasabb csúcsán. A világ 90 éves embereinek aláírásából hatalmas albumot állítottak össze a 90 é. p. tiszt-ére (a Vat. Kvtár őrzi). Ebben a ~ben avatták sztté De la Salle Jánost és Casciai Ritát. A zarándokok száma meghaladta a félmilliót. Ekkor alakult meg az azóta is létező Santa Marta zarándokház. A ~ irod. emléke a pápa lat. költeménye (XIII. Leó az egyik legnagyobb neolatin költő volt), a „Carmen Saeculare”, mely a századfordulóval kapcsolatban dicsőítette a világ Megváltóját, a kezdődő évszázad uralkodóját. - E ~ben a magyarság kereszténységre térésének 900 é. jubileuma alkalmából az Orsz. Kat. Szövetség ajándékaként elhelyeztek egy ezüstnyelű m. nemzeti lobogót a →lateráni Keresztelő Szent János főszékesegyház falán a m. szt koronát adományozó II. Szilveszter p. síremléke mellett. - A m. kat-ok római zarándoklatát rendező biz. a bpi krisztinavárosi pléb-n III. 11: kezdett dolgozni. Az orsz. zarándoklat IV. 24: indult a gyengélkedő hgprím., Vaszary Kolos helyett Császka György kalocsai érs. vezetésével. Az 1300 fős zarándoklatban a főpapok közül Bende Imre, Dessewffy Sándor, Hornig Károly, Majláth Gusztáv, Steiner Fülöp, Szmrecsányi Pál pp-ök és Fehér Ipoly OSB főapát vett rész. XIII. Leó p. IV. 29: fogadta őket. IX. 19-20: a papi eucharisztikus társulatok és az oltáregyesület tagjai indultak 2 csoportban 6 napos zarándoklatra. IX. 23: Dessewffy Sándor 328 fős egyhm. zarándokcsoportot vitt Velencébe Szt Gellért tiszt-ére. - A m. kerség 900 éves jubileumának orsz. ünnepségei VIII. 14-15: Esztergomban voltak.

1925: a 23. ~et XI. Pius p. hirdette meg. A meglátogatandó tp-ok körét XI. Pius 1925. XII. 24-i ap. konst-jában az egész világra kiterjesztette, tehát mindenki a lakóhelyén is elvégezhetett bizonyos előírt tp-látogatásokat és ájtatosságokat a teljes búcsú kegyelméért, s XI. Pius rendelkezése folytán az 1925-ös rendes ~ Assisi Szt Ferenc halálának hétszázados évfordulójának évében, 1926: mint rendkívüli ~ben folytatódott. - Az 1925-26-i ~ben sok szttéavatás történt: XI. Pius V. 17: Lisieux-i Terézt, V. 21: Canisius Pétert, V. 24: Barat Magdolna Zsófiát és Postel Mária Magdolnát, V. 31: Vianney Jánost és Eudes Jánost sztté, V. 10: Szt Mátéról nev. Ifigéniát és 31 társnőjét (orange-i vt-k, †1794) b-gá avatta. - Ez volt az első ~, melyre repülővel is érkeztek zarándokok. - A zarándoklatban a m. kat-ok szinte erejüket és számarányukat meghaladó módon vettek részt. A magányos zarándokokon és több kisebb-nagyobb csoporton kívül 7 nagyobb országos nemzeti zarándoklat indult, melyeket a ppi kar megbízásából az →Országos Katolikus Szövetség szervezett: 1) márc. 23: vonattal Mikes János mpp. és →Bőle Kornél OP vez-ével 800 fő; 2) ápr. 21: 4 különvonattal Csernoch János bíb. hgprím. vez-ével 1400 fő, s velük Hanauer A. István váci, Rott Nándor veszprémi mpp., Horváth Győző, Kohl Medárd fszt. pp-ök és Nemes Antal cpp. 3) jún. 21: Zichy Gyula pécsi mpp. vez-ével 600 fiatal; 4) szept. 