🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > istenrehagyatkozás
következő 🡲

istenrehagyatkozás, ráhagyatkozás: a misztika szakkifejezése, az ember önmagától való megszabadulása. A misztikus egyesülés feltétele, mely által a lélek üressé válik, s helyet ad a benne megszülető Istennek. A 14. sz. misztikusoknál türelem, önmegtagadás, engedelmesség, önuralom, odaadás és más neveken is előfordul. Ellentéte az önmagunkhoz való ragaszkodás, mely az ént és az önállóságot hangsúlyozza. - Az ~nak a misztikában 3 szakasza van: 1. A testi világtól való elszakadás. Az embernek meg kell szabadulnia attól a függéstől, ami a →tulajdon birtoklásában és a test iránt nyilvánul meg. El kell jutnia oda, hogy ne legyen fontos számára a kényelem, az egészségéről való gondoskodás, a munka és annak gyümölcsei. Mai szóval élve tagadni kell a legfontosabb kultúrértékeket: a világi tud-okat és karriert, a vagyont és a fogyasztást, az egészséget és a kényelmet. E függések elszakítása még veszélyt jelent az ember énjére mint a belső értékek megvalósítójára, és ezért félelemmel jár. - 2. Az ember megszabadul a félelemtől, és önfeledt lesz. Nem ragaszkodik a saját belső dolgaihoz, érzelmeihez sem. Ebben az értelemben nagyon mély jelentésű az „Istenre hagyatkozom” kifejezés: nem kell fenntartanom magam, mert fenntartanak; nem kell terheket hordoznom, mert engem visznek; nyugodtan megfeledkezhetem magamról és feladhatom magam, mert Isten nem feledkezik meg rólam, törődik velem. Az, hogy „elhagyhatom” magam, azt is jelenti, hogy meghalhatok. Így megélem a halál egy bizonyos fajtáját, és önmagam elhagyásával a halál ösztönös legyőzése fölé emelkedem. - 3. Az emberi eszközökkel megszerezhető és birtokolható istenismeret is elvétetik. Az Abszolút, a végtelen utáni vágy a vallásokban sokféleképpen (nyelvileg, szert-okban, közösségekben, mítoszokban), de végesen fejeződött ki. A hit tartalma emberi mű lett. Bizonyos vallásokban a képek és a szavak éppen arra szolgáltak, hogy őrizzék a közvetlen istentapasztalat titkát. „Amíg magad vesződsz a mennyek országáért, Istenért vagy a saját örök üdvösségedért, tehát amíg 'kívülről' dolgozol ezekért, valójában nagyon messze jársz a valóságtól” (Eckehart mester). Az ~ ezeket a korlátokat töri szét. **

Schütz 1993:168.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.