Magyar Katolikus Lexikon > I > index


index (a lat. indico, 'felfed, megmutat' szóból): 1. az ókori rómaiaknál a följelentő. A közt. korában az állam v. közjó ellen irányuló vétségek (összeesküvés, hazaárulás, gyújtogatás) ~ei többnyire rabszolgák és szegények voltak jutalom (szabadság, polgárjog, pénz) reményében. A császárkorban vádaskodássá fajult (→keresztényüldözés), s magas állásúak között is előfordult; felségsértéssel vádoltnak elengedték büntetését, ha ~ lett. - 2. könyvekben tartalomjegyzék, mutató. - 3. az Egyházban a tiltott könyvek jegyzéke: →Index librorum prohibitorum, →cenzúra, 2. **

Pecz I/2:974.