Magyar Katolikus Lexikon > H > helyi egyház


helyi egyház (lat. ecclesia localis): egy régióban vagy országban, illetve több országban a részegyházak jól meghatározott csoportja. - A hagyományos szóhasználatban a →plébániának felelt meg. Már az ÚSz egyháznak nevezi egy-egy város, helység ker. közösségét (vö. ApCsel 8,1: jeruzsálemi egyh., Róm 16,1: kenkreai egyh., 2Kor 11,28: „az összes egyh. gondja rám nehezedik;” Jel 1,20: a 7 egyh.). A ~ba az evang. hirdetése gyűjti össze a hívőket, itt ünneplik az Eucharisztia misztériumát. Bármely kicsinyek, szegények v. szétszórtságban élők a ~ak, a bennük jelenlévő Krisztus ereje összefogja az egy, szent, katolikus és apostoli Egyházat. - A misszió az evang. hirdetésével kezdődik olyan népeknek és csoportoknak, amelyek még nem hisznek Krisztusban; azzal folytatódik, hogy megszilárdítja a keresztény közösségeket, melyek „Isten világban való jelenlétének jelei”, és ~at alapít. - A II. Vatikáni Zsinaton még előfordult, hogy azonos értelemben használták a ~ és a részegyház megnevezést (pl. UR 14), a zsin. után egyre gondosabban különbséget teszünk a területi jellegű ~ és a személyes jellegű →részegyház között. - A ~ban az idők folyamán eltérő teol., egyházfegyelmi, lit. v. a jámborsági hagyományok keletkeztek. E részleges formákban a nagy hagyomány (a különböző helyekhez és korokhoz alkalmazkodó) sajátos kifejezési formáit nyerte el. Az egyh. Tanítóhivatal irányítása alatt e hagyományok megőrizhetők, változtathatók v. el is hagyhatók. A sokféle, gazdag egyházfegyelmi, szertartásbeli, teol. és lelkiségi örökség az Egyh. katolicitásáról különleges erővel tanúskodik. **

RM 20, 64. - TM 36, 37. - KEK 832, 835. - A katekézis általános direktóruma. Bp., 1998:217.