Magyar Katolikus Lexikon > J > József, II.


József, II., Habsburg-Lotharingiai (Bécs, Alsó-Au., 1741. márc. 13.-Bécs, 1790. febr. 20.): német-római császár (ur. 1765-90), megkoronázatlan magyar király (1780-90). - I. (Lotharingiai) Ferenc ném-róm. cs. (ur. 1745-65) és Mária Terézia m. kirnő (ur. 1740-80) 3. gyermeke, legidősebb fia. 1759-től részt vett a pénzügyi és államtanács ülésein, reformtervezeteivel ostromolta anyját. - Első házasságát 1760. X. 6: Bourbon M. Izabellával (1742. XII. 31-1763. XI. 27.), Fülöp pármai hg. leányával kötötte. 2 leányuk kisded korban meghalt. Szülői kívánságra pol. okokból 1765. I. 23: másodszor nősült, felesége a bajor M. Jozefa (1739. III. 20.-1767. V. 28.), VII. (Bajor) Károly cs. leánya, aki himlőben halt meg. - 1765: apja halála után ném-róm. cs., anyja az örökös tart-okban társuralkodóvá nyilvánította, de a kormányzásba nem engedte beleszólni. 1780. XI. 29: anyja halála után egyeduralkodó (nem koronáztatta meg magát: „kalapos király”). Pol-ját a felvilágosodás eszmekörében a birod. egység megteremtése határozta meg. - 1781. III. 24: elrendelte, hogy a szerzetesrendek alakítsanak külön m. rtart-okat, megtiltotta külf. elöljárók utasításainak elfogadását és pénz küldését Rómába. III. 31: hatályba léptette a →királyi tetszvényjogot (placetum regium). IV. 20: az →In Coena Domini, V. 4: az →Unigenitus bullát nem engedte közzétenni, bár nem akadályozták közig. reformjait. - X. 25: adta ki a →türelmi rendeletet a vallásgyakorlásról, mellyel a prot-ok nem voltak megelégedve. 1782. I. 12: rendelettel föloszlatta azokat a szerzetesrendeket, melyeknek tagjai nem foglalkoztak betegápolással, oktatással v. a tud-ok művelésével, vagyonukat a Vallásalap kapta v. új pléb-k létesítésére használták. II. 28: kijelentette, hogy a szerz-ek javaiból világi célokra semmit sem fordít. III. 22-IV. 24: Bécsbe látogatott VI. Pius p. (ur. 1775-99), de nem tudta befolyásolni ~et, aki VI. 1: megtiltotta a gyertyaégetést a kat. tp-okban, azon indokkal, hogy tűzveszélyes és nem szolgálja az áhítatot. X. 10: rendeletben mondta ki, hogy a papság csak haszonélvezője, s nem birtokosa az egyh. vagyonnak. Megreformálta a felsőoktatást (→józsefi egyetemi reformok), s Pesten, Pozsonyban és Zágrábban áll. papnev. szervezését rendelte el (→seminarium generale). - XII. 22: Rómában meglátogatta VI. Piust, aki az osztr. egyh. elszakadását megelőzendő egyh-kormányzati engedményeket tett. - 1784 elején kísérleti összeírást rendelt el a Maros mellékén az erdélyi határőrezredek megerősítésére, melynek leállítása XI-XII: a jobbágyi terhektől szabadulni akaró oláh jobbágyok zavargásához vezetett. - III. 8: intő, utasító és oktató körlevelet bocsátott ki a tisztviselőkhöz, melyben egyebek közt hirdette: „A fejedelem tartozik az áll-jövedelmekről a közönségnek számot adni. Az állam szolgája azon nagy elvhez tartsa magát, hogy a nagyobb tömeg java az övét, mint minden magánosét, sőt a fejedelmét is megelőz.” - IV. 13: Bécsbe vitette s a cs. kincstárba helyeztette a m. függetlenség jelképét, a Szentkoronát. - V. 1: népszámlálást rendelt el Mo-on és Horváto-ban. - V. 6: elrendelte a lat. helyett a ném. hivatali nyelv használatát: „Miután a latin nyelvet minden hatóságnál kiküszöbölni és helyébe a németet állítani szándékozunk, kegyelmesen rendeljük: hogy 3 év múlva minden hatóságok és törvényszékek minden ügyeket egyedül német nyelven tárgyaljanak, és az ügyvédek is azon tegyék előadásaikat.” V. 18: a Helytartótanács meghatározta, mikor kezdik a kormányszékek és hatóságok az ügyeket ném-ül tárgyalni. Hivatalba senki sem juthatott, aki nem tudott ném-ül, amit a vm-knél már 1785: érvényesítettek. - 1784. VII. 3: önkényesen húzott határokkal 11 megyére osztatta Erdélyt, amivel megszüntette a székely és szász székek önkormányzatát, a →szabad királyi városokat a megyéknek rendelte alá. - VIII. 27: vámrendeletében a belföldi ipar védelmében megtiltotta, ill. magas vámokkal nehezítette a külf. áruk behozatalát, az osztrák-m. vámhatárt megtartotta. - XI. 1-i rendelete szerint csak azt lehetett fölvenni a lat. isk-kba, aki tudott ném-ül írni-olvasni. - XII. 31: leverette a Hora-Closca-lázadást. - 1785. III. 18: megfosztotta a vm-ket önkormányzati joguktól, Mo-ot 10 ker-re osztotta, élükre cs. biztosokat állított, akik VI. 1: hivatalba léptek. - VIII. 22: kiadott →jobbágyrendeletében szabad költözködést biztosított. - IX. 30: az úrnapit kivéve megtiltotta körmenetek rendezését. - A →fiziokratizmus hatása alatt a földtulajdonhoz akarta kötni az adóztatást. 