🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > Indonézia
következő 🡲

Indonézia, Republic Indonesia: köztársaság a Hátsó-India és Ausztrália közötti szigetvilágban. - Legnagyobb szg-ei: Szumátra, Jáva, Borneó (Kalimantán), Celebesz (Sulawesi), Madura, Bali, Flores, Timor, Sumba, kb. 1000 lakott és több ezer lakatlan szg. Őslakossága Hátsó-Indiából népesítette be a nagyobb szk-et. A 14. sz: indiai eredetű uralkodók Jáva közp-tal birod-at alapítottak. A 16. sz: port. és sp. fölfedezők után holl-ok gyarmatosították, 1800-ig, föloszlatásig a Holl. K-Indiai Társ. kormányozta. 1942: japánok szállták meg, 1945: független közt. 1963. V. 1: átvették Holl-tól Ny-Iriánt, mely 1969. VIII. 6: csatlakozott ~hoz; 1975: a port-októl elfoglalták K-Timort. - ~ ősi vallása a hinduizmus volt. A 11. sz. után az iszlám vált uralkodóvá. Vallási megoszlása 1993: muzulmán 86,9%, keresztény 9,6% (ebből r.k. kb. 5%), hindu 1,9%, buddhista 1%; össz. 188.327.000 lakos. - Első misszion-ai a 13/14. sz. fordulóján Kínába tartó ferencesek lehettek. 1324 k. B. Pordenonei Odorico Szumátrán, Jáván és Borneón alapította az első kat. közösségeket. 1347: J. Marignoli töltött bizonyos időt Szumátrán. A rendszeres misszionálás 1511 u. kezdődött. 1546: Xavéri Szt Ferenc 14 jezsuitát küldött ~ba, meglátogatta a kis Ternate szg-et, s papnev. koll-ot alapított. A jezsuiták Borneó É-i partján térítettek. 1562: Floresen a domonkosok alapítottak virágzó missziót. 1600 k. egész ~ban kb. 50 ezer kat. élt. A gyarmatosító holl. kálvinisták a missziókat fölszámolták. Amikor 1800: vallásszabadságot hirdettek, a semmiből kellett kezdeni a missziót. 1808: érkezett az első holl. pap Jávára. 1841: a Sztszék egész ~t a batáviai ap. vik-hoz csatolta, a holl. hatóságok azonban a nagyobb méretű térítést lehetetlenné tették. 1858: holl. jezsuiták, 1905: a kapuc-ok Szumátrán és Borneón, 1913: a verbiták Floresen, 1919: a Jézus Szíve misszionáriusok Celebeszen kezdték újra a térítést. 1945: a kat. egyh. korlátlan lehetőségeket kapott. - Érsségei és ppségei: 1961: Amboina, Atambua, Bandung, Bogor, Denpasar, Ketapang, Larantuka, Malang, Manado, Medan, Padang, Palembang, Pangkal-Pinang, Pontianak, Purwokerto, Ruteng, Samarinda, Semarang, Sintang, 1966: Merauke, 1967: Kupang, 1969: Weetebula, Agats, 1973: Banjarmasin, Jakarta, Jayapura, Tanjungkarang, Surabaya, Ujung Pandang, 1974: Ende, Manokwari-Sorong, 1980: Sibolga, 1982: Sanggau. Az 1940: alapított K-timori Dili ppség közvetlenül a Sztszék alá tartozik. - II. János Pál p. 44. apostoli útján 1989. X. 6-10: ~ban is látogatást tett. - Indonéz függetlenségi háború, 1945-49. A felkelők vezetői, A. Sukarno és Mohammed Hatta 1945. VII. 17: kiáltották ki a független Indonéz Köztársaságot (korábban Holl. K-India). 1945. IX. 29: brit, indiai és holland csapatok érkeztek az országba, és XI. 29: elfoglalták a lázadók fővárosát, Surabayát. A hollandok 1946. XI. 15: elismerték a Jávából, Szumátrából és Madurából álló Indonéz Közt-ot. A brit csapatok kivonása 1946. XI. 30: fejeződött be. Az 1947. V. 4-i Ny-jávai felkelés 1947. VII. 20: a holl-ok ún. első rendőri akciójához vezetett. Az ENSZ égisze alatt 1948. I. 17: kötött tűzszünet összeomlott, s a holl-ok 1948. XII. 19: bevették a felkelők székhelyét, Jogjakartát (Dzsogdzsakarta), de a nemzetk. tiltakozás, valamint a gerillaháború hatására kivonultak, és 1949. XII. 27: megadták a függetlenséget Indonéziának. - Az indonéz polgárháború, 1950-62. A Darul Iszlám nevű fanatikus muzulmán szekta és a függetlenségüket 1950. IV. 26: kikiáltó dél-malukuiak 1950: gerillaháborút kezdtek a központi kormány ellen. - 1957: Borneó, Szumátra és Celebesz katonai parancsnokai, akik kifogásolták, hogy az indonéz ügyekben jávai dominancia érvényesül, valamint gyanakodva figyelték Sukarno elnök baloldali pol-ját, nem ismerték el a kormány felsőbbségét, és 1958. II. 15: bejelentették az Indonéz Közt. forr. kormányának megalakulását. A hatóságok a hadsereget vetették be a jobboldali lázadók ellen. 1958. V. 5: elfoglalták bukittingi főhadiszállásukat, VII. 26: főv-ukat, Menadót. Az 1961. VII. 31: kihirdetett amnesztia után polgári vezetőik megadták magukat, a lázadás elbukott. 1962-re a Darul Iszlám ellenállását is megtörték. - A hatalmat 1965. IX. 30: fegyveres államcsínnyel magához ragadó Szuharto tábornok 1968-88: elnök. Társad. megmozdulások hatására önként mondott le, utóda Jusuf Habibie. **-S.B.

LThK V:660. - Jelky Andrásnak, egy született magyarnak történetei. Magyarba foglalta Sándor István. Győr, 1791. - Xantus János: Borneó szg-én 1870: tett utazásomról. Bp., 1880. - Vojnich Oszkár: A K-indiai szigetcsoportokon. Uo., 1913. - Foller, Hermann: A napsütéses Jáva. Ford. F. Rétay Margit. Uo., 1937. - Furnival, J. S.: Netherlands India. Cambridge, 1944. - Bernatzik, Hugo Adolf: Óceánia népei között. Bp., 1962. - Liddle, R. W: Ethnicity, Party and National Integration: An Indonesian Case Study. New Haven, Connecticut, 1970. - Boland, B. J: The Strugle of Islam in Modern Indonesia. Hagne, 1971. - Fejlődő orsz. lex. 1973:571. - Földünk 1978:124. - Kiss 1978:290. - NCE VII:478. - EWY 1994:1468, 1477. - Pók A.: A nemzetk. élet kronológiája. Bp., 1998:99.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.