5: Glattfelder Gyula csanádi mpp. vez-ével a Pax Romana főisk. Diákszöv., a M. Tanítók Orsz. Szöv-e, a Szt Gellért Egyes. és a Szoc. Missz. Társulat csoportjai, összesen 735 fő; 5) szept. 21: Zichy Gyula kalocsai érs. vez-ével főként a kalocsai főegyhm. híveiből 400 fő; 6) Szmrecsányi Lajos egri érs. és Jámbor László SJ vez-ével 2 különvonaton katonatisztek és a M. Kat. Nőegyes-ek Orsz. Szöv-ének tagjai, velük Kriston Endre spp. és Zadravecz István tábori pp.; 7) dec. végén a szt kapu bezárásához Rott Nándor veszprémi pp. és Lukács József Piar 200 főnyi zarándokcsapattal ment Rómába. - A mo-i →Mária kongregációk 360 fős zarándoklata IV. 17: indult vonattal Bp-ről Forster Gyula, Fiedler Lipót SJ és Lacika Ferenc vez-vel. Triestben hajóra szálltak, majd Nápolyból ismét vonattal mentek tovább, itt Bangha Béla vette át a vez-t. - V. 19: indult a Sacré Coeur int-ek növ-einek zarándoklata Fallenbüchl Ferenc vez., kb. 70 fő csatlakozott még hozzájuk. - V. 27: érkezett Rómába a Szabó János trentoni és Eördög Elemér toledói plnos vezette 250 fős amerikai m. csoport, akik Mo-ra is ellátogattak. - IV: Pacha Ágoston vez. D-mo-i és erdélyi (aradi, kolozsvári, temesvári) m-ok zarándoklatát (90 fő a csanádi egyhm-ből, 70 fő a minorita r-ből). - A ciszt. szerz-ek és növ-ek csoportját Hümpfner Tibor OCist, a szegedi egy. tanárokét Csengery János, a m. cserkészek zarándoklatát Mattyasovszky Kasszián OSB vez. - E ~ben a Rómába zarándokolt m. kat-ok száma elérte a 13 ezret, amit XIII. Leó is elismeréssel emlegetett, amikor az utolsó kis csoportot fogadta: „Tudom, hogy nagy áldozatot hoztatok, amikor szt karácsony ünnepén kilépve a szűkebb családból, a nagy családot képviselő atya házába zarándokoltatok, de ez az áldozatos lélek a valódi képe annak a Mo-nak, mely Szt István óta a ker. műveltség védelmezője volt, áldozatul hozva annyi magyar vért és életet. A mai magyarok méltó utódai elődeiknek, mert követik példáikat hithűségben és az Egyh-hoz való nagy ragaszkodásban. Szép és megható jelét mutattátok ennek a ~ben, amikor 13 ezren jöttetek el a kis Mo-ból, s nagy számotokkal példát mutattatok az egész világnak a ~ megünneplésében. De nemcsak számotok volt nagy, nagy volt a magyarokat annyira jellemző áhítatotok és nemes fegyelmetek is. Viselkedéstekkel valóban példát mutattatok Rómának és tanúságot szolgáltattatok minden nemzetnek. Szervezettségtek, melyet mutattatok, a fegyelem, melyet tanúsítottatok, tiszteletet ébresztett nemzetetek iránt mindenkiben, aki csak látta buzgóságtokat és épületes viselkedésteket.” - Emlékezetes maradt a példás rend, mellyel a m-ok mindenütt szabályos sorokban vonultak fel, s melyet először annál a közel 2 órás körmenetnél mutattak be, melyet a S. Marcellus-tp. csodatevő keresztjével