Magyar Katolikus Lexikon > J > Jeruzsálemi Szentsír Lovagrend


Jeruzsálemi Szentsír Lovagrend (lat. Ordo Equestris Sancti Sepulcri Hierosolymitani, OESSH): a pápák által többször újjászervezett, kiváltságokkal gazdagított, az Apostoli Szentszék oltalma alatt álló lovagrend. - Alapításának pontos idejét nem ismerjük, létrejöttében szerepet játszott a johannita és a templomos lovagrend megalakítása. 1096: az I. →keresztes hadjárat idején fölmerült a szt helyek védelmével és a zarándokok gondozásával foglalkozó, szerzetesi-katonai jellegű lovagi társulat alakításának szüksége. A →Szent Sír helyén épített tp., a pátriárkák szegyh-ának védelmét 1099. VII. 15: Jeruzsálem elfoglalása után keresztes lovagok biztosították az ott élő knk-okkal együtt. A templomosok a jeruzsálemi Szent Sír Templom lovagjainak vallották magukat, a Szent Sír Lovagrend tagjai - nevükből is következően - Krisztus sírjának kultuszához kötődtek, a tagjelölteket csak a Szt Sírnál lehetett a rend lovagjává ütni. A Szentsír kanonokok testülete 1103-tól fordul elő a forrásokban. 1114: említik, hogy Szt Ágoston regulája szerint éltek, 1118: csatlakoztak hozzájuk a Szt Sírt védelmező lovagok is. II. Callistus p. (ur. 1119-24) 1121: elismerte, 1128: pártfogásába vette a ~et. II. Celesztin p. (ur. 1143-44) 1144: tp-ot adott nekik Rómában. Amikor Szaladin szultán (ur. 1175-93) hadserege 1187: hosszú ostrom és harc után elfoglalta a →latin királyságot, a megmaradt lovagok és szerz-ek Akkon városába szorultak vissza. II. Frigyes cs. (ur. 1212-50) az egyiptomi szultántól 1229. II. 4: visszaszerezte Jeruzsálemet, a Szent Sír-baz-ban III. 18: jeruzsálemi kir-lyá koronázta magát. Ennek ellenére Akko maradt a székhely, míg 1291. V. 18: el nem esett. Miután a Sztföldről kiűzték, a ~ Eu-ba húzódott vissza, ahol a 12-13. sz: kiterjedt birtokokat szerzett és kiváltságokat élvezett (p1. Spo., Lengyo., Itália, Fro., No., Anglia, Mo.). A ffi és női szerz. tagok (canonici, canonissae) a 13. sz. végén több mint 2000 házat birtokoltak azok tartozékaival együtt. A Sztföld elvesztését követően a ~ tevékenysége is megszűnt. A 14. sz: az egyiptomi szultánnál sikerült elérni, hogy a szt helyek, elsősorban a Szt Sír gondozására ferences szerz-ek telepedhessenek le Jeruzsálemben. Megmentették a pusztulástól a ker-ek számára legfontosabb emlékeket, életben tartották a hitet a sztföldi ker-ek körében, segítették és gondozták a zarándokokat, ill. a sztföldi ferences helynök folytatta a Szt Sírhoz zarándoklókból szerveződött Szentsír-lovagok avatását, akik segítették a ferenceseket munkájukban. A ~ működését VI. Sándor p. (ur. 1492-1503) 1496: a móroknak az Ibériai-fszg-ről való kiűzése után élesztette újjá, a címerük pajzsmezejében lévő arany színű keresztet is ő változtatta vörösre. Központjául Jeruzsálemet tette meg, s nevében, megbízottjaként a jeruzsálemi pátriárka gyakorolta a rend közvetlen irányítását. A 15/16. sz. fordulóján a pápák sikertelenül próbálkoztak a jeruzsálemi eredetű (lovag)rendek egyesítésével. Az újjáalapított ~ már csak nevében volt lovagrend (katonai szervezet). Alapvető célkitűzése a Szt Sír s a Sztföldön található ker. emlékek, kegyhelyek stb. őrzése és gondozása. - A 19. sz. közepén vált lehetővé a ~ újjászervezése. IX. Pius p-nak (ur. 1846-78) a török Portával 1847: kötött megállapodása értelmében ismét fölállíthatták a →jeruzsálemi patriarchátust. XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) 1888: újra lehetővé tette hölgyek belépését is. X. (Szt) Pius p. (ur. 1903-14) 1907: magához vonta a rend nagymesteri címét. XI. Pius p. (ur. 1922-39) a ~ feladatát