🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Jézus Szíve
következő 🡲

Jézus szíve, szívvirág: a füstikefélék (Fumariaceae) családjába tartozó szívvirág (Dicentra spectabilis) Nógrád és Heves m-ben elterjedt népies neve. Rózsaszínű, fürtös virágú, díszítő, évelő, kerti növény. Szabolcs-Szatmárban Krisztus szíveként ismert. S.J.

Jézus Szíve (lat. Cor Iesu): Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Tiszteletének alapja a →hüposztatikus egység, mely által Jézus egész embersége, így Szíve is az Isteni Személy kifejezője (→Jézus Szíve-tisztelet). - 1. A Szentírásban a →szív az ember erkölcsi és vallási személyiségének foglalata, nem lélektani, hanem egész-emberi fogalom, ősfogalom, mely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. Az ÓSz-ben vannak olyan jövendölések, melyeknek messiási jellegét az ÚSz igazolja, s melyek a Messiás belső világáról próf. képet adnak (Zsolt 40,7; Jer 30,31; Zsolt 22,15; 69,22). Jézus Szívének átszúrása és oldalának megnyitása jelképezte e szeretet végtelenségét, a Szentlélek elküldését és a szentségek forrását, erejét. - 2. Az egyházatyák a Jn 7,37-re hivatkozva ~t az élő víz forrásaként jelölik meg. Két irányzat mutatható ki: a) A kisázsiai egybekapcsolja a Jn 7,37-et és a 19,34-et, s úgy látja, hogy a Jézus oldalából fakadó vér és víz közvetlen jelképe a keresztségnek és az Euch-nak, így az örök élet kegyelmének. Tehát az Egyh. kegyelmileg mintegy Jézus oldalából született (Jusztinosz, Hierapoliszi Apollinaris, Ireneusz, Tertullianus, Ciprián). - b) Az alexandriai irányzat inkább szellemi viszonylatban beszél ~ről, mely a szellemi ismeret forrása és a szeretet, valamint a misztikus egyesülés alapja. E tételt Ny-on Szt Ambrus és Ágoston is magáénak vallotta. A kk-ban már kimutatható bizonyos körökben, különösen a „német misztikusoknál” (1250-1350) a kifejezett Jézus Szíve-tisztelet, melynek teljes kibontakozása Alacoque Szt Margit látomásaihoz kapcsolódik. - 3. Ikgr. Ábrázolása a kk-ban alakult ki, s sztképeken gyakori. A 15. sz. ném. műv-ben a megsebzett szívet rendszerint a →szenvedés eszközeivel együtt ábrázolták (Ágostonos misekv. kánonképe, Köln, Szem. Kvtár, 1436). Más képeken a kéz- és lábsebek v. a passió motívumai fordulnak elő (Ulm, Buxheimi oltár, 1500 k.). ~ a sztségek forrása, ezért úgy is ábrázolták, hogy a megfeszített Krisztus szívéből áradó vért az angyal kehelybe fogja föl. A 18. sz. fő képtípusa Alacoque Szt Margit látomásai nyomán született: megnyitott, lángoló szív, melyből kereszt nő ki a szeretetből vállalt halál jelképeként (Márianosztra, pálos tp. oltárképe). E forma megjelent sok monstrancián és Szt Vér-ereklyetartón is. - A 20. sz. végén ~t elvontabban ábrázolják, v. ~ből fénysugarak áradnak (Kákonyi Asztrik OFM freskója Ságújfalun, Prokop Péter képei). Szt Fausztina látomásából született az Irgalmas Jézus-képe (~ből 2 fénysugárként árad az irgalmasság és a szeretet). **

Szentiványi Károly: Novena, azaz kilencnapi ájtatosság Jézus szentséges szívéhez... Veszprém, 1896. - Jézus Szentséges Szívének kis breviáriuma. Kis zsolozsmák a hétnek minden napjára, a szentmise imáival. Az imák mind Szt Margit Mária életének és művének hiteles kivonatai. Ford. Reiner Irma. Bp., 1921. - Matheo atya: ~ trónraemelése rendházakban és szerz. társulatokban. Szombathely, 1924. - ~ a szeretetnek lángtengere. Ima- és énekeskv. Szerk. Antal OCarm. /. kiad. Uo., 1927. - Olvasó Jézus Szt Szívéről. Kunszentmárton, 1928. - ~ kis zsolozsmája. Átd. és himnuszait versbeszedte. Nagyfalusy Lajos. Bp., 1935. - Novena Jézus Szt Szívéhez. Írta Franz Hattler. Összeáll. Czékus Géza. Uo., 1942. - Vajha engem megismernél, vagyis imák Jézus szentséges szíve tiszt-ére. 4. kiad. Rákospalota, 1943. - Életünk és feltámadásunk. Engesztelő ájtatosság Jézus szentséges szíve tiszt-ére. Bp., 1944. - Kirschbaum II:250. - Sachs 1980:173.

Jézus Szíve, Székesfehérvár, 1995. jún. 25.-: alkalmi kiadvány. - Megj. rendszertelenül, jeles egyh. ünnepeken. Szerk. Kiss János plnos. Kiadó: Székesfehérvár-Vízivárosi Egyhközs. 88

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.