végeztek a Szt Péter-bazilikához. A körmenet közben zuhogni kezdett az eső, a többi résztvevő legnagyobb részben szanaszét szaladt, csak a m. nyolcas sorok nem bomlottak meg, hanem imádkozva és énekelve haladtak tovább. Másnap a legtöbb római lap cikkekben foglalkozott e példás fegyelemmel, és csodálkozva kérdezte: kik ezek az emberek, akik a szakadó záporban és viharban is engedelmeskednek vezetőiknek, és a zuhogó esőben továbbhaladtak áhítatosan énekelve, mintha mi sem történt volna. - A magyar zarándokok vezették be Rómában a colosseumi gyertyás körmenetet, melyet lassan az összes nemzetek zarándokai átvettek. Abból indultak ki, hogy a →Colosseum mártírok vérétől áztatott ter-ére nem szabad úgy menni, mintha az csak valami ókori látványosság lenne (ami nagyon sok van Rómában), hanem imádságos és áhítatos lélekkel, és ennek legszebb módja volt az esti gyertyás körmenetek megtartása, amelyet Róma az első esetben megbámult, majd utánozni kezdett. A L'Osservatore Romano írta: „A kép, melyet a Colosseum falai között az éj sötétjében összegyűlt sereg és a számtalan lobogó gyertyafény nyújtott, valóban megkapóan megragadó, fantasztikus volt, és csodálkozásba ejtette mindazokat, akik tanúi voltak, akik pedig részt vettek benne, mint legfelejthetetlenebb emléküket őrzik magukban, s nem maradt lélek, mely ott fogadalmat ne tett volna hite mellett.” A m. zarándokok vonata mindig tele volt virágokkal és koszorúkkal, melyeket a Piave hídján megállva, a zarándoklást vezető főpásztor imája után az elesett hősökért beledobtak a folyóba, melynek hullámsírjában sok magyar hős veszett el. Az ünnepélyes szokás híre csakhamar elterjedt a környéken, s valahányszor m. zarándokvonat érkezését jelentették, nemcsak a vasutasok, hanem a közeli falvak lakói is összegyültek a híd mellett, hogy megcsodálják és meghatva szemléljék a hazafias aktust. -

1950: XII. Pius p. (ur. 1939-58) hirdette meg. A Római Központi Biz. 2 millió zarándokborítékot küldött szét a világba, benne zarándokigazolvány, -imakv., római útikalauz, jelvény. Külön énekeskv. jelent meg. A ~ hivatalos ordináriuma a IV. greg. mise, himnusza az O Roma nobilis lett. - A p. elrendelte, hogy a ~ megnyitása alkalmából XII. 24: szombaton de. 11.30-kor a világ minden kat. tp-ában szentmisét v. szentségimádást kezdjenek, s 12 órakor fél óráig harangozzanak. Engedélyezte Szilveszter napján az éjféli misét és a hívők szentáldozását. - A megnyitási szert. XII. 24: de. 9-12-ig tartott, a p. 10.45-kor lépte át a szt kapu küszöbét. A nagy baz-kat a p. VIII. 26: járta végig. - 1950 nagyhetében naponta kb. 40 ezer zarándok volt Rómában, jún. végéig a zarándokok száma meghaladta az 1 milliót, okt-ig a Szt Péter-baz-t 5 millió zarándok látogatta meg. A p. 2 millió zarándokkal találkozott. 