a Sztföldön a hit őrzésében határozta meg. XII. Pius p. (ur. 1939-58) 1940: bíb. védnököt rendelt fölé, 1949. IX. 14: bíb. nagymestert nevezett ki az élére, igazg. székhelyéül Rómát jelölte ki, tört. székhelyéül meghagyta Jeruzsálemet; nagyperjele a jeruzsálemi latin pátriárka. A ~ új alapszabályát VI. Pál p. (ur. 1963-78) 1977: hagyta jóvá. XII. Pius p. 1949. IX. 14-i, valamint XXIII. János p. (ur. 1958-63) 1962. XII. 8-i levelei szerint a ~ kánonjogi, II. János Pál p. (ur. 1978-) 1996. II. 1-i leirata alapján vatikáni jogi személyiséggel bír. Székhelye jogilag a Vatikánban, lelki tevékenységének színtere XII. Pius p. 1945. VIII. 15: kiadott motu propriója értelmében a Sant'Onofrio al Gianicolo-tp. melletti konvent. - A ~ célja a pápához való teljes hűségben és az Egyh. tanításai szerinti ker. életvitel erősítése a tagokban, a kat. Egyh. kulturális, jótékonysági, szociális tevékenységének és intézményeinek támogatása ill. jogainak védelmezése a Sztföldön. Hozzájárul a jeruzsálemi patriarchátus fönntartásához, támogatja annak intézményeit (szem., isk-k, kórházak, patikák, Betlehemi Egyetem), szeretetszolgálatot végez. Távol marad minden pol. jellegű mozgalomtól v. rendezvénytől. Tagjai nem vehetnek részt olyan szervezetekben és társaságokban, melyek jellege, programja, céljai ellentétesek a kat. egyh. tanításával, ill. nem tartozhatnak a Sztszék által el nem ismert v. nem szuverén áll-ok adományozta lovagi jellegű rendekhez és szervezetekhez. - Jelvénye a Krisztus öt sebét jelképező, egy nagy talpaskeresztből és szárai között 4 kisebb keresztből álló →jeruzsálemi kereszt (ötöskereszt). A hagyomány szerint →Bouillon Gottfried viselt először ilyen keresztet. - Jelmondata: Deus lo vult ('Ez Isten akarata'). Ezt kiáltották 1095: Clermont-ban a résztvevők, amikor II. Orbán p. (ur. 1088-99) meghirdette az I. keresztes hadjáratot a Sztföld felszabadítására. A lovagok nyilvános istentiszt-eken és egyh. szert-okon fehér, térdüknél 10 cm-rel hosszabb köpenyt hordanak, amelynek bal vállára a ~ vörös színű, 25 cm átmérőjű jelvényét teszik. Fejükön bársonysapkát hordanak rangjelzésükkel. A hölgyek fekete köpenyét baloldalt vörös jeruzsálemi kereszt díszíti, fejüket fekete fátyol borítja. Egyh. tagjai hordhatnak fehér köpenyt v. a szokásos méretű körgallért, amelynek bal vállán 20 cm átmérőjű jeruzsálemi kereszt látható. - A ~ →Palesztina Nagyasszonyának oltalma alatt áll. (Ü: okt. utolsó vasárnapja.) - Mo-i forrás először 1134 e. említett jeruzsálemi (Sztsír) knk-ot, amikor egyikük (vsz. Marcellinus) zágrábi pp. lett. Egy magyar asszony, Petronilla 1135: házat vásárolt a ~től magyar zarándokháznak. András hg. 1200 k. felségterületén, Szlavóniában adott birtokot a ~nek, melyet mint II. András kir (ur. 1205-35) 1207: megerősített, 1212: a lengy. határon, 1223: ismét Szlavóniában toldott meg. A kk-ban Szlavóniában és Szepes vm-ben virágzott a ~ (az itáliai Perugia ill. a lengyo-i Miechow irányítása alatt). A török időkben a ~ mo-i lovagjai a Sztföldre zarándoklók közül kerültek ki (pl. 1630: lett tag Bercsényi Imre, aki családi címerébe is fölvette a jeruzsálemi keresztet). A ~ II. vh. előtt viselt ruházatát a M. Nemz. Múz. őrzi. A ~ működése a szovjet megszállás alatt szünetelt, 1991. IX. 14: alakították újjá, mint Főbiztosságot. 1998. VI. 1: helytartósági rangra emelték. VI. 24: a Mo-i Helytartóság együttműködési rnegállapodást írt alá a →Magyar Máltai Lovagok Szövetségével. XI. 30: a M. Közt. kormánya és a ~ megállapodott a Rend Bpi Képviselete számára nyújtandó kiváltságokról, mentességekről és kedvezményekről. Ér.G.-Pó.L.-Pr.J.

