isteni hit (lat. fides divina): az a →hit, melynek alapja a kinyilatkoztató Isten tekintélye, tárgya a formálisan kinyilatkoztatott igazságok, a →dogmák. Fogalompárja az →egyházi hit. Sz.F.
Rahner 1980:271. - LThK 1995. IV:672. (s.v. Glaube)
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.