Magyar Katolikus Lexikon > J > Judit könyve


Judit könyve, Jud: deuterokanonikus ószövetségi könyv. A protestáns kánonból kihagyták. - I. Keletkezése. Már a 2Krón 14,7-14; 20,1-30 is tartalmaz olyan részeket, ahol a kir. csodálatos módon győzedelmeskedik a pogány túlerő felett. Az efféle elb-ek nem is a Krón szerzőjétől erednek, hanem egységes teol. felfogásuk és előadásmódjuk alapján feltehető, hogy a fogság utáni időben bizonyos körökben, így a tanítók házainál →Midrás-szerűen művelt műfajt képviseltek. Vsz. a ~ szerzője hasonló hagyományokat ápoló körökből merítette elbeszélése tárgyát, és anyagát az ott szokásos előadásmódot követve szabadon dolgozta föl. Indítékul a Makkabeusok korának eseményei szolgálhattak. - Épp keletkezésének tört-ére való tekintettel a kánoni gör. szöveg aligha tekinthető egy héb. eredeti közvetlen átültetésének; inkább olyan héb. hagyomány szabad átdolgozásának kell tartanunk, mely különféle, részben újabb keletű szövegekre és Midrásokra vezethető vissza. - II. Tartalma. Nebukadnezár asszír kir. legyőzte ellenfelét, a médek kir-át, Arfaxádot. Győzelmi mámorában világhatalomra törekedett, s ennek jegyében megbízta serege vezérét, Holoferneszt tervei megvalósításával. Holofernesz leigázta csaknem az egész akkor ismert világot, egyedül a jelentéktelen zsidóság szegült szembe, mely nemrég tért haza a fogságból. Az asszír hatalom a kis zsidó erődváros, →Betulia ostromakor szenvedett vereséget. Holofernesz szégyenletes halált halt: egy istenfélő özvegyasszony, Judit lefejezte. - III. Műfaja. ~nek tört. és földr. adatai nyilvánvaló ellentmondásokat mutatnak, ezért ~ nem tekinthető szigorúan vett tört. feldolgozásnak. Ha azonban az adatok szerepét, jelképes értelmét figyelembe vesszük, eloszlanak a nehézségek. Eszerint ~nek nem tört. esemény rögzítése, hanem tört-en túli tények közlése a célja: a tört. folyamán hogyan működnek az Isten-ellenes erők, és a szövetség Istene miképpen segíti meg szorongatott helyzetében népét. ~ szabadon és példabeszédszerűen dolgozza föl a tört. eseményeket; Isten népe tört-ének nem tárgyszerű leírását nyújtja, hanem azokat az erőket és hatalmakat állítja elénk, melyek az Isten népe tört-ében szerepet játszanak, sőt meghatározzák azt. - IV. Teológiája. A Nebukadnezár által megtestesített hatalom tört. feletti erőként való ábrázolása arra mutat, hogy az Isten-ellenes hatalmak nemcsak a végső lázadáskor fognak össze, ahogy azt az →apokaliptika hangsúlyozza, hanem amíg csak áll a világ, a tört. egész idejét kitöltik lázadásaikkal. Mivel ezeknek az erőknek lényegéhez tartozik az Istennel való gőgös szembeszegülés, Isten népe szükségszerűen ellentétbe kerül velük. Ezt az ellentétet teljes egészében csak a hit szemével lehet megérteni. - A Judit által képviselt nép sikeresen felülemelkedik ennek a világnak a szorongattatásain, mert miután Istenhez tér és az Isten üdvözítő akaratában bízva a jelen élet szenvedéseiben felismeri Isten gondviselését, tökéletesen egyesül Isten akaratával, és épp emberi gyengeségében előkészíti az utat Isten országa teljes megvalósulása számára. - Isten ui. nemcsak az idők végén nyilvánítja ki uralmát, hanem már előbb is, amikor neki tetszik, a maga és népe ellenségein ítéletet tart, övéit megmenti és üdvözíti. Isten országának ez a megnyilvánulása Isten népének tört-ében megy végbe, de ugyanakkor egyetemes és kinyilatkoztatástört. jelentősége is van: azt van hivatva a világ elé tárni, hogy Isten uralma, mely a szövetség népében megmutatkozott, egyetemes érvényű. - Az egyh. hagyomány tanúsága szerint Judit Isten népének képviselőjeként Mária előképe (típusa), mert Mária mint népének Istentől kiválasztott képviselője az üdvtört. meghatározott időpontjában egészen egyedülálló módon működött közre az üdvösség művében. **

BL:905. - Rózsa II:495.