hatodik parancsolat: a →Tízparancsolat 6. törvénye: „Ne törj házasságot!” (Kiv 20,14; MTörv 5,18), kateketikai formulája: „Ne paráználkodj!” - A ~ a férfi és a nő kapcsolatát mint az élet Istentől kapott forrását védő törvény. A férfi és a nő egysége a →házasságban a Teremtő nagylelkűségének és termékenységének egyfajta utánzása a testben: „a férfi elhagyja apját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz” (Ter 2,24). A sokféle eltévelyedés után Jézus azért jött, hogy a teremtést eredeti tisztaságában helyreállítsa: „Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza” (Mt 19,6; Mk 10,9; vö. Mt 5,27; 19,18; 10,19; Lk 18,20). - A kat. erkölcstan az Egyh. hagyományára támaszkodva a ~ot az egész emberi →szexualitásra vonatkoztatva értelmezi. A ~ biztosítja a személy számára azt a →tisztaságot, mely a szexualitás személybe integráltságát jelenti, azaz az ember belső egységét a maga testi és lelki valóságában. A szexualitás, amelyben az embernek az anyagi és biológiai világhoz tartozása jut kifejezésre, akkor válik személyessé és valóban emberivé, amikor beépül a személytől személyhez irányuló kapcsolatba, a férfi és nő kölcsönös, teljes és időben korlátlan odaadásába. A tisztaság erénye tehát őrzi a személy épségét és az odaadás teljességét. Megköveteli az önuralom megszerzését, ami nevelés az emberi szabadságra, fejleszti az önismeretet, az életkörülményeinek megfelelő aszkézist, az isteni parancsolatok iránti engedelmességet, az erkölcsi erények gyakorlását és az imádsághoz való hűséget. A tisztaság különösen a felebaráttal való barátságban mutatkozik meg. Az azonos vagy különböző nemű személyek közötti barátság nagy érték mindenki számára, elvezet a lelki közösségre. - A ~ tiltja a →tisztátalanság minden formáját (→házasságtörés, →homoszexualitás, →nemi erőszak, →önfertőzés, →paráznaság, →pornográfia, →próbaházasság, →prostitúció, →szabad szerelem, →vérfertőzés). **

KEK 2331-2400.