1950. XII. 24: vasárnap de. 10 órakor zárta be a ~et. - A ~ nagy eseménye volt X. 23-XI. 1: a Nemzetközi Mária Kongresszus és XI. 1: →Mária mennybevitele dogmájának kihirdetése. XI. 13: a Lateráni baz-ban kihelyezték a →Sancta Santorum kpnában őrzött Krisztus-képet. - B-gá avatottak: I. 22: Palotti Vince, III. 5: Savio Domonkos, III. 19: Cerioli Paula Erzsébet, X. 1: De Mattias Mária, X. 15: Javouhey Anna Mária; sztté avatottak: IV. 23: Rodat Emilia-Mária-Vilma, V. 7: Claret Antal Mária, V. 18: Capitaneo Bartholomea, Gerosa Vincentia, V. 28: Valois Johanna, VI. 11: Strambi Mária Vince, VI. 24: Goretti Mária, VII. 9: Paredes y Flores Mária Anna. - Mo-on 1949. XII. 6: Pétery József váci mpp. Eucharisztikus Hét megtartását rendelte el az egyhm-ben (minden reggel és este szentmise, sztbeszéd a gyakori szentáldozásról, hétközben 24 órás szentségimádás). - XII. 22: az ordináriusok körlevelet adtak ki a ~ről és a Szentévi M. Nemzeti Biz. megalakításáról. XII. 24: szombaton 11,30-kor az orsz. tp-aiban a p. rendelkezésnek megfelelően szentmisét v. szentórát kezdtek, és 12-12.30-ig zúgtak a harangok. A megnyitó szentmisét XII. 25: vasárnap este 6-kor a Budavári Nagyboldogasszony tp-ban (a börtönben lévő Mindszenty József) helyett Pétery József váci mpp. mutatta be, a sztbeszédet Kovács Vince spp. mondta. A búcsú elnyeréséhez a mpp. által kijelölt 4 tp-ot kellett meglátogatni és a kegyelem állapotában a Szentatya szándékára imádkozni. Ahol a 4 különböző tp. meglátogatása nem volt lehetséges, ott 1 tp-ot 4x kellett fölkeresni. Mivel pol. okokból Rómába nem lehetett elzarándokolni, az →elsőszombati ájtatosságot a ~nek szentelték. Rómában ugyanakkor a Nemzetk. Mária Kongresszuson az emigráns papokból megalakították a magyar osztályt, melynek védnöke →Zágon József, elnöke Magyary Gyula, titkára →Dám Ince OFM, előadói →Gallus Tibor SJ, Ladomerszky Miklós, Kilián Csaba OFM, Szabó Titusz OFM, Héder László OSM, Juhász Gellért, →Tomek Vince Piar voltak. -

1975: a kitűnően megszervezett szentév többmillió zarándokot vonzott Rómába. Mo-ról IX. 8-16: különvonattal nemzeti zarándoklat volt. A 230 hívőt, 70 papot és 40 kispapot úgy válogatták, hogy az egész orsz-ot képviseljék. Vezetőjük Ijjas József érs., kísérőik: Bánk József, Endrey Mihály, Fábián Árpád, Timkó Imre mpp., Lékai László és Pataki Kornél pp., ap. kormányzók, Keresztes Szilárd, Kovács Endre, Pálos Iván, Vajda József spp.

5) 2000: az Ige megtestesülésének (III. 25.) és a Megváltó születésének (XII. 25.) 2000. évfordulója miatt „nagy ~”. II. János Pál p. 1994. XI. 10: a →Tertio millennio ap. levelével indította el a fölkészülést, melynek 3 utolsó éve a Szentháromság jegyében telt, 1997 a Fiú, 1998 a Szentlélek, 1999 az Atya éve. 1998. XI. 29: adta ki a p. az Incarnationis mysterium c., ~et meghirdető bullát. II. János Pál p. szerint a 2000. év a gyónás és a vezeklés, az ellenségek között a kiengesztelődés, sokféle megtérés éve.

