🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > Fráter
következő 🡲

fráter (lat.): testvér. - 1. a hierarchia azonos fokán állók (püspökök, papok, diákonusok), ill. egy szerzetesrendhez tartozók egymás közti megszólítása. - 2. pappá nem szentelt szerzetes megszólítása. A pappá szentelt szerzetes megszólítása a →páter. - A ~ női megfelelője a →soror. **

VC 60.

Fráter, Miskolc, (1923) 1933. dec.?-1943. szept.?: a miskolci királyi katolikus Fráter György Gimnázium ifjúsági lapja. - Megj. kéthavonta (rendszertelenül?), júl./aug. kivételével. Fel. szerk. 1933. XII: Komán Andor, Horváth József, 1934. X: Komán Andor, 1940. X-1943. III/IV: Pödör László, 1940. X: Koncz Balajthy Árpád, 1941. X: Boros Ervin, 1942. IX/X-1943. III/IV: Rónay Ferenc, Hayn Kornél, Körmendy László, Barkóczy János. Ny: Universal stb. - (Közgyűjt-ben a 11. évf-tól található.) - Utóbb: Üzen a Fráter (1947-48). T.E.

B-A-Z m. sajtóbibliogr. 1964:55. (128.)

Fráter György, Martinuzzi, Utjesenics, Utisinovich, OSPPE (Kamicsic, Horváto., 1482.-Alvinc, 1551. dec. 17.): váradi püspök, esztergomi érsek, bíboros. - A Doboka nemzetségből és Bács vm-ből származott családja Károly Róbert idején Horváto-ba került. Verancsics szerint a család őse nehéz időkben bőkezűségével enyhítette jobbágyai nyomorát, ekkor kapta az Utjesenich (placator, vigasztaló) nevet. Atyja, F. Gergely horvát köznemes, anyja, Martinuzzi Anna velencei család leánya, nagybátyja →Martinuzi Jakab szkardonai pp. - 1490: →Corvin János hg. udvarába került. 1504: Szapolyai János anyjának, Hedvignek az apródja. Innen Szapolyai János erdélyi vajda dandárjában katona. 1509 k. Budalőrincen lépett a r-be, itt kezdte isk-it. Częstochowában házfőnök, majd Sajóládon perjel. 1528: János kir. magával vitte Lengyo-ba, s ismételten követségbe küldte, hogy készítse elő visszatérését Mo-ra. ~ sikerrel járt, s János török segítséggel újra m. kir. lett. 1529: János kir. tanácsosa és kincstartója. Czibak Imre pp. megölése után 1534. XI. 1: kinevezték váradi pp-ké, majd kincstartóvá. - 1538. II. 24: ~ létrehozta a nagyváradi békét I. Ferdinánd és János kir. között. 1540. VII. közepén a halálán lévő János kir. nevében Werbőczy István kancellárt és Eszéky János pécsi pp-öt Isztambulba küldte, hogy megszerezzék Szulejmán hozzájárulását az akkor alig 2 hetes János Zsigmond kir-lyá választásához. IX. 13: a rákosmezei ogy. megválasztotta János Zsigmondot, kinek ~ a gyámja lett Petrovics Péter temesi ispánnal és Török Bálint dunántúli főkapitánnyal együtt. X: ~ és Török Bálint eredményesen védte Buda várát a török ellen. Amikor Ferdinánd ostrom alá vette Budát, 1541. VI. 13: Izabella kirné tudtával az ostromlott budaiak egy része megpróbálta bebocsátani Wilhelm Roggendorf generális seregét, melyet VIII. 21-23: visszavonulóban török és m. csapatok szétvertek. ~ VIII. 28: tisztelgett a szultánnál óbudai táborában, aki másnapra meghívta. Miközben ~ VIII. 29: a kis kir-lyal a szultán táborában volt, a janicsárok