irredenta (ol. 'meg nem váltott, föl nem szabadított' [föld]): az egy nép által lakott földek egy országban való egyesítését kívánó mozgalmak célja. - A pol. kifejezés a 19. sz. olasz egységmozgalma idején (Italia irredenta) Eu-szerte elterjedt. Ennek szellemében keletkezett 1881. III: a rumén kirság megalakítása után a dákoromán mítoszra alapozott rumén ~, melynek jogfolytonos célja Dakoromania megteremtése a Tiszától a Dnyeszterig (1882: alakított ~ egyesületük nevét még az évben Carpatira változtatták); pánszláv elemekkel telített (volt) a csehszlovakizmus ill. a szerb ~, mely minden szerbek lakta földre igényt tartott (ezt kibővítve a déli szlávok lakta ter-ekre is), stb. A →versailles-i békerendszer szinte maradéktalanul teljesítette ezen igényeket, ugyanakkor megteremtette a magyar ~ mozgalmat is, melynek célja 1919-38: a nagyhatalmi döntéssel elrabolt tört. m. ter-ek, 1938 u. a magyarlakta ter-ek visszacsatolása Mo-hoz (zöme 1941. V-ig megtörtént). Gr. Teleki Pál min-elnök (1939-41) a visszacsatolást népszavazással szerette volna elérni, de javaslatait a nagyhatalmak az érdekelt államok egyoldalú támogatásával megakadályozták. Az 1919 óta folyamatos propaganda-hadjárat, a m. ~ mozgalom belső ellenzékére támaszkodva az ~ törekvések káros, reakciós, értelmetlen, stb. voltáról győzködik a m. lakosságot. Ennek része a szomszédok magyarellenes pol-jának elhallgatása, tompítása is. 1945-90: az elítélő jelzők fölsorolásakor az ~t a nacionalista, soviniszta után, a klerikális és a reakciós előtt használták. 88

Jancsó Benedek: A román ~ mozgalmak tört. Bp., 1922. - EH II:30.