🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > istenfa
következő 🡲

istenfa: a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó Artemisia-abrotanum nevű, az ókortól ismert, magasnövésű, ágas félcserje hivatalos neve. - Dísznövényként gyakori temetőnövény, elvadulhat. Közép-Eu-ban a 9-10. sz. táján terjedhetett el; egy Karoling-kori kir. rendelet (Capitulare de villis) előírja, hogy kertekben művelni kell. Mint parasztkerti növény, ma is megtalálható Ny-Mo-tól Erdélyig. Johannes Bauhin svájci orvos növénytani szinonima-szótárában (1591) sancti Johannis herba néven szerepel, ami Szt János attrib-ává teszi. S.J.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.