megszállták a várat. VIII. 31: Szulejmán tudatta a kirnéval és ~ral, hogy évi 10.000 Ft adó fejében rábízza Erdély, a Temesköz és Tiszántúl kormányzását, Mo. közepe a török birod. része lesz. - A török álnoksága láttán már ~ is kereste a kiegyezést Ferdinánddal, ezért 1541. XII. 29: Gyalu várában ~ és Serédy Gáspár főkapitány uraik nevében egyességet kötöttek. Eszerint Izabella kirné átadja fia országrészét és a szt koronát I. Ferdinándnak, s ezért visszakapja a szepesi Szapolyai-birtokokat. 1542. I. 26: Székelyvásárhelyt az →erdélyi országgyűlés elismerte ~t II. János gyámjául és helytartójául. 1542. VIII. 6: Kolozsvárt az erdélyi ogy. az egyezményt jóváhagyta. I. Ferdinánd X. 18: megbízta Serédy Gáspárt, hogy vegye át Erdélyt és kísérje Izabellát Szepes várába. XII. 17: Izabella mindezt megtagadta, XII. 20: Tordán az erdélyi ogy. elutasította a gyalui szerződést, s megerősítette ~ helytartóságát. - Amikor ~ látta, hogy a ném. birod. ígérete a török kiűzésére, Buda és Pest visszafoglalására nem teljesül s a gyalui szerződést nem hajtják végre, elkezdte az →erdélyi fejedelemség megalapozását: Izabella és János Zsigmond székhelyét Gyulafehérvárra tette, és Erdélyhez kapcsolta a Partiumból a Tiszántúlt és a Tiszán innen Kassáig terjedő részt. - 1543. I. 6: ~ Váradon részgyűlést tartott, melynek részvevői hűséget fogadtak Ferdinándnak. II. 26: Kolozsvárt az erdélyi ogy. segítséget kért Ferdinándtól, de elhatározta, hogy végszükség esetén csatlakozik a kirság elleni török hadjárathoz, és ~ helytartót Izabella hatalma alá rendelte. Az év folyamán a törökök elfoglalták VIII. 10: Esztergom, VIII. 17: Tata várát, IX. 3: Székesfehérvárt. E veszteségek Ferdinándot népszerűtlenné tették, s ~ arra akarta ezt fölhasználni, hogy a kettészakadt orsz-ot János Zsigmond „választott magyar király” alatt egyesítse. 1544. VIII. 1: Tordán az erdélyi ogy. ~t főbírói jogkörrel ruházta föl. 1545. I. 12: ~ tudatta V. Károly cs-ral, hogy Erdély kész fegyverrel segíteni a török elleni birodalmi hadjáratot. VI. 7: a debreceni részgyűlés megajánlotta a török adót, de Ferdinánd kir-t is elismerte. 1546. V: ~ Váradon főurakkal tárgyalt, és a porta hozzájárulását kérték ahhoz, hogy Mo-ot II. János egyesítse. VI. 5: ~ Bécsben arról tárgyalt, hogy átadja Erdélyt Ferdinándnak. VIII: Izabella kincstárnoki számadástételre Gyulafehérvárra rendelte ~t, amit ő megtagadott, és Szászsebesen ogy-en megszerezte a szászok és székelyek támogatását. 1547. V. 1: Gyulafehérvárt az erdélyi ogy. elrendelte, hogy ~ nyilvánosan számoljon el az orsz. jövedelmeinek kezeléséről. ~ ismételten sürgette V. Károlyt, hogy szabadítsa föl Mo-ot, s ehhez fölajánlotta Erdély katonai segítségét. V. Károly VI. 19: békét kötött Szulejmánnal 5 évre, a béke Ferdinánd orsz-aira is vonatkozott, s Ferdinánd évi 30.000 arany ajándékot ad Mo. általa uralt részéért. Ez a béke ~ országegyesítő törekvését meghiúsította, s ettől kezdve haláláig a Ferdinánd alatti egyesítésért fáradozott. -

