Magyar Katolikus Lexikon > H > hajdúdorogi görögkatolikus püspökség


hajdúdorogi görögkatolikus püspökség, 1912. jún. 8.-: a magyar →görögkatolikusok egyházmegyéje. - A →hajdúdorogi mozgalom eredményeként I. Ferenc József kir. 1912. V. 6: felállította, Szt X. Pius p. VI. 8: a Christifideles Graeci kezdetű bullájával kanonizálta a ~et. A Sztszék a ~be 162 parókiát osztott be (70 a munkácsi, 8 az eperjesi, 44 a nagyváradi, 35 a gyulafehérvár-fogarasi, 4 a szamosújvári és 1 az esztergomi egyhm-ből). A kívánt m. helyett a Sztszék lit. nyelvként a klasszikus gör-öt határozta meg, melynek keretében a m. nyelv a Ny-i egyh. számára engedélyezett mértékben érvényesülhet. - Az alapító bulla intézkedéseit Scapinelli érs., bécsi nuncius hajtotta végre, az első főpásztor 1912. XI. 17-1913. X. 5: Papp Antal munkácsi pp., hajdúdorogi ap. adminisztrátor. Az 1. mpp-öt a Sztszék 1913. IV. 21: nevezte ki Miklósy István sátoraljaújhelyi főesp-lelkész személyében. 1913. X. 5: Hajdúdorogon Drohobeczky Gyula körösi pp. szentelte fel Fischer-Colbrie Ágost kassai pp. és Lányi József tinnini fszt. pp. közreműködésével. - 1910: Mo-on 169 g.k. parókia volt 304.322 hívővel. A megalapított ~hez 162 parókia és 215.498 hívő került. Ez utóbbiak közül 183.755 volt m. anyanyelvű. 80.747 magyar g.k. hívő továbbra is a munkácsi és az eperjesi, 40.000 pedig a rum. egyhm-kben maradt. A két ószláv egyhm-ben a m. lit. nyelv továbbra is érvényesült. - A ~ székhelye. Az alapító bulla az egyhm. székhelyéül Hajdúdorogot jelölte ki. A város megközelítése azonban a legtöbb parókiáról igen körülményes volt. Emellett nem rendelkezett egyetlen oly kulturális intézménnyel sem, amelyre azonnal szükség lett volna. A papság azt kívánta a pp-öktől, hogy közp. fekvésű városban telepedjen le, ahol isk-k, diákotthonok vannak. - A m. kormány és a ppi kar Debrecent szemelte ki székhelyéül, a városi tanács hozzá is járult, s annak kiépítéséhez jelentős anyagi támogatást helyezett kilátásba. A mo-i ref. közvélemény azonban a tervet a kálvinizmus elleni merényletnek minősítette, a debrecenieket árulással vádolta. A szűnni nem akaró támadások hatására a városi tanács kijelentette, hogy a ppség székhelyére nem tart igényt. Ennek ellenére Miklósy pp. úgy döntött, hogy ideiglenesen Debrecenben telepedik le, 1913. X. 15: érkezett a városba, melynek vezetői és polgárai páratlan lelkesedéssel fogadták. A pp. bérlakásba költözött. 1914. II. 22: a →debreceni bombamerénylet miatt Miklósy pp. elhatározta, hogy elhagyja Debrecent. IX. 23: átköltözött Nyíregyházára. - A káptalan. Az alapító bulla rendelkezése értelmében a ~ben 6 tagú kápt-t kell szervezni. I. Ferenc József 1914. V. 20: nevezte ki az első knk-okat. A teljes 6 tagú kápt. csak 1927: alakult meg. - A területi beosztás. Miklósy pp. előterjesztésére 1915. IX. 6: a kir. a ~ben 5 főesp. ker-et létesített: a székesegyházi, szabolcsi, szatmári, zempléni és székelyföldi főespséget. 