Magyar Katolikus Lexikon > J > Jodok


Jodok, Szt, Judocus, Josse (Bretagne, 7. sz. eleje-Bretagne, 669.? dec. 13.): remete, pap. - Királyi családból származott. A lan-maelmoni ktor isk-jában tanult. A bátyja által fölkínált koronát visszautasította. 11 társával 636: róm. zarándokútra indult. Mindjárt az út elején fölvette a tonzúrát. Chartres, Párizs, Amiens érintésével érkeztek a ponthieu-i hgségbe, ahol Haimo hg. maradásra bírta ~ot, majd pappá szteltette. 644 k. remeteségbe vonult az Authie folyó partjára. 652 k. Ruinacba, 665 k. a tenger partjára települt át. Rómába zarándokolt, visszatérése után hamarosan meghalt. Sírja körül épült a Saint-Josse-sur-mer ktor. 903: ereklyéit egy időre Angliába menekítették, 1772 óta a helység plébtp-ában őrzik. Tiszt-e főleg Bretagne-ban, Németalföldön és Au-ban terjedt el. - Ü: dec. 13. - A kk. búcsújárók védősztjükként tisztelték. ~ot segítségül szokták hívni a háztartás és parasztélet ügyeiben-bajaiban, továbbá pestis ellen. Szívesen választották járványkórházak patrónusául is. Tiszt-ének egyetemesebbé válását Közép-Eu-ban nyilván az gátolta meg, hogy névünnepe Luca napjával esik össze. - Kultusza leginkább a Rajna-vidéken virágzott, innen sugárzott szét Landshut közvetítésével az egész ném-róm. birod-ban. Hazánkban a karth. Vörösklastromhoz tartozó Lechnic (Szepes vm.) egykori szász falu tp-ának (1419) védősztje. Több kk. búcsúengedélye ismeretes. Elenyészett az erdélyi szász Grozspold (1378) és Schönberg (1499) patrocíniuma. **

BS VI:1159. - Bálint I:80.