Magyar Katolikus Lexikon > J > Jordán


Jordán (héb., vsz. a jarad, 'alázuhog' szóból): Palesztina fő folyója. - É-D-i irányban a Föld legmélyebb völgyén, a Taurosz-hg. és a Vörös-tenger közti árokban (→Jordán-árok) folyik keresztül. Hossza légvonalban 200, kanyarulatait is számolva kb. 400 km. Esése 915 m. Forrásai a Hermon D-i lábánál fakadnak, legészakibb az Ain el-Fauvar, mely Nahr-el-Haszbani patakként felveszi a Nahr-Bareighit vizét, kissé D-re beleömlik a Nahr-el-Leddan, mely már hozza a Nahr-Banijasz vizét is. E forráspatakok egyesülése után a →Hule-tóba ömlött. Ezt elhagyva a ~ egy termékeny síkságon folyik végig, s ezen a szakaszon ível át rajta a Jákob lányának hídja, melyen a Via Maris is áthaladt. A síkság végétől 16 km távon a ~ 290 m-t esik, s a saját hordalékától megfékezve ömlik a -215 m mélyen fekvő →Genezáreti-tóba. Ezt DNy-i végénél hagyja el, és számtalan kanyarral folyik végig el-Ghor-on (Jordán-árok). A tótól 12 km-re D-re fogadja Ny-ról a Góliát-folyót, K-i mellékfolyói a Jarmuk és a Jabbok. Gázlói: a Jabbok torkolata közelében az ed-Damije (Bír 12,5), Jerikó magasságában a Roranije (Józs 2,7; Bír 3,28; 2Sám 19,19.32) és Betánia (Jn 1,28). A ~ a bibliai időkben természetes határként választotta el a tőle Ny-ra fekvő Kánaánt a K-i part vidékeitől. Üdvtört. jelentőségre János keresztsége által tett szert, melyet felvéve a ~ vizében Jézus is megfürdött (Mt 3,13-17;. Jn 1,19-34). - A →Jézus keresztségét elbeszélő apokrifok szerint a kereszteléskor megismétlődött a Józs 3. f-ben leírt csoda: a ~ vize hegyként emelkedett föl. Ezért a 9-15. sz. műv-ében a keresztelkedő Jézust néha hullámhegyek veszik körül. - A ~on való átkelés, mely által Isten népe az Ábrahám utódainak ígért földet (az örök élet képét) ajándékba kapta, a →keresztség előképe. **

Kirschbaum II:421. - Lipffert 1976:127. - BL:883. - Kroll 1993:34, 293, 341.

Jordán, Szászországi, B.   →Szász Jordán, B.

Jordán Emil Sándor, OSB (Bp., 1912. nov. 12.-Brazília, 1999. júl. 31.): tanár. - 1931. VIII. 6: lépett a r-be. A teol-t a római Szt Anzelm Koll-ban végezte, 1935. IX. 13: ünn. fog-at tett. 1937. VI. 13: pappá szent. Pannonhalmán kp., 1938/39: Bpen egy. hallg., teol-ból drált. 1939. VIII. 19: Brazíliába érkezett, São Paulóban m. lelkész, 1947. VIII: a pittsburghi (Pa., USA) Szt Anna-tp. kp-ja. 1949-53: São Paulóban házfőn., 1950: a São Paulo-i M. Ház egyik alapítója, 1951-58: a Szt Imre Koll. alapító ig-ja, 1953-68: a Szt Gellért ktor alapító perjele. 1954-től a D-Amerikai M-ok Szöv-e, 1960-tól a Conferencia dos Religiosos do Brasil elnöke, 1958-82: a Koll. ang. nyelv- és hittanára, a Brazil Vöröskereszt M. Biz-a elnöke, 1966-tól a Szoc. Int. alapító ig-ja (1981: is), 1967-től São Paulóban családi és ifj. lelki napok szervezője. - M: Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát tanügyi munkássága. Dissz. Bp., 1939. (A Bpi Pázmány Péter Tudegy. Egyhtört. Szem. kiadv. 4.) - Írói neve: Dom Emilio Jordán (brazíliai lapokban). T.E.

