Magyar Katolikus Lexikon > J > Jézus az Olajfák hegyén


Jézus az Olajfák hegyén: Jézus szenvedésének első órái a →Getszemáni kertben. - Az →utolsó vacsora után Jézus tanítványaival együtt kiment az Olajfák hegyére, s a kert bejáratánál hagyva a többieket, Pétert, Jakabot és Jánost vitte magával. Majd őket is hátrahagyva, imádkozni kezdett. A Mt 26,36-46 szerint Jézus 3x szólt az Atyához, s tért vissza az alvó tanítványokhoz. A Lk 22,39-46 szerint Jézus közben vérrel verítékezett, és egy angyal jött megerősítésére. Amikor harmadszor visszatért tanítványaihoz, megérkezett Júdás, és elfogták Őt (→Jézus elfogatása). - Ikgr. Az Olajfák hegyén imádkozó Krisztust az óker. műv. ritkán ábrázolta (Ravenna, S. Apollinare Nuovo, mozaik, 520/25), s az első ~-ábrázolásokon Jézus szenvedésének nincs nyoma: →orante tartásban áll alvó tanítványai fölött. A 6. sz. végén a bizánci kv-festészetben jelent meg a halálfélelemmel küzdő Krisztus képe (Rossanói kódex). Krisztus gyakran kétszer látható: a tanítványokkal beszél a kert bejáratánál, s egyedül imádkozik a kertben. A 10-11. sz. Ny-i műv. továbbfejlesztette a motívumot: Krisztus oltár előtt térdelve imádkozik, s a felhőkből feléje nyúlik →Isten keze, jelezvén az áldozat elfogadását. A késő kk. képeken Krisztus egyenes tartásban térdel, arcán és ruháján vércseppekkel. E korban jelenik meg a ~-képeken a kehely, Isten haragjának és ítéletének jelképe, melyet Krisztusnak ki kell innia. A kehely azonban az isteni kegyelem jelképe is, s e két tartalom egyszerre van jelen azokon a képeken, melyeken egy angyal hozza a kelyhet, gyakran ostyával együtt. A 15-16. sz: D-No-ban épületelemekből és szobrokból alkottak ~-csoportokat, gyakran a passió részeként. **

Kirschbaum III:342. - Sachs 1980:271. - KML 1986:185.