Magyar Katolikus Lexikon > I > illírek Szent Jeromos temploma


illírek Szent Jeromos temploma, S. Girolamo degli Illyri, Róma: a horvátok (→illírek) nemzeti temploma Rómában. - A →rigómezei csata (1389) után sok délszláv menekült Ny-ra. Rómába is eljutottak, ahol a Tiberis egyik kikötője (Ripetta) közelében letelepedve jámbor egyesületet alapítottak. Vezető papjuk, Jeromos dalmáciai remete V. Miklós p-tól (ur. 1447-55) 1453: megkapta a 11. sz: épült, elhagyatott Szt Marina-tp-ot. Nemzeti zarándokszállást építettek, ahol betegeket is ápoltak. Az 1470-es években adományokból fölépült ill. kibővített nemzeti zarándokház mellett (melyben minden délszláv zarándok szálláson kívül 3 napon át esténként bőséges kenyeret, fél liter bort és fél kiló húst is kapott) a tp-ot Szt Jeromos tiszt-ére szent. Az egyesületből társulat lett bíb. védnökkel. 1556: a tp. bíborosi tituláris tp. lett (1642-55: Pázmány Péteré). Amikor a tp. első tituláris bíb-a, Felice Perretti V. Sixtus néven p. (ur. 1585-90) lett, a lombardiai id. Martino Longhival (1520-91) 1587-89: tágas új tp-ot építtetett (ez a nagy városépítő és útrendező p. által építtetett egyetlen róm. tp.). - Az ~hoz kétoldalt fölvezető eredeti, széles lépcsőzetet a későbbi útemelés betemette, így megszűnt a Longhi-féle homlokzat méltóságteljes hatása, mely szinte uralta a Tiberis egykori kikötőjét. Belül az egyetlen világos és tágas csarnokból kétoldalt 3-3 kpna nyílik. A teret korintusi oszlopok tagolják, és különösen gazdag az ~ freskódíszítése. A négyszögletes, fölemelt kóruson álló főoltár, egy antik, zöld márványurna, Pietro Blasi műve 1749-ből. A csigavonalban meghajló mennyezet Paris Nogari (1535-1600) festette nagy freskóin Szt Jeromos az örök boldogságban, ill. két dalmáciai származású pápa képe (Caius 283-96; IV. János 640-42). Az oltár körüli falképeken: Jeromos sivatagi barlangjában írástudóknak magyarázza a Szentírást, tanítói katedrán ülve Nazianzi Szt Gergellyel és Nagy Szt Vazullal vitatkozik, Paulinus pp. Antiochiában pappá szenteli Jeromost (Giovanni Guerra [1540-1618] tervei szerint mindhárom Antonio Viviani [1560-1620] műve, a két utóbbi Andrea Lilio d'Anconával [1555-1610] együtt). Guerra festette a kereszthajó optikai csalódást kihasználó kupoláját, melyen a Madonna és Ker. Szt János imádja a Szentháromságot. A. Lilio műve az egyik oldalkpna 3 freskója. Az oldalkpnák további festményei Giuseppe Puglia (Szt Anna a Madonnával és a Gyermek Jézussal, 1631; Szt Jeromos, 1632; Pietà, 1633), Benigno Vangelini (Szt Cirill és Metód, 1650) és Michelangelo Cerrutti (Angyali Üdvözlet, 1718) művei. A tp. belső díszítését csak a 19. sz: fejezte be a róm. Pietro Gagliardi (1809-90): a kereszthajóban festette meg a Golgotát és a →Háromkirályok hódolatát, a főhajó mennyezetén a Kereszt fölmagasztalását. 1847-53: kifestette a főhajó falait, pilléreit, a legtöbb kpnát, sőt a sekrestyét is. Ennek közelében áll Szt Jeromosnak antik sárga márványból a 17. sz. 2. felében készült ülő szobra, a palermói Francesco Grassia műve. **

Tóth 1988:261.