1786. I. 5: elrendelte az adózás alapjául szolgáló földfelmérést. - I. 16: Erdélyben a 11 megyét fogarasi, kolozsvári, nagyszebeni ker-re osztatta, élükön kir. biztosokkal. - VI. 6: a Helytartótanács elrendelte, hogy azon városokban, ahol rajziskola létezik, a céhmesterek inasaikat legalább 1 é. taníttassák rajzra. - 1787. IV. 2: Budán fő telekkönyvi hivatalt állított fel Mo. valamennyi birtokának nyilvátartásba vételére. - Külpol-jában Poroszo. fenyegetésére 1787. V. 23: szöv-et kötött II. (Nagy) Katalin cárnővel (ur. 1762-96), XII. 2: belépett az orosz-tör. háborúba, 1788. III. 14: Futakon (Bács vm.) maga is táborba szállt. V. 8: elrendelte, hogy minden m. ezredet egészítsenek ki 400 újonccal, a birtokosok földjeik arányában féláron adjanak gabonát a hadseregnek. Az ogy. jóváhagyása nélküli újoncozás és a katonai rekvirálások ellen a nemesi ellenzék (Balogh Péter, Podmaniczky József, az Orczyak) a bécsi porosz követtel keresett kapcsolatot. - V. 23: életbe léptette az új bírósági bűnügyi rendtartást (Ordo Criminalist). - VIII. 27: bevezetett vámrendszere vámsorompóval vette körül a monarchiát. - IX. 20: Juszuf pasa Lugosnál (Krassó vm.) megfutamította a rosszul vezetett cs. sereget. - X: a németalföldi rendek fölkeltek ~ önkénye ellen. - XII. 5: betegen érkezett Bécsbe. - 1789. II. 28: megszüntette a 21 →hiteleshelyet, feladatukat a →közjegyzők vették át. - IX. 22: az oroszokkal egyesült serege Martinestinél (Havasalföld) győzőtt a tör. ellen, egyhavi ostrom után X. 9: Belgrádot is visszafoglalták. IX. 24: kiadott újoncozási és hadisegély-rendeletét a vm-k ogy. végzés híján elutasították. - XII. 11: a cs. őrség Brüsszelben átadta a várost a fölkelőknek. - XII. 18: ~ leiratban ígérte meg a m. alkotmányosság visszaállítását. - 1790. I. 28: a türelmi, a jobbágy- és az alsópapság fizetését biztosító rendelet kivételével valamennyi rendeletét visszavonta, visszaküldte Mo-ra a Szentkoronát, amit a bandériumok diadalmenete hozott Budára. - A beteg ~ már 1789. IV. 4: vért hányt, de halálos betegségét orvosától, Guarintól (akit jutalmul bárósított) csak 1790. II. 5: tudta meg. Akaratát erőszakkal nem tudta a m. nemz-re kényszeríteni, sógora, Albert hg., Mo. kir. helytartójának jellemzése szerint ~ „egészen hamis elveket szofisztikus bizonyítással úgy tudott védeni, hogy mindenkit zavarba ejtett. Igen buzgó és tevékeny volt, vágyott tündökölni, és kívánta, hogy róla beszéljenek, és azért mindig el volt telve reformgondolatokkal és átalakítási tervekkel. Ha újításait jól megfontolva készíti elő, azok alattvalóinak hasznára váltak volna, de az elhamarkodás miatt célját tévesztette. Saját eszméi szerint szeretett dolgozni, de a kitartó erőfeszítéstől és megfontoláslástól irtózott, és művét, ha akadályokat kellett legyőznie, nem hajtotta végre.→jozefinizmus 88-Ba.J.

Kerékgyártó 1882. - Miskolczy István: Egykorú vélemény ~ reformterveiről. Bp., 1937. (A SZIA tört-, jog- és társad-tud. o. felolvasásai II:5.) - Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. ~ és a m. protestantizmus. Bp., 1939. (A m. protestantizmus tört. forrásai) - Klempa Károly: ~ látogatása Keszthelyen. Keszthely, 1940. - Markó Ilona: ~ és az erdélyi szászok. Uo., 1940. (Minerva kvtár 131.) - Padover, Saul Kussiel: ~, a császárforradalmár. 1741-1790. Ford. Vas István. Uo., 1943. (Nagy idők - nagy emberek) - Rédvay István: ~ cs. és Hadik András. Bp., 1943. - Urbanics Ferenc: Batthyány József prím. és ~ egyhpol-ja. 1950. (Dissz.) - Mikoletzky 1967:283. - MTK II:591.