Hajdúdorog, 1989: város, Hajdú-Bihar m.: 1. egykori plébánia az egri, 1993. V. 31-től a debrecen-nyíregyházi egyhm. nagykállói esp. ker-ében. 1312: Dorog, Gutkeled nb. családok faluja. 1338: Dorugeghaza. Tp-át 1331 e. ismeretlen tit. sztelték. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1857: alapították újra. Szeplőtelen Fogantatás tp-a 1859: épült, org-ját (1/8 m/r) 1859: Mooser Lajos építette. - 1942-46(?): KALOT-népfőisk. működött ~on. - Lakói 1940: 789 r.k., 9933 g.k., 7 g.kel., 87 ev., 634 ref., 321 izr., 8 egyéb vall., össz. 11.779; 1983: össz. 9839; 1990: össz. 9815. - 1948: r.k. ált. és népisk-jában, liceumában és tanítóképzőjében 1131 tanuló. - 2003: Újfehértó filiája. - 2. g.k. esperesség a hajdúdorogi egyhm-ben. Parókiái: Bököny, Debrecen, Érpatak, Hajdúböszörmény, Kálmánháza, Téglás, Tiszavasvári, Újfehértó. 1912-ig a munkácsi egyhm-hez tartozott. - 3. g.k. parókia a munkácsi, 1912: a ~i egyhm-ben. 1330: alapították. Egyhajós, barokk tp-át 1772: Az Istenszülő templomba vezetése (Szűz Mária bemutatása) tit. sztelték. 1868-76: romantikus stílusban átépítették, háromhajós baz-vá nagyobbították, a szentéllyel szemben és kétoldalt, karzatot alakítottak ki. A hajó boltozatán a Szentháromság (1780), a falakon Révész György 1868: festett Krisztus mennybemenetele és a Bálványok lerombolása Szt István korában képei. A →hajdúdorogi görögkatolikus püspökség alapításakor, 1912: szegyh. Harangjait 1927: 137, 1935: 106 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték. - Anyakönyvei 1749-től. Kegyura 1880: a város. - Parókusai: Fejér Emmanuel, 1894: Újhelyi Andor, 1927: Papp János, 1951: Vattmány Imre, 1979: Kiss Sándor, 1993: Szavicskó János. - Lakói 1983: 9000 g.k. - 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 25 ffit, 7 nőt; - 1948: g.k. ált. isk-jában és tanítóképzőjében 1087 tanuló. - 1990: nyílt meg a G.K. Ált. Isk., 1991: a G.K. Gimn., Szakközépisk. és Diákotthon, 1998: a Hajdúdorogi G.K. Óvoda. - Kat. sajtója: Virrasztók. 1991. Szerk. a parókus és lelkésztársai. Megj. félévenként. - 4. püspöki székhely. A 16. sz. 2. felében erősödő török zaklatások és 1594: a tatárok betörése miatt elnéptelenedett ter-re Bocskai István a zsoldjába fogadott →hajdúkat 1606: telepített le puszta birtokain (Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Szoboszló, Vámospércs), majd Thurzó György 1616. VII: megismételte a telepítést Dorogon, mely 1632: mezőváros lett. A g.kel. m-ok, délszlávok mellett ukránok (ruténok) és románok éltek ~on. 1646. IV. 24: az →ungvári unió után lakói →görögkatolikusok lettek. - 1760-72: →Bacsinszky András parókus alatt kezdődött a harc a m. nyelvű misézésért és lit-ért, aki bőv. a tp-ot. ~on bontakozott ki 1860 k. a →hajdúdorogi mozgalom, minek eredményeként 1912. VI. 8: megalapították a →hajdúdorogi görögkatolius püspökséget, melynek székhelye 1914-ig ~ lett. - 5. Kat. sajtója: 1932. IX-XII: Hajdúdorogi Katholikus Ébredés. Szavicskó János

Soós I:445. - Schem. Univ. 1842:602. - ~ tört. Szerk. Komoróczy György. Debrecen, 1971. - Schem. Hd. 1982:51. - Patay 1982. - TKMK 329. - MKH 1995:823. - Schem. D-Ny. 2003:142.