Juvencius, Josephus, Jouvancy, SJ (Párizs, 1643. szept. 14.-Róma, 1719. máj. 29.): szónok, költő, iskoladrámák szerzője, történetíró. - 1659. IX. 1: lépett a r-be. Tanulmányai végeztével gör-öt és lat-t tanított a compiègne-i, caeni, La Flèche-i, 1677: a párizsi jezsuita koll-ban. 1699-től haláláig Rómában folytatta a Niccolo Orlandini által megkezdett Historia Societatis Jesut. A mű abszolút monarchiát támadó részeit 1715: Párizsban betiltották, majd a →rítusvitával foglalkozó rész miatt 1722. VII. 22: indexre került (holott még az 1704-es szentszéki állásfoglalás előtt jelent meg). - ~ lat. nyelvű drámái, gör. és lat. versei mellett számos magyarázattal ellátott kiadást készített tanárok számára lat. és gör. klasszikusok (Juvenalis, Persius, Terentius, Horatius, Martialis, Cicero, Ovidius, Demosztenész stb.) műveiből. Jezsuita szentek életét és imádságokat is ford. latinra. Novus appartus graeco-latinus cum interpretatione gallica c. lex-ja a filológia egyik úttörő műve. Tapasztalatait a jezsuita tanárok képzéséhez használt Christianis litterarum magistris de ratione discendi et docendi (Párizs, 1691) kézikv-ben foglalta össze, melyet még a 19. sz: is többször kiadtak. M.I.

NCE VII:1132.