Magyar Katolikus Lexikon > H > horvát-magyar kiegyezés


horvát-magyar kiegyezés, 1866. ápr. 21.-1868. nov. 17.: a két országgyűlés megállapodása az államközösség fönntartására. - Andrássy Gyula kormánya (1867-71) és a horvát szabor többségi, államközösséget megtartani kívánó unionista pártjának pol. szerződése volt. Az érdemi tárgyalásokat az osztrák-m. →kiegyezést követően 1868. IV. 28: az ogy-ek küldöttei kezdték, hogy szabályozzák a szabharc leveretése utáni bizonytalan közjogi kapcsolatokat. V. 20: Jellasics v. horvát bán halála évfordulóján a kiegyezést ellenző, horvát nemz. kirságot akaró jogpárt Zágrábban magyar-ellenes tüntetésen Horváto. teljes önállóságát kívánta. A ~t Ferenc József (ur. 1848-1916) XI. 17: szentesítette (1868:30. tc.), a dualista állam nevét Osztrák-Magyar Monarchia elnevezésben megállapító kéziratát követő napon. A ~ szerint: a →Pragmatica Sanctióból kiindulva Mo. és Horváto. egy államközösséget alkot, mind a Monarchia többi országaival, mind külországokkal szemben; a m. koronázás Horváto-ra is érvényes. A m-osztrák közös ügyekben az egyetlen törvényhozás a trialisztikus átalakítást lehetetelenné tette. Horváto-nak saját belügyi törvényhozása és önálló kormányzata lett, élén a →bánnal. Joga volt saját adójövedelme 45 %-ának visszatartására (horvát tangens). A honvédelem, az országos pénzügy és az összes gazd. ágazat (az autonómián kívüli ügyként) a két ország közös ügyének számított. Fiume ügyében kimondták: az a magyar koronához csatolt külön test (separatum sacrae regni coronae adnexum corpus) külön autonómiával. 1870: az ogy-ek küldöttsége megegyezett abban, hogy Fiumét a min-elnök javaslata alapján a kir. által kinevezett kormányzó igazgatja. Horváto. ősi jogon tartott igényt Dalmáciára, annak tartománygyűlése nem kívánt egyesülni Horváto-gal. A ~ értelmében Horvát-Szlavón-Dalmátország lett a hivatalos elnevezés, a m. sztkorona országainak címerébe a dalmát címert is fölvették. A →határőrvidéket a ~ fölosztotta Mo. és Horváto. között úgy, hogy köztük a Duna volt a határ, de a katonai közig. az 1869. VIII. 19-i kir. leirat ellenére 1881-ig megmaradt. - A Horvát Unionista Párt a ~sel elérte azt, amit a hazai és nemzetközi erőviszonyok alapján elérhetett, az azt ellenző Horvát Nemzeti Liberális Párt délszláv nemz. egység mellett egy szövetségi rendszerű Habsburg monarchiát képzelt el, a Horvát Jogpárt ezután is a horvát nemz. kirságot kívánta. 1872. XI. 6: horvát biz. módosító javaslatokat adott át a m. biz-nak, 1873. VI. 17: ezt elutasították, de a közös költségekhez való hozzájárulást újra szabályozták. X. 23: a Károlyváros-Fiume vasút megnyitásával közvetlen vasúti összeköttetés jött létre Bp. és Fiume (a tengerpart) között. XI. 30: Ferenc József szentesítette a ~ némely szakaszait módosító 1873:34. tc-et, mely a m. ogy-re küldendő horvát képviselők számát az 1868-as megállapodás szerinti 29-ről 34, a határőrvidék föloszlatása után 40 főre emelte; a határőrvidék egyesítésével a népességszaporodás arányában elrendelte, hogy a közös költségek továbbra is Horvát-Szlavónia bevételeinek 55 %-át terhelik, ez az arány csak közös megegyezéssel módosítható. A horvát szabort föloszlatása után 3 hónapon belül ismét össze kell hívni, a horvát min. a bán fölterjesztését változtatás nélkül köteles a kir-hoz fölterjeszteni. - A ~ nem teremtett megnyugvást. A gazd. fejlődés ellenére a szláv izgatók állandóan Mo. ellen uszítottak, kezdetben azzal, hogy a m-ok ismét be akarják vezetni a robotot, majd Fiume és Dalmácia „visszacsatolását” követelték, stb... A ~ 1918. X. 22: Fiume lázadó horvát csapatok általi megszállásáig (de facto), X. 29: a horvát szabor zágrábi nyilatkozatáig, a függetlenség és a szerb-horvát-szlovén államhoz való csatlakozás kimondásáig (de jure) maradt érvényben. 88

Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Mo. tört. 1867-1918. Bp., 1934. I:57. (Kiegyezés Horváto-gal) - MTK III.