Johan Béla (Pécs, Baranya vm., 1889. szept. 8.-Bp., 1983. ápr. 11.): orvos, Johan Hugó bátyja. - A pécsi ciszt. gimn-ban 1907: éretts., Bpen 1912. V. 29: orvosi okl-et szerzett. 1909-11: az egy. I. sz. Anatómiai Int-ében demonstrátor, majd gyakornok, 1912: az I. sz. Kórbonctani Int-ben díjtalan, 1913. III: díjas gyakornok, 1914. IX. 1: II. tanárs. 1914-15: a 16-os Helyőrségi Kórház laboratóriumában szolgált, 1915. VI-X: annak vez-je. 1915. XI. 1: az egy. I. sz. Kórbonctani Int-ének I. tanárs-e, 1921. XII. 1: adjunktusa, közben az Áll. Gyermekmenhelyen, a pestújhelyi Munkáskórházban és a Szt István Kórház proszekturáján kórboncnok, ahol 1917. IX. 1: mb. kórboncnok főorvos is. 1919: a bpi egy-en a kórbonctan mtanára, 1922: a bécsi Serotherápiás Int-ben tanulmányozta az oltóanyagok termelését és ellenőrzését, IX: a Rockefeller Alapítvány ösztöndíjával külf. eü. int-ekben járt, 8 és fél hónapot töltött az USA-ban, majd a párizsi Pasteur Int-ben dolgozott, Koppenhága, Hamburg, Berlin, München int-eit tanulmányozta. 1924 elején megbízták az oltóanyagtermelés megszervezésével, amit 1927. VI. 30-ig végzett. 1924. V: Olo-ban, IX: Jug-ban tanulmányozta a városi és falusi közegészségügyi berendezéseket, Görögo-ban a pestismegbetegedéseket. 1925. III. 1: az Orsz. Közegészségügyi Int. ig-ja. A terveket külf. tanulmányútjain készítette, az építkezést maga irányította. 1925 tavaszán cseh, lengy., ném., dán, holl., belga, fr., osztrák eü. int-eket látogatott meg; egy. c. rk. tanár. 1926 őszén a svájci, fr., ném. és osztrák óvónőképzést és óvodaügyet tanulmányozta. 1927. VII. 1: megkezdte munkáját az Orsz. Közegészségügyi O., XI: Ny-Eu-ban az ápoló- és védőnőképzés int-eit s a védőnői közp-okat látogatta meg. 1930. VII: a Szófiában létesítendő közegészségügyi int., majd az ankarai közegészségügyi isk. berendezéseinek szaktanácsadója. 1934-39: a Népszöv. eü. biz-ának tagja. 1935. VII. 1-1944. X. 16: lemondásáig belügymin. államtitkár, XI. végén fölmentették, addig háziőrizetben volt. 1945. X: a Phylaxia humán oltóanyag o-án mikrobiológus, részt vett az 1947: forgalmazott első m. penicillin-készítmény, a Fungin előállításában. 1946-ig tanított az egy-en, meghívták a szegedi s a bpi egy. kórbonctani tanszékére, de mindkettőt visszautasította. 1948: a Rockefeller Int-től kapott penicillin-törzset a vámkezeléskor a szakszerűtlen kezeléssel megfertőzték - a hosszadalmas tisztítási eljárás, majd a tisztított törzs lassú szaporodása miatt a tervezett ipari méretű előállítás késett, ezért 1949: az ÁVH szabotázs vádjával letartóztatta, 3 havi kistarcsai fogság s a törzs pusztulása után szabadult. Révai József intézkedésére a KÖBIKULA-ban (Gyógyszerkutató Int. előde), 1950. X: a Chinoinban a penicillin és streptomicin hazai termelését szervezte s kutató laboratóriumát vez. 1955. XII: nyugdíjazták. 1957. I-1958 őszéig a Phylaxiában megszervezte a fermentációs o-t, ahol a B12 vitamin termelésével foglalkozott, 1962. IV-1980: a Kőbányai Gyógyszerárugyárban a B12 vitamin kutatásával és takarmányozási célú előállításával foglalkozott. Szabadalmaiért 1967: „kíváló újító” lett. Mint mikrobiológus, higiénikus és kutató egyaránt kiemelkedő munkát végzett. Egységes rendszerbe foglalta a hazai közegészségügy működését, államosíttatta 1936: a tisztiorvosi, 1940: a közs. körorvosi foglalkoztatást, 1926-tól a falvakban kiépíttette a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolg-ot, képzett védőnők révén kiterjesztette az anya- és csecsemővédelmet, falusi kutak ezreit építtette meg, népélelmezési programot, gyógyszerellenőrzési rendszert s a világon másodikként 1938: kötelező diftéria elleni védőoltást vezetett be, újjászervezte az eü. személyzet képzését, továbképzését, előkészíttette a fertőző betegségek elleni küzdelmet s a szociális gondozást. A rádiót az eü. fölvilágosítás szolgálatába állította, filmeket, vándorkiállításokat rendeztetett, biztosítva azok anyagi fedezetét. Nemzetk. kapcsolatai révén tanítványait ösztöndíjakkal külf-ön képeztette tovább. 1941: a SZIA IV. o-a, 1942. V. 15: a MTA l., 1949. XI. 29: tanácskozó tagja. 1974: a Manninger-emlékéremmel (elsőként), 1982: a M. Pathológusok Társaságában mint alapítót Baló József-emlékéremmel tüntették ki. - M: Korboncolási technika. Entz Bélával. 1-2. r. Bp., 1918. - A bakteriológia és serologia. Uo., 1924. - Adatok a M. Kir. Orsz. Közegészségügyi Int. felállításának tört-éhez. Uo., 1925. (Klny. Népegészségügy) - A M. Kir. Közegészségügyi Int. Uo., 1927. (ném-ül és fr-ul is) - Az ápolónő- és védőnőképzésről, kül. tek. az ápolónők és védőnők képzésére. Uo., 1929. - Áll. ápoló- és védőnőképző int. Uo., 1929. - Ärztehaus. Uo., 1930. - Beszámoló a M. Kir. Közegészségügyi Int. első 5 é. végzett munkájáról. Uo., 1933. - A m. felsőokt. Többekkel. 3. köt. Uo., 1936. - A korszerű közszolgálat útja. Többekkel. 2., 8., 10., 11., 13. köt. Uo., 1936-42. - Gyógyul a m. falu. Uo., 1939. (M. Kir. Orsz. Közegészségügyi Int. Közlem. 7.) - A racionális egészségpol. alapelvei. Uo., 1939. (Az Orsz. Nemz. Klub kiadv. 27. sz.) - Rural health work in Hungary. Uo., 1939. - Gesundheitsdienst auf dem Lande in Ungarn. Uo., 1940. - Az eü. és szoc. gyermekvédelmünk bírálata. Uo., 1942. - Közegészségtan és járványtan. Szeged, 1942. - A m. közegészségügyi munka útja. Uo., 1942. T.E.

