🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > Iturea
következő 🡲

Iturea: bibliai vidék és ország (Lk 3,1) a Jordán forrásaitól északra, Szíria-Fönícia és Szíria között. Fővárosa Khalkisz. - Az itureaiak (az ÓSz-ben Jetur) lakták, akik eredetileg az arabok egyik törzséhez tartoztak, de amikor É felé előnyomultak, erős arám hatás alá kerültek. ~ tört-e a távoli múltban csaknem teljesen ismeretlen. Kr. e. 105: egy részét elfoglalta Júdea kir-a, I. Arisztobulosz. Kr. e. 85-40: Ptolemaiosznak, Mennaiosz fiának uralma alá tartozott és részben róm. felügyelet alatt állott. Ptolemaioszt Lizániás követte, de Antonius kivégeztette (Kr. e. 34); halála után ~ több részre oszlott: 1. Zenodorus ~ja, Ulathát és Paneászt foglalta magában, Zenodorus halála (Kr. e. 20) után Nagy Heródes kezére került; 2. Abilina; 3. Szoemusz vidéke; Kr. u. 49: róm. uralom alá került; 4. Khalkisz környéke. Kr. u. 41: Claudius cs. az idősebb Heródes egyik unokaöccsének ajándékozta. 48-53: II. Agrippa uralma alá tartozott. Későbbi tört-éről keveset tudunk. Lehetséges, hogy ~nak ez a része beleolvadt Szíria róm. tart-ba (92). **

BL:756.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.