1916: megtörtént a parókiák esp. ker-ekbe való beosztása is. - Székelyföldi külhelynökség. A Christifideles bulla lehetővé tette, hogy a gyulafehérvár-fogarasi egyhm-ből átcsatolt parókiákat, melyek a ~ közp-jától igen messze vannak, a pp. külhelynök segítségével kormányozza. Miklósy pp. Marosvásárhely székhellyel felállította a székelyföldi külhelynökséget, vikáriussá Hubán Gyula szatmárnémeti lelkészt nevezte ki (1915). A vikárius joghatósága a székelyföldi főesp. ker. 35 egyhközs-ére terjedt ki. - A ~ joghatósági területének változásai. A trianoni békekötés során a ~ 4 parókiája CS-hoz, 75 pedig Ro-hoz került. - Az I. bécsi döntés (1938) után a 4 csehszlovákiai parókiára Róma kiterjesztette a ~ joghatóságát, a II. bécsi döntéssel (1940) érintett romániai parókiákat azonban a rum. főpásztorok joghatósága alatt hagyta. E rendelkezést magukra sérelmesnek tartva, az erdélyi g.k. magyarok közül sokan tértek át a lat. szert-ra v. a ref. hitre, ami miatt több g.k. egyhközs. elnéptelenedett. - Az I. vh. után hazánk területén maradt egy nagyváradi és egy lugosi egyhm-s parókia (Bedő ill. Battonya). Ezeket a Sztszék a ~hez csatolta (1935). - A trianoni béke után hazánk területén maradt egy munkácsi egyhm-s parókia: Rudabányácska; és két filia: Beregdaróc és Kölcse. Utóbb e két filiából parókiákat szerveztek. A Sztszék ezeket az egyhközs-eket az I. vh. után a miskolci apostoli korm-hoz osztotta be, a II. vh. után pedig ideiglenesen a ~hez csatolta. -

A Christifideles bulla név szerint felsorolja a ~hez csatolt parókiákat, ezzel körülhatárolta a ~ területét. A ~ peremén levő filiákon joghatósági problémák merültek fel; új parókia szervezése az egyhm. határain túl lehetetlenné vált. Pedig erre égetően szükség volt, mert az I. vh. után megkezdődött a g.k. hívek elvándorlása az ország Ny-i, iparilag fejlettebb vidékeire. E hívek saját szert-uk szerinti lpászt. ellátásban nem részesülhettek; egy részük a lat. szert-t kezdte követni, másik, jelentősebb részük vallásilag közömbös lett. - A g.k. magyarok már a 30-as években mozg-at indítottak annak érdekében, hogy a Sztszék a hajdúdorogi pp. joghatóságát az ország egész területére terjessze ki. Ez (a miskolci ap. exarchátus kivételével) 1968: ideigl., 1980: véglegesen megtörtént. - A ~ belső élete. A liturgikus nyelv. A Christifideles bulla rendelkezése értelmében a ~ben a lit. nyelve a klasszikus gör. lett. Ezt azonban csak 3 év múlva kellett bevezetni, hogy a papságnak legyen ideje elsajátítani azt. Addig a szert-okat a régi egyhm-k lit. nyelvén (ószlávul v. románul) kellett végezni. A m. nyelvet a szert-okban használni nem volt szabad. Scapinelli bécsi nuncius az 1912. X. 17: kiadott dekrétumban hangsúlyozta, hogy a m. nyelvet „a liturgikus cselekményekben soha sem lesz szabad használni”. A m. nyelvet, éppen úgy, mint a róm. rítusban, csak a prédikációkban, az okt-ban és a liturgián kívül lehet alkalmazni. A lelkészek gondoskodjanak róla, hogy „a liturgikus ténykedésekben feleleteikkel résztvevő laikusok” tanuljanak meg görögül olvasni. - A Sztszék intézkedését végrehajtani nem lehetett, már csak a gör. szertartási kv-ek hiánya miatt sem. A papság a szert-okat továbbra is a régen kialakult gyakorlat szerint végezte. Miklósy pp. a háború után olyan liturgikont adott ki, amelyben a sztmise kánoni része görögül is megtalálható. Ennek egy pld-át megküldte Rómába is. A Sztszék válaszában fenntartotta ugyan a m. nyelv lit. használatára vonatkozó tilalmat, de nem emelt kifogást az ellen, hogy a