Magyar Katolikus Lexikon > H > hikszoszok


hikszoszok, hükszoszok: népcsoport neve, mely talán a →hurriták kötelékébe tartozott. - Kr. e. 1700-1580: uralmuk alatt tartották Egyiptom egy részét, és Egyiptom tört-ében a 15. és 16. dinasztia korát jelentették. Egy kezdeti időszakban (kb. Kr. e. 1700-1610; 15. dinasztia) uralmuk Egyiptom D-i részére és Nubiára is kiterjedt. Később (kb. Kr. e. 1610-1580; 16. dinasztia) csak Egyiptom É-i része és Palesztina D-i része volt a kezükön. Az egyiptomi - Manethóntól félreértett - ~ elnevezés a. m. 'az idegen országok ura'. A tulajdonnevekből biztosan kikövetkeztethető, hogy szemiták is voltak köztük, sőt, hogy a szemiták képviselték a többséget, így az újabb szerzők (A. Alt, J. Säve-Söderbergh, J. Koenig) a ~ uralmát Egyiptomban, valamint a palesztinai amoriták egy benyomulását is az Egyiptomba békésen betelepedett ázsiaiak hatalomra jutásaként próbálják magyarázni. Egyiptomban a ~nak Avarisz volt a fő támaszpontjuk, Palesztinában egyebek közt Jerikó és Szichem. Egyiptomban saját főistenüket azonosították Tanisz (Szoán) város istenével (Szutech v. Széth). Arra törekedtek, hogy külsőleg minél jobban beleilleszkedjenek az egyiptomiak életébe. A ~ mellett különféle kis helyi fejed-ek is uralomra juthattak. A Kr. e. 16. sz: a thébai dinasztia vezetésével felszabadító harcok indultak a ~ ellen, amelyek végül Palesztina, ill. Szíria meghódításához vezettek. Az egyiptomi szövegek rendszerint agyonhallgatják a ~at, v. csúfnéven említik őket. A zsidó apologéták és a kora keresztény egyh. szerzők a hellén tudósokat követve Józseffel és testvéreivel azonosítják a ~at. Ma inkább úgy látjuk, hogy a ~ uralma idején Izr. fiainak némely törzsei átmenetileg betelepedhettek Egyiptomba. **

BL:626.