Keller Lajos-Fekete Sándor-Szénásy József: Válasz az Orsz. Stefánia Szöv. nevében ~ dr. „Az egészségvédelmi rendszerről, a védőnőkről és a hatósági orvosokról” c. közleményére. Bp., 1931. - Ker. m. közél. alm. I:452. - Sziklay 1941:21. - SZIA tagajánl. 1941:31. - MTA tagjai 1975:130. - M. Nemz. 1983. IV. 24. - Orvosi Hetilap 1983. VII. 10:1699. Arck.

Johan Hugó (Pécs, Baranya vm., 1890. okt. 26.-Pécs, 1951.): üvegfestő, Johan Béla öccse. - Pécsett, Kolozsvárt és Firenzében tanult. 1920: Zágrábban Stephan Henrikkel közös kiáll-t rendezett. 1921 őszétől Caesar Klein kubista mozi-díszlettervező műtermében, majd Gottfried Heinersdorf üvegfestő műhelyében dolgozott. 1923: Bpen megalapította az Orsz. Üvegfestészeti Műhelyt; festett üvegablakokat készített a szegedi fogadalmi tp. s a kaposvári új tp. részére. 1939: a Műterem kiállítóhelyiségében gyűjt-es kiáll-t rendezett. T.E.

ML 1935. I:513; 1966. II:518. - Seregélyi 1988:272.