gör. lit. nyelv átmenetileg csak a kánoni részben jut kifejezésre. - Időközben a Sztszék meggyőződött arról, hogy a gör. lit. nyelv bevezetésének leküzdhetetlen akadályai vannak; a magyar gör. kat-ok a gör. nyelvet egyáltalán nem ismerik, az számukra teljesen idegen, a gör. énekek hangjegyrendszere kk., dallamaik eltérnek a Mo-on ismert dallamoktól. A gör. nyelv bevezetése tehát azt jelentené, hogy a híveket a szert-ok végzéséből teljesen kikapcsolnák. A trianoni béke után a ~ben maradt parókiák 15 kivételével eredetileg a munkácsi és az eperjesi egyhm-hez tartoztak, ezért a Sztszék ismételten arra gondolt, hogy célszerűbb lenne visszaállítani az ószláv lit. nyelvet. Miklósy pp. ezt a tervet megvalósíthatatlannak tartotta (1922), a vatikáni magyar diplomácia pedig élénken tiltakozott ellene (1938). A ~ lit. nyelve így a gör. maradt, ez azonban kizárólag a mise kánoni részében érvényesült. Sőt, a későbbiek során nagyon sok pap csak az átlényegülés szavait mondta görögül. A magyar lit. szentesítésére a II. Vat. Zsin-on került sor. - Liturgikus újítások. A máriapócsi bazilita szerz-ek Galíciában szerzett tapasztalatok alapján és ottani mintára, meghonosították az Oltáriszentségnek misén kívüli kultuszát; bevezették a szupplikációnak nevezett szentségimádási szert-t, ájtatosságokat szerkesztettek Jézus Szíve és „a Legszentebb Istenszülő együttszenvedésének” tiszteletére. Mindez a lat. szert. hatását tükrözte. A baziliták ezeket az új ájtatosságokat sikerrel terjesztették el a többi egyhközs-ben is, s azokon a hívek szívesen vettek részt. - Liturgikus kiadványok. A Miklósy pp. által kiadott Liturgikonon kívül megjelent a díszes kiállítású evangéliumos kv., Euchologion, több ima- és énekeskv. A szert-ok végzésénél igen nagy gondot jelentett, hogy sokszor még ugyanabban az egyhközs-ben is különböző ford-okban megjelent énekeskv-ek voltak használatban. Ez a probléma a háború után megoldódott az egyhm. hatóság által összeállított énekeskv. kiadásával. - A naptáregyesítés. A g.k. magyarságnak a lit. nyelv mellett másik súlyos problémája a naptár-ügy volt. A mo-i gör. kat-ok ui. a →julián naptárt használták. Az áll. tisztviselők, az alkalmazottak, a gyári munkások a julián naptár szerinti ünnepeket képtelenek voltak megtartani. A hajdúdorogiak már 1866: kérelmezték az ország egyh. és világi vezetőitől a →Gergely-naptár bevezetését a m. egyhközs-ekben, de sikertelenül. A bpi g.k. parókia a Sztszék engedélyével 1909. IX. 1: bevezette a Gergely-naptárt. -

Miklósy István hajdúdorogi, Papp Antal munkácsi és Novák István eperjesi pp. 1916. V. 4: értekezletet tartottak Nyíregyházán, amelyen elhatározták, hogy 1916. VI. 24: a 3 egyhm-ben áttérnek a Gergely-naptár használatára. A ~ben a Gergely-naptár bevezetése szinte zökkenőmentesen történt meg. A másik 2 egyhm-ben azonban a hagyományokhoz mereven ragaszkodó hívek lázongani kezdtek. Végül az eperjesi egyhm-ben sikerült bevezetni az új naptárt, a munkácsi egyhm-ben azonban vissza kellett állítani a julián naptár használatát. - A papnevelés. Bár az alapító bulla egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatként a papnevelő int. felállítását jelölte meg, erre csak 1950: került sor. A papnövendékek 1912-18, valamint 