Jordánia, Al-Mamlakat al-Urdunnijat al-Hasimija, Urdun: királyság a Közel-Keleten. - Határai: Izr., Szíria, Irak, Szaúd-Arábia, Akabai-öböl. Ter-e 97.470 km², főv-a Amman. Hiv. nyelve az arab. - ~ az ókorban Edom, Gileád, Moáb, Júdea és Izrael ter-e volt. Kr. u. 636: az arabok, 1517: a törökök foglalták el. 1918: ang-ok szállták meg. 1921: Transzjordánia néven emirátus, 1946: független kirság. 1948: Izrael áll. megalakulásakor elfoglalta az ENSZ által Arab-Palesztinaként megjelölt ter-ek egy részét, s fölvette a ~ nevet. 1967. VI. 4-9: Izr. elfoglalta ~ Jordán folyótól Ny-ra lévő ter-eit. - ~ban bontakozott ki a Palesztin Felszabadítási Front, mely 1970: polgárháborút robbantott ki. A gerillák és a ~i hadsereg összecsapásai után 1970. IX. 16: Husszein kir. kihirdette a rendkívüli állapotot. IX. 19: Ammanban a hadsereg egységei megtámadták a palesztin menekülttáborokat. A palesztinok támogatására mintegy 250 szíriai harckocsi hatolt be ~ba, de a ~i légicsapásoktól elszenvedett veszteségek miatt IX. 23: visszavonulásra kényszerültek, s IX. 25: a harcoló felek tűzszünetben állapodtak meg. 1971 elején újabb súlyos harcok robbantak ki. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet gerillái IV. 13: kivonultak Ammanból. Miután ~ból 1971. VII. 18: végleg kiűzték őket, Libanonba húzódtak. - Az 1995: 4.145.000 lakosú ~ 95%-ban muzulmán (zömében szunnita) állam. A ker-ek legnagyobb része gör. ort., a kat-ok gör. melkita, ill. lat. szertartásúak. Az alkotmány biztosítja a vallásszabadságot. - Ter-én a 4. sz: Petra és Philadelphia érsség volt, az arabok elpusztították. 1932: Petra-Philadelphia néven gör-melkita érsségként helyreállították, székhelye Amman. - Az 1892: alapított antiochiai szír exarchátus székhelye is Amman (→Jeruzsálem). 88

Asbóth János: A Zaharától Arábiáig. Bp., 1883. - Vértesi Károly: K-i ég alatt. Palesztinában. Uo., 1900. - Erődi Béla: A sztföldön. Uo., 1908. - Patai, Paul: The Kingdom of Jordan. Princeton, N. J., 1958. - Glubb, J. B.: Syria, Lebanon, Jordan. London, 1967. - Fejlődő orsz. lex. 1973:638. - Földünk 1978:142. - NCE VII:1101. - Kiss 1978:305. - Papp-Váry 1995:208.