A m. bencések 50 é. Brazíliában 1981:39. - Török 1978:252. - Bölöny 1982:415. - Nagy II:90. - PN 1987:200. (1521.) - Borbándi 1992:172. - Távlatok 2001:17. (Tóth Veremund: J. E. OSB 1912-1999)

Jordán Károly, szentgyörgyi (Nagykároly, Szatmár vm., 1849. nov. 4.-Szaniszló, 1927. jún. 14.): kanonok. - A gimn-ot Nagykárolyban, Nagyváradon, a teol-t Szatmárnémetiben végezte. 1873. I. 18: pappá szent. I. 26: Csanáloson, XI. 4: Nagybányán, 1874. IX. 14: Máramarosszigeten kp. 1877. VII: Szaniszló plnosa. 1881: Bpen kánonjogi dr. 1892: Szatmár vm. tvhat. biz. tag. 1893: pápai tb. káplán, 1899: apori c. apát, 1900: zsinati vizsgáló, 1913: knk. - 1905-11: az Orsz. Kat. Tanügyi Tanács egyh. elnöke. 1914. I. 15-1917: a szem. rektora, 1915: egyhm. főtarfelügy. - Fm: A kat. egyh. történelme a tanuló ifj. használatára. Nagykároly, 1886. (14. kiad. Bp., 1907)- Imák és elmélkedések szt József tiszt-ére. Írta Dosenbach SJ. Ford. Szatmárnémeti, 1893. (2. kiad. Márcziusi ibolyák c. Uo., 1896, 5. kiad. Bp., 1917) - Képek a szaniszlói pléb. tört-éből. 1800-1894. Uo., 1894. - Ibolya csokor, vagyis kilencnapi ájtatosság szent József tiszt-ére. Uo., 1895. - Karolina Auguszta, az „anyacsászárné”, Mo. koronás királynéja. Írta Celestin Wolfsgruber OSB. Ford. Uo., 1899. - A nagyhét imái és szert-ai. Uo., 1900. - B. Mária Crescenciának, Szt Ferenc harmadrendjéből való kaufbeureni zárdaszűznek élete. Írta Jeiler Ignác. Uo., 1901. - Beszéd... amelyet a budavári Mátyás tp-ban Szt István ünnepén tartott. Uo., 1901. - A szűzanya könnyei. Bp., (1905). - A kat. isk-k létjoga. Megnyitó beszéd. Uo., 1905. - A feminizmusról. Uo., 1907. - Tanítók és a szocializmus. Uo., 1907. - X. Pius p. aranymiséjére alkalmi beszéd... Uo., 1908. - Népokt. az isk-n kívül. Uo., 1908. - A vallás fontossága a nev-ben. Uo., 1909. - Elnöki beszédeim. A m. kat. tanítóságnak emlékül. Uo., 1911. - Az új korszakról. Uo., 1911. - Elmélkedések hitünk főbb igazságairól. Uo., 1914. - Cypruslombok. Imakv. a halottak emlékének. Uo., 1922; Szatmárnémeti, 1923. - 1926: önéletrajza szerint 1899: a Sztek élete c. sorozat szept. részében 20 szt életrajza. 1915: írta és szerk. a szatmári szegyh. leltárát. - Betűjegyei: -rd- (1884-: M. Korona); -rd -dr. (Borromaeus, M. Korona). 88

M. Sion 1893:451. - Szinnyei V:630. - Schem. Szat. 1904:417; 1907:147; 1916:56. - Révai XI:37. - Gulyás 1956:573. - Gulyás XV:822. (1926. IV: kelt önéletr.)

Jordán-árok: a Vörös-tenger és a Taurosz-hegység között, a földtörténeti harmadkorban keletkezett hasadék, a →Jordán völgye. - A Genezáreti-tó és a Holt-tenger közti 105 km hosszú rész arab neve el-Ghor. A Holt-tengertől D-re levő része az Araba. El-Ghor 3-20 km széles, K-en egy vetődésvonal meredek fala, Ny-on hegyek határolják. **

BL:883. - Kroll 1993:34, 228.