Magyar Katolikus Lexikon > J > Jacopone da Todi


Jacopone da Todi, OFM (Todi, Umbria, 1230 k.-Collazone, 1306. dec. 25.): misztikus, költő. - A Benedetti nemzetségből származik. Legendája szerint ügyvéd volt Todiban. 1268: felesége váratlan halála után megtért, bűnbánó életet kezdett, zarándokként járta Itáliát. „Jámbor bolondnak” tartották. Ekkor írt →laudái rendkívüli aszkézisről vallanak. 1279: lépett a r-be. A konventuálisok és spirituálisok közti vitában (→Kisebb Testvérek Rendje) a spirituálisok vezéralakja, V. Celesztin p. (ur. 1294) híve. Amikor VIII. Bonifác p. (ur. 1294-1303) föllépett a spirituálisok ellen, ~ élesen megbírálta. Ezért a pápa kiközösítette, 1298: bebörtönözte. 1303: kapott kegyelmet XI. Benedek p-tól (ur. 1303-04). A todi S. Fortunato-tp-ban temették el. B-gá avatási eljárását 1869: megindították. - A kevés név szerint ismert lauda-szerző közé tartozik. Laudái hangvétele drámai, a misztikus témájúak szenvedéllyel éneklik meg a lélek Istenhez emelkedését és szeretetét. Lat. verseket is tulajdonítanak ~nak. Azt viszont ma már ált. vitatják, hogy ~ írta volna a →Stabat Mater Dolorosa szekvenciát. **

Fiala Erzsébet: A ferences eszmevilág tükröződése ~ és kora költészetében. Bp., 1934. (dri ért.) - LThK V:850. - NCE VII:797. - BS VII:618.