Magyar Katolikus Lexikon > J > Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilika


Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilika (ol. Santa Croce in Gerusalemme), Róma: Jézus Krisztus →kereszt-ereklyéinek őrzésére és tiszteletére épített bazilika Rómában. - A mai épület helyén Heliogabalus cs. (ur. 218-222), majd a 4. sz: (Szt) Ilona csné palotája állt. A Jeruzsálemből hozott ereklyék őrzésére Ilona a saját szobáját adta át kpnának. A Golgotáról földet hozatott ide, hogy mindig azon imádkozhassék (a kk. zarándokok szívesen vittek belőle emlékként, ezért igen megrongálták az ősi mozaikpadlót; 1854: egy Hess nevű magyar kapitány cementtéglákkal födette be). A kpna fölé nyitott, csarnokszerű apszisú palota-tp-ot építtetett. Ezt III. Valentinianus cs. (ur. 425-455) mozaikkal ékesítette. II. Gergely (ur. 715-31) és I. Adorján (ur. 772-95) p. restauráltatta. II. Lucius p. (ur. 1144-45) 1144: háromhajós, román stílusú baz-t építtetett a helyébe, melléje nyolcemeletes harangtornyot és ktort emeltek. A ktort 1049: bencések, 1062: ágostonos knk-ok, 1370: karth-ak, 1561: ciszt-ek kapták meg. A román baz-t XIV. Benedek p. (ur. 1740-58) 1743: barokk stílusban átalakíttatta. A 8 ősi, korintusi gránitoszlopot és a 12. sz. mozaikpadlót meghagyták. - Corrado Giaquinto (1699-1765) freskói díszítik a főhajó mennyezetét: az égben Szűz Mária bemutatja a Szentháromságnak Szt Ilonát és fiát, Konstantint); az apszis 2 oldalát: rézkígyó és a sziklából forrást fakasztó Mózes; az apszis mennyezetén az utolsó ítélet Keresztje (olajfestmény). Az egész apszist betöltő freskó (a Szt Kereszt-ereklye tört.) a 15. sz-beli umbriai festőisk. és Melozzo da Forli (1438-94) műve. - Az oltáron Szt Ilona fehér márványszobra, jobbja átfogja a hatalmas keresztet, bal kezében 2 nagy szög. A szobor eredetileg klasszikus róm. alkotás, Juno istennőt ábrázolta, ker. művészkezek az 5. sz: fejét és kezét kicserélték, így lett Szt Ilona. - A ma földalatti kpnában sok kárt tett okozott a nedvesség. Ezért 1570: Francisco Pacheco bíb. az ereklyét a márványoltár fölötti szárazabb falmélyedésben szekrényszerű tartóba helyezte. 1930: Van Rossum holland bíb. kezdeményezésére új kpnát építettek a baz. egyik sekrestyéjének helyén, a földalatti kpna fölött. Florestano di Fausto a Golgota jelképeként lépcsőzetes, széles folyosót vezetett föl hozzá, falán Giorgio Nicolini bronz domborműve a Keresztút stációival. - A folyosó bejáratával szembeni rács mögötti 1,78 m hosszú, 13 cm széles fagerenda a hagyomány szerint a →jobb lator keresztjének darabja. - Az előcsarnokos, tágas márványkpna falait mozaikberakások és festett ablakok díszítik. Márványkorláttal körülvett oltárán, mely fölött 4 fekete gránitoszlop négyszögletes kupolát tart, kk., limoges-i zománccal ékesített feszület áll (Bourgogne hg. ajándéka Capranica bíb-nak). - Az oltár mögötti falmélyedésben kristályüveg föd 3 ereklyetartót: Középen 1,25 m magas, aranyozott ezüst körmeneti kereszt, karjának mélyedéseiben hegyikristály mögött 3 vastag faszilánk a hajdani keresztereklyékből. - Az ereklyetartót Joseph Valadier készítette 1803: Villa-Hermosa sp. hgnő költségén, a korábbit 1798: a Tiberisi Köztársaság idejében a forradalmárok elkobozták. - Másik ereklyetartóban a →keresztfelirat. A harmadik, 8 oszlopon nyugvó, kupolaszerű, ezüst ereklyetartóban egy 12,5 cm hosszú vasszög. - 1608 óta a ~ ciszt. ktorának joga az Agnus Dei viaszmedaillonok (2-11 cm ovális v. kör formájú éremszerű viaszlapocskák) készítése (→kegyérem). **

Tóth 1988:126.