Magyar Katolikus Lexikon > I > Izsák áldása


Izsák áldása: az →elsőszülöttség jogán Ézsaut megillető atyai áldás, melyet Jákob (a későbbi Izrael) csellel és anyja, Rebekka támogatásával megszerzett (Ter 27,29). Izsák megijedt, amikor fölismerte tévedését, mégsem vonta vissza az áldást, mert megsejtette benne Isten titokzatos tervét, mely szerint Izr. fiainak ősatyja Jákob, és nem az elsőszülött Ézsau. - Az áldás zárósora: „Népek szolgáljanak neked és nemzetek hódoljanak előtted. Legyen átkozott, aki átkoz, és áldott, aki áld téged.”- prófétai jövendölés a Messiásról (vö. Zsolt 2,6-10; 72,17). **