1939-44: az ungvári, 1918-30: az esztergomi szem-ban, 1930-39, valamint 1944-50: a KPI-ben nevelkedtek. Ez utóbbi helyen mindig volt néhány g.k. teol. is. - A szerzetesség. A mo-i bazilita ktorok közül egyedül a máriapócsi került a ~be. A baziliták 1933: Hajdúdorogon, a háború után Makón telepedtek le, de ez utóbbi városból Kispestre költöztek. Mo-on a baziliták elsősorban lelkipásztorkodással foglalkoztak. Máriapócson parókiát vezettek, megrendezték a búcsúkat, melyeken hatalmas tömegek vettek részt, népmissziókat tartottak itthon és külf-ön. Ezenkívül imakv-eket, újságokat, népszerű naptárakat stb. adtak ki; Hajdúdorogon pedig bekapcsolódtak a Tanítóképző Int. munkájába is. - Apácazárda a ~ben nem volt. A bazilisszák 1935: telepedtek le Máriapócson. A nővérek Ungvárról érkeztek. A bazilisszák széles körű tevékenységet fejtettek ki. Átvették a pócsi kegytp. gondozását, miseruhát készítettek, óvodát, árvaházakat létesítettek, elemi isk-ban tanítottak, leányegyes-eket vezettek stb. - Egyesületek. A ~ben számos egyes. működött. Ezek közül megemlítendő a →Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetsége, a Szt Miklós Budapesti Agapé Társasága (a főv. gör. kat-okat tömörítette), a →Vasvári Pál Kör és a →Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség. - Dudás Miklós pp. (1939-72) egyházkormányzati tevékenysége. Miklósy pp. halála után a ~ vezetését Bányai Jenő kápt. helynök vette át. XII. Pius p. 1939. III. 25: a ~ 2. főpásztorává Dudás Miklóst, a mo-i baziliták főnökét nevezte ki. Az új pp-öt Papp Antal c. érs., miskolci apostoli kormányzó szentelte fel Kriston Endre egri és Meszlényi Zoltán esztergomi spp-ök közreműködésével 1939. V. 14: Máriapócson. - Dudás pp. első körlevelében bejelentette, hogy egyik legfontosabb feladatának tekinti az egyhm. intézmények kiépítését. E terv megvalósítását csakhamar megkezdte. 1941-45: Máriapócson zarándokházat, Hajdúdorogon tanítóképző int-et, diákotthont és népfőisk-t, Nyíregyházán diákotthont, Sátoraljaújhelyen árvaházat létesített. - 1914-45: a ~ben 15 új parókiát szerveztek. A tp-okat, a lelkészlakásokat és isk-kat a hívek adományából építették. 1944 őszén a ~ területe hadszíntérré vált. Ekkor számos egyh. épület megrongálódott; a visszavonuló németek 5 g.k. tp-ot felrobbantottak. A háború után azonnal megindult az újjáépítés. Az állam segítségével és a hívek áldozatkészségéből a megrongálódott épületeket helyreállították, és megkezdődött a tp-ok és tornyok felépítése is. - A ~ főpásztorai: 1912: Papp Antal ap. kormányzó; 1913: Miklósy István mpp.; 1937: Bányay Jenő kápt. helynök; 1939: Dudás Miklós mpp.; 1972-75: Timkó Imre korm. helynök, 1975: mpp.; 1975: Keresztes Szilárd spp., 1988: mpp.; 2008: Kocsis Péter Fülöp OSBM.  - 1993: egész Mo-on 253.000 h, 135 parókiája, 191 ep, 6 sz, 15 szn, 5 ni, 4 ki-e volt. P.I.

Grigássy Gyula: A magyar gör. kat-ok legújabb tört. Ungvár, 1913. - Statistica con cenni della Gerarchia e dei Fedeli di rito Orientale. Tipographia poliglotta Vaticana, 1932. - Papp György: A ~ területváltozásai. Miskolc, 1942. - Timkó 1971:477. - Vigilia 1976:8. (Pirigyi István: A ~ megalapítása) - Pirigyi István: A g.k. magyarság tört. Nyíregyháza, 1982. - AP 1996:275.