Magyar Katolikus Lexikon > I > invesztitúra


invesztitúra (a lat. vestis, 'ruha' szóból): 1. beöltöztetés, egyházi közösség (szerzetesrend, társulat stb.) vagy hivatal ruhájának ünnepélyes átadása és fölvétele (→egyházi ruha, →szerzetesi ruha). - 2. beiktatás hivatalba. Az Egyh-ban két ter-e van: →egyházi hivatal betöltése és beiktatás →egyházi javadalomba. Az ~ a tört. folyamán a világi hatalommal való összeütközés szinte állandó területe: →invesztitúra-harc. - A régi magyar jog rendelkezései. Budai zsin. (1279): Apátságot, prépostságot, priorátust, plébániát, káplánságot v. egyh. javadalmat senki ne fogadjon el laikus adományozótól. S az érsekek v. püspökök és akikre tartozik ezen kinevezések joga, csak teljesen törvényesen választott v. kijelölt személyt nevezzenek ki. (XV. fej.) - Számos eset kapcsán a zsin. úgy rendelkezik, hogy, kivéve a törvényes kegyúri jogot, senki laikus létére ne merészeljen adományozni apátságot, plébániát v. javadalmat, v. ne próbáljon beavatkozni ezek betöltésébe. Az ilyen kinevezéseket ugyanis semmisnek nyilvánítjuk, a kinevezettnek semmilyen joga nem származik az ilyen hivatalnyerésből. Az így apátsághoz, plébániához v. javadalomhoz jutottak (ha 6 hónapon belül el nem hagyják), s bárki, aki laikusok kezéből fogad el egyh. javadalmat, aki választással, bemutatással együttműködik a jogtalanul beavatkozó laikusokkal, kiközösítésbe esik. Az illetékes egyh. elöljáróságnak el kell űznie a laikus ~val javadalomhoz jutottakat, kárpótlást kell tőlük követelnie, s ha kell, igénybe kell vennie az állami hatalmat is. (XXIII. fej.) - Pozsonyi nemzeti zsin. (1309): Laikus kezéből ne fogadjon el senki egyh. tisztséget és javadalmat. Aki már megtette és 2 hónapon belül nem hagyja el, kiközösítésbe esik. Aki birtokba venni készül így szerzett tisztséget v. birtokot, tette jogilag eleve érvénytelen lesz, és csak pápai felmentés után vállalhat később tisztséget. Az alattvalók ilyen felettesnek nem engedelmeskedhetnek, ha mégis, a közösségek interdictum alá, az egyének kiközösítésbe esnek. (III.) - Nyitrai egyhm. zsin. (1494): Ki van közösítve mindenki, aki plébániát v. egyházi javadalmat laikustól elfogad. (XXIV.) - Mo-on III. István (ur. 1162-72) idején (miközben Angliában folyt a harc a kir. és Becket Szt Tamás érs. között) kezdték a kincstár gazdagítása érdekében →kommendátoroknak bérbe adni a megürült apátságokat és prépságokat. A kir. mellett ezt tette a kalocsai érs. és néhány pp. is. A fegyelem lazulása és a hitélet hanyatlása miatt 1169: →Bánfi Lukács Esztergomba tart. zsin-ot hívott össze. A résztvevők határozatot hoztak, hogy az érs. intse meg a kir-t: nincs joga egyh. tisztségek betöltésére. Ha ezt teszi, a papságot anyagi juttatásokért árulni fogják, a fölbátorodott nép nem fog engedelmeskedni lelkipásztorainak. A kir. elé tárta, hogy az egyh. vagyona, pénztára, mely a közjóért van, az előkelők fényűzését szolgálja; pártütés készül; a kir. elnézi, hogy még a pp-ök is kereskedjenek szentségtörő módon. Mivel nem történt változás, az érs. III. Sándor p-hoz (ur. 1159-81) fordult, aki legátust küldött, és a kir. végre megtette a szükséges intézkedéseket. **

Péterffy I:109, 111, 144, 282, 288.