🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > János Zsigmond
következő 🡲

János Zsigmond, Szapolyai János Zsigmond (Buda, 1540. júl. 7.-Gyulafehérvár, 1571. márc. 14.): erdélyi fejedelem (ur. 1559. IX. 15-1571. III. 14.). - Szapolyai János és Jagelló Izabella egyetlen fia. Születése után néhány nappal apját elvesztette. Apja végakaratából fia Mo. „választott királya” lett, gyámjául →Fráter Györgyöt, Petrovics Pétert és Török Bálintot rendelte. 1541. VIII. 10: Tordán az erdélyi ogy. hűséget fogadott ~nak. Amikor VIII. 29: a török Budát elfoglalta, a szultán az 1 é. királyfit anyjával és gyámjával Lippára küldte, számukra uralkodásra a Tiszántúlt és Erdélyt rendelte. - Fráter György Buda elvesztése után, a török szöv. helyett az orsz. K-i és Ny-i részeinek egyesítésén dolgozott. 1541. XII. 29: megkötötte Habsburg Ferdinánddal a →gyalui szerződést. 1542. IX-X: a bécsi udvar kísérlete az orsz. birtokbavételére kudarccal zárult. A tordai ogy-en XII. 20: a gyalui szerződéssel ellentétesen döntöttek (megerősítették a 3 nemzet 1437-es unióját, ~ fejedségét, 10 ezer arany adót a szultánnak). 1549. IX: újabb tárgyaláson Fráter György és Ferdinánd biztosai Nyírbátoron megegyeztek abban, hogy Erdély Ferdinándra száll, ~ kárpótlásul Oppeln és Ratibor hgségét kapja. (A végrehajtást Bécs G. B. Castaldo őrgr-ra bízta, aki Erdélyben árulástól tartva 1551: Fráter Györgyöt orvul megölette.) Megtorlásul a Porta 1552: és 1556: nagy hadjárattal válaszolt, a Habsburgoknak nem sikerült birtokba venni Erdélyt. 1556 őszén az erdélyi rendek visszahívták a Castaldo elől elmenekült Izabellát és ~ot. Nagykorúságáig anyja uralkodott, akinek 1559. IX. 15-i halála után 19 é. lépett trónra. A fiatal fejed. művelt, nagy művészetpártoló volt. Maga is zenélt, hangversenyt adott; udvari zenésze a brassói Bakfark Bálint. Udvara ol. fejed. udvar, az itáliai reneszánsz műveltség térhódítása és az ol. nyelv ismerete anyja érdeme. Az ő hatására vált ~ idején Gyulafehérvár a mo-i késő reneszánsz kultúra fellegvárává; az ő érdeme, hogy fél évsz-on át minden erdélyi fejed. tökéletesen írt és beszélt ol-ul. ~ környezetében ol-ok játszották a legfontosabb szerepet: Giorgio Blandrata (→Blandrata György) antitrinitánus teol. és Giovanandrea Gromo testőrkapitány. - ~ trónralépését Bécs töbször próbálta megzavarni (pl. 1561. XII: Balassa Menyhért árulása, 1562. V: székely lázadás). 1564-től, Miksa uralkodásától kiújult az erdélyi-bécsi ellentét. Schwendi Lázár, kassai főkapitány Erdélybe vonult, ~ a töröktől kért segítséget (1566-os portai hadjárat). 1568. II. 17: Bécs és a Porta megkötötte a drinápolyi békét, mely a status quo alapján rendezte a ter. viszonyokat. 1570. VIII. 16: a speyeri szerződésben ~ lemondott a kir. címről, Bécs elismerte az önálló erdélyi fejedséget, ~ utód nélküli halála esetén szabadon választhatnak fejed-et. - ~ fejedségét Erdélyben a hitbeli liberalizálódás jellemezte. 1557. II. 17: az ogy. a kat. szerzetesr-eket föloszlatta és a 4 bevett vallás szabadságát hirdette. 1571. I. 6: a marosvásárhelyi ogy. is megerősítette a szabad vallásgyakorlatot. A korabeli Eu-ban a vallási türelem meghirdetésével Erdély egyedülálló helyet vívott ki magának. ~ szívesen elnökölt teol. hitvitákon, anyagukat nyomdába küldte, saját kezűleg javította. Kezdetben kálvinista volt, majd unit. hitre tért, sokat tett az oktatásügyért. Uralkodása idején Erdélyben 27 isk. működött, nyomukban 18 nyomda alakult. Statileo János pp. halála után 1542: az erdélyi ppséget nem töltötték be, javadalmait az udvartartásra rendelték. 1556-tól a ppi, kápt. javadalmak egy részét isk. fönntartására rendelték. 1568: a ferencesek kolozsvári isk-ját unit. főisk-vá bővítette. - Utóda 1571. V. 25: Báthori István. S.L.É.

Barthos Kálmán: Erdély pénz- és hadügyei ~ korában. Kolozsvár, 1902. - Századok 1909:53. (Bagyary Simon: ~ aranykeresztje azonos volt-e a szt korona keresztjével), 313. (Uő: Megjegyzések ~ aranykeresztje és Szamosközy életrajza körül) - Várady Erzsébet: Adatok Erdély művelődéséhez ~ korában. Bp., 1910. - Szentmártoni Kálmán: ~ erdélyi fejed. élet- és jellemrajza. Székelykeresztúr, 1934.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.