Magyar Katolikus Lexikon > J > Jojakim


Jojakim (héb. 'Jahve felemel'): 3 személy neve az Ószövetségben. - Közülük a legfontosabb Júda 18. kir-a (ur. Kr. e. 609-598), Jozija fia, Joacház bátyja és utóda (2Kir 23,34-24,7; 2Krón 36,5-8). Nechó fáraó tette meg - miután Joacházt letette - az akkor 25 éves Eljakimot kir-nak, egyszersmind a nevét is ~ra változtatva. A 36,6 szerint ~ot Nebukadnezár foglyul ejtette és Bábelbe vitte, Dán 1,1 szerint szintén Bábelbe hurcolták, de a 2Kir 24,1-6 erről mit sem tud; szerinte ~ Kr. e. 603-602 k. hódolt meg Nebukadnezárnak, 3 év múlva azonban elpártolt tőle, ezért ez sereget küldött Jeruzsálem ellen, de mielőtt még maga is megjelent volna Jeruzsálem kapui előtt, ~ Kr. e. 598: meghalt. Uralma idején működött Jeremiás próf., és egyebek közt ~nak is megjövendölte, hogy elvetik és úgy temetik el, mint a szamarat (Jer 22,13-19), ezért ~ üldözte Jeremiást (36). **

BL:878.