- III. Mo-i vonatkozások. A 14. sz: született meg az igény, hogy a ~i búcsúkat ne csak Rómában lehessen elnyerni. Egy-egy orsz. belső állapota ugyanis (háborús viszonyok) nem tették lehetővé a nagy zarándoklatot. Emellett a ném. fejedségek arra is törekedtek, hogy a zarándokok által idegenben elköltött pénz az országban maradjon. Az első ide vonatkozó m. kérés a 15. sz. derekán hangzott el. Hunyadi János, a főpapok és főnemesek kérésére V. Miklós p. 1450. IV. 12: azoknak, akik a török háborúk miatt a róm. jubileumi zarándoklatra nem mehettek, engedélyezte mindazokat a búcsúkat, melyeket a római tp-ok látogatása során nyerhettek, ha Szt László nagyváradi sírjához és a székesfehérvári bazilikába elmennek. A kérés előterjesztésében nagy szerepe volt remetei Himfi Péter csanádi pp-nek. A p. megengedte, hogy a befolyó összegeket a török elleni harcokra használják föl. (Janus Pannonius épp az 1450. évi róm. jubileumi zarándoklatokon gúnyolódott néhány epigrammájában.) - Az 1475. évi ~i búcsú kiterjesztését Mo-ra maga Mátyás kir. kérte IV. Sixtus p-tól. Jubileumi búcsút eszközölt ki a Sztszéktől Himfi Péter utóda, Hangácsi Albert is, hogy „a csanádi székesegyház tekintélye még jobban emelkedjék”. 10 évre búcsút nyert mindazoknak, akik a szegyh-at a védőszt, Szt György és Szt Gellért pp. napján meglátogatják és renoválására adakoznak. Azért, hogy a hívek könnyebben részesülhessenek a búcsúban, a p. engedély fölhatalmazást adott a Sztszéknek fönntartott bűnök föloldozására, a fogadalmak jócselekedetekre való átváltására, kivéve a Rómába és Compostelába zarándoklás fogadalmát. Az összegyűlt alamizsna felől úgy rendelkezett, hogy felét a török elleni háborúkra, felét a tp. tatarozására fordíthatja a pp. Főuraink ígéretet tettek arra, hogy a jubileumi búcsú adományaiból összegyűlt összeget a török elleni harcra fordítják. Az 1500. évi ~et már úgy hirdette meg VI. Sándor p. Mo-ra, hogy búcsúit mindazoknak megadta, akik a törökellenes harchoz hozzájárultak, vagyis azoknak, akik személyesen harcoltak a török ellen, v. a hadjáratot anyagilag támogatták. Sőt, a nagyobb siker érdekében megtiltotta, hogy a mo-iak Rómába zarándokoljanak. Ennek ellenére 1500: kb. 500 újabb m. név került be a róm. Szt Lélek Társulat anyakv-ébe. A ferencesek engedélyt kaptak a p-tól, hogy a ~i búcsút saját tp-ukban elnyerhessék. Az 1500-as ~ben a Kismarton melletti Lajtaszentgyörgy plnosa is járt Rómában, s búcsúengedélyt kért és kapott a p-tól az épülő kismartoni tp. jótevőinek és látogatóinak. - A 16. sz. első évtizedeiben a belső bajok, a török háborúk miatt erősen lecsökkent a Rómába zarándokló m-ok száma. II. Lajos kir. az 1525. ~re is azt kérte, hogy a búcsút odahaza nyerhessék el a m-ok, s a róm. zarándokutat így a törökellenes hadjáratra adott pénzzel váltsák meg. Ám a befolyt kevés pénzadomány s a p. követ egykorú följegyzése is azt tanúsítja, hogy a jubileumi búcsúknak már kisebb volt a vonzereje, mint korábban. A 16. sz. törökellenes harcai közepette, a hódoltság körülményei között a Mo-ról Rómába vezetett zarándoklatok száma nagyon visszaesett, s csak a 17. sz-tól újult meg ismét, de a korábbi mértéket nem érték el. A róm. jubileumi zarándoklatok visszaesése mögött a kezdődő és megerősödő protestantizmus is meghúzódik. **

Egyhm. körlevelek 1899-1900. - Örömesztendő, azaz nagy jubileumi búcsú az 1900-ik szentévben. Bp., 1900. - Kiss-Sziklay I:280. - Szentévi m. zarándoklatok. Szerk. Paulovits Sándor. Bp., 1926. - Szentévi emlékkv. Szerk. Lepold Antal. 1933. - Bálint-Barna 1994:30.