🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > illírek
következő 🡲

illírek: a Kr. e. II. évezred, vsz. Hérodotosz óta az Adriai-tenger keleti partvidékén, Dél- és Délkelet-Európában, Kr. e. 1200 után Itália egyes vidékein megtelepedett indogermán népesség gyűjtőneve. - Ismertebb törzseik: dardanusok, japodok, liburnusok, csupán a Kr. e. 3. sz. 2. felében alakítottak valamiféle államot. A tengerparton lakók fő foglalkozása a róm. tört-írók szerint a kalózkodás. Kr. e. 241-218: az I. és II. pun háború között kereskedői védelmében Teuta illír fejednő követeléseiket visszautasította, Kr. e. 227: megkezdődött az I. illír háború, melyhez a rómaiak az achaiai és aitóliai szöv-et is megnyerték társuknak. A Kr. e. 228: kötött béke megfosztotta az ~et ter-ük jelentős részétől, szabad hajózási joguktól, évi adót kellett fizetni a rómaiaknak. Kr. e. 229: az Adriai-tenger több illír városát, Korküra szg-ét és Epidamnost róm. szövetségesnek minősítették. Kr. e. 219: a II. illír háborúban régebbi szövetségesüket, a fölkelt fároszi Démétrioszt verték le. Kr. e. 215: Fülöp macedón kir. (ur. Kr. e. 221-179) indított háborút Róma ellen, a Kr. e. 205: kötött békében Róma illír ter-eket engedett át neki. Kr. e. 200-197: a II. makedón háborúban a győztes Róma ugyan nem szerzett újabb ter-eket, de Fülöp lemondott minden hódításáról, 6 hajó kivételével átadta flottáját és elismerte a gör. városok szabadságát. Az I. triumvirátus idején Illíriát Caesar kapta kormányzásra. Az ~ a róm. hadseregben kezdetben segédalakulatokban, majd légiókban is szolgáltak, jó katonák hírében álltak. A Kr. u. 3. sz: a katonacsászárok korától a cs. trónra is kerültek közülük (pl. Diocletianus [ur. 284-305], I. Valentinianus [ur. 364-375], Justinianus [ur. 518-527]). 88

Maskin, N. A.: Az ókori Róma tört. Bp., 1951:554. - Antik lex. Bp., 1993:263.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.