Roziére, E. de: Cartulaire de l'église du Saint-Sépulcre de Jérusalem. Paris, 1849. - Oltványi Pál: A Jerusálemi Szt Sír és Lovagrendjének rövid tört. Szeged, 1882. - Tápay-Szabó László: Mo. pápai lovagjai. Bp., 1932. - A ~ statutuma. Uo., 1933. - Az investitura szertartása a ~ben. Uo., 1935. - A ~ m. tartományának évkv-e. Kecskemét, 1941. - Die geistlichen Ritterorden Europas. Vorträge und Forschungen. Hrsg. J. Fleckenstein und M. Hellmalzn. Sigmaringen, 1980. XXVI:141. - Gennes, de Jean-Pierre: Les Chevaliers du Saint-Sépulcre de Jérusalem. I. Origines el histoires générale dal l'Ordre. Paris, 1995. - Capitulum. I. köt. Tanulm-ok a kk. m. egyh. tört-éből. Szerk. Koszta László. Szeged, 1998:83. (Kurecskó Mihály-Stossek Balázs: A Szt Sír Kanonokrend tört. Mo-on)

(1)

A, B, C, D: a pogányok udvarát határoló külső fal

E: a szegletkő helye

H, I, K, L: a templom 500 x 500 könyöknyi négyzete

M, N, O, P: A téglalap alapú templom-terület

Q: 7 belső udvar

a, b, c, d: a papok udvara

a, b, é, f: a papok belső udvara az oltárral (+) és az érctengerrel (*)

R: 50 könyök magas tornyok (14 db)

S: oszlopcsarnokok (12 db, 50 x 100 könyök)

T: kapuk (3 külső, 3 belső)

v: előcsarnokok

V: termek

N, c, Z, M: a szentély körüli erődítmény

g: följárat a szentélybe, két oldalt a bronz Jachin és Boász

h: a szentély

s: a szentek szentje

(2)

A: a tp. falait körülvevő korlát

B: bejáratok e korláton

C: a K-re néző királyi kapu (1Krón 9,18)

D, E, F: a tp. többi kapuja

G: Salamon csarnoka (vö. Jn 10,23; ApCsel 3,2)

H: a pogányok udvara

I: a pogányok udvarát határoló korlát

K: a templomház (szentély és szentek szentje)

L: a templomház alapzata

M: a templomházhoz vezető 12 lépcső

N: Jachin és Boász

O: kincseskamrák

P: a tp. előcsarnoka

Q: a szentély

R: a szentek szentje

S: a templomházat körülvevő, elzárt terület

T: fedett pihenőhely

V: az érctenger

W: a 2 x 5 kerekes bronzüst

X: az égőáldozati oltár

Y: az áldozati állatok helye (24 állás)

Z: 8 márványasztal, melyeken az állatokat levágták

a: 8 márványoszlop, melyekre a levágott állatokat akasztották

b: a Szanchedrin tanácsterme

c: papok öltözőhelye

d: az ülnökök terme

e: mosakodás helye

f: az áldozati kapu

g: az elsőszülöttek kapuja (vö. Lk 2,27)

h: a vízi kapu

i: a templomházat körülvevő magas fal

k: konyha, ahol a papokat illető áldozati részeket megfőzték

l: az áldozati bárányok őrzési helye

m: a tűz őrzési helye

n: a kitett kenyerek sütésének helye

o: az áldozathoz szükséges olaj és bor árúsításának helye

p: a templomőrség kapuja

q: az áldozati állatok kapuja

r: az énekesek kapuja

s: az áldozati állatok fürdetésének kapuja

t: az áldozati állatok bőre besózásának terme

u: a sókamra

w: a papok udvara (11 x 135 könyök)

x: 2 asztal (ezüst és márvány) az áldozati oltár lábánál

y: a hamu gyűjtési helye

z: vízmedence