1548. VIII. 23: a kirnéi birtokok átadása fejében 40.000 Ft kölcsönt ajánlott Izabellának, hogy ezzel segítse a kirné Erdélyből való távozásának tervét. X. 13: Izabella követséget indított Ferdinándhoz, hogy tárgyaljanak Erdély átadásáról. A tárgyalásokat ~ XI: és 1549. I: folytatta. V: a lengy. követ Gyulafehérvárott összebékítette ~t és a kirnét. IX. 8: Nyírbátorban Ferdinánd biztosa, Nikolaus Salm és ~ között egyesség jött létre: II. János és Izabella lemond, kárpótlásul kapják Oppeln és Ratibor (Szilézia) hgségét és 100.000 Ft-ot. Országrészük Ferdinánd kezére kerül, kormányzója ~ lesz. 1550. I. 8: Ferdinánd értesítette ~t, hogy a nyírbátori egyezményt csak az V. Károly cs-ral való tárgyalás után hajtja végre. III. 5: ~ elküldte a portának Erdély évi adóját. VI. végén Izabella a rendek tudtával bezáratta Gyulafehérvár kapuit ~ előtt. VIII. végén I. Szulejmán követe Petrovics Péterre ruházta ~ hivatalait. Válaszul IX. 29: ~ megostromolta Gyulafehérvárt, X. 12: megegyezésre kényszerítette Izabellát. XI. 13: székely népfölkelőkkel megverte Éliás moldvai vajda seregét, XI. 30: békét kötött Izabellával. 1551. II. 3: ~ Diószegen (Bihar vm.) tárgyalni kezdett Ferdinánd megbízottaival Erdély átadásáról. II. 22: a gyulafehérvári erdélyi ogy-en a szultán követe bejelentette, hogy évi 50.000 Ft adó és Becse vára fejében a szultán elismeri II. Jánost Erdély urának. A rendek a szultán kívánságára hűséget esküdtek Izabellának. Emiatt ~ újra ostrom alá vette Gyulafehérvárt, Ferdinánd az Erdélybe küldött hadsereget Gian Battista Castaldo generálisra bízta, aki VI. 1: bevonult Kolozsvárra. VI. 14: Szászsebesen tárgyalás kezdődött Izabella és Nádasdy Tamás országbíró között ~ jelenlétében. VII. 19: Izabella aláírta, hogy lemond Erdélyről és fia magyar trónigényéről, VII. 21: Tordán a szt koronát átadta Castaldónak. Ferdinánd, miután VII. 20: Castaldót fölhatalmazta, hogy minden eszközt használjon föl ~ ellen, ha viselkedését gyanúsnak találja, IX. 1: arról értesítette őt, hogy Erdély kormányzását ~ra bízza, akit vajdának, helytartónak és kincstartónak is kinevez. VIII. 6: Izabella János Zsigmonddal elhagyta Erdélyt, s ezzel létrejött Ferdinánd alatt az orsz. egysége. Ferdinánd azonban nem volt képes a törökkel szemben megvédeni Erdélyt. A török hadjáratra készült, ezért ~ még VIII: önmaga és János Zsigmond nevében elküldte az adót Konstantinápolyba. Ezzel gyanússá vált Ferdinánd és főtisztjei előtt. - ~ X. 20: kapta az értesítést, hogy III. Gyula p. kinevezte esztergomi érs-ké és bíb-sá. XI. 3: ~ és Castaldo ostrom alá vette Lippát, melyet a törökök XI. 28: föladtak, s ~ vezértársai ellenére szabad elvonulást engedett a védőknek. XII. 17: hajnalban Castaldo parancsára ~t alvinci kastélyában meggyilkolta a titkára, Ferrari Marco Aurelio. A gyilkosság után 2 hónapig hagyták a holttestet a helyszínen, s 1552. II. 25: a gyulafehérvári kápt. temettette el. - III. Gyula p. 1552: Ferdinándot és a gyilkosság résztvevőit kiközösítette. Ferdinánd magára vállalta a felelősséget, s egy 87 pontos vádiratot küldött ~ ellen a p-hoz, aki 116 tanút hallgattatott ki, s hosszú vizsgálat után 1555. II. 14: föloldotta őket. **

Eubel III:347. (a p. 1539. V. 30: hagyta jóvá váradi pp-ké való kinevezését) - Nagy IV:251. - Pallas VII:601. - KL II:164. - MTK II:368.

Fráter György

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.