🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Jászszentandrás
következő 🡲

Jászszentandrás, 1910-ig Szentandrás, Jász-Nagykun-Szolnok m.: plébánia az egri főegyhm. jászapáti esp. ker-ében. - 1433 e. népes falu, majd lakatlan puszta. 1750: árokszállásiak birtoka. 1854: tagosították, 1855: önálló község. A pléb-t 1897: alapították. Kis kpnáját 1901: bezárták. 1902-03: Czigler Győző tervei szerint épült a Szt Kereszt felmagasztalása tp. A szentély és a diadalív képei →Aba Novák Vilmos, a hajó képei Chiovini Ferenc művei. Org-ját (1/11 m/r, op. 425.) 1903: az →Angster gyár építette. Harangjait 1879: 49 cm átm. Walser Ferenc Bpen, 1900 e: 67 cm átm. Seltenhofer Frigyes és fiai Sopronban, 1961-69: ö4 cm átm. Ducsák István Őrszentmiklóson öntötték. - Plébánosai: Kovács Mihály, 1909: Lipták József, 1914: Kis Balázs, 1927: Száz Károly, 1958: Rubint Zoltán, 1961: Bánlaki Imre, 1967: Földes Menyhért, 1968: Vezér Béla. 1993: Jászapáti látja el. - Lakói 1910: 4536 r.k., 6 ref., 16 izr., össz. 4558; 1940: 5174 r.k., 3 g.k., 3 ev., 18 ref., 1 izr., össz. 5199; 1983: össz. 3402; 1990: össz. 3189. - 1948: 13 tanerős r.k. ált. isk-jában 647 tanuló. **

Soós I:378. - TKMK 427. - Patay 1982. - Tóth-Botka I:375.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.