Magyar Katolikus Lexikon > H > házassági beleegyezés


házassági beleegyezés (lat. consensus): erkölcsi cselekedet, mellyel egy férfi és egy nő visszavonhatatlan szövetséggel kölcsönösen átadják magukat és elfogadják egymást a →házasság létrehozása végett. - A házassági szövetséget egy ffi és egy nő köti, akik meg vannak keresztelve és szabadok a →házasságkötésre. A „szabad állapot” azt jelenti, hogy nincs közöttük →házassági akadály, nem akadályozza őket sem a természettörvény, sem egyh. törvény. A ~ tárgya nem csupán a testhez v. a házastársi cselekedetekhez való jog átadása (mint a CIC 1917:1081.k. 2.§-a mondta), hanem az egész személy átadása és a másik személy elfogadása az egész életnek olyan közösségére, mely természete szerint a felek javára, gyermekek világrahozatalára és nevelésére irányul. - A hatályos egyhjog szerint a házasságot a ~ hozza létre (1057.k.). Nem jön létre, ha hiányzik hozzá a megfelelő értelmi v. pszichikai képesség (→értelem használata, →ítélőképesség súlyos hiánya, képtelenség a házasság lényegi kötelezettségeinek vállalására); v. alapvető hiányosságok vannak az értelem (→tudatlanság, →tévedés, →megtévesztés), ill. az akarat részéről (→színlelés, →feltétel). A ~nek mindkét fél akarati aktusának kell lennie, és mentesnek kell lennie a külső kényszertől v. súlyos megfélemlítéstől (vö. CIC 1103). A ~t semmiféle emberi hatalom nem pótolhatja (vö. CIC 1057). Ha e szabadság hiányzik, a házasság érvénytelen. Ezen az alapon (v. más, a házasságot semmissé tevő v. tiltó akadályok miatt [vö. CIC 1095-1107]) az Egyh., miután az ügyet az illetékes egyh. bíróság megvizsgálta, érvénytelennek nyilváníthatja a házasságot, azaz kinyilváníthatja, hogy az sohasem állt fönn. Ezután mindkét fél szabadon házasságot köthet, és csak azoknak a természetes kötelezettségeknek tartoznak eleget tenni, melyek az előző együttélésből származnak (vö. CIC 1071). - A ~ kinyilvánításának feltételei: 1. Szükséges, hogy a felek egyidejűleg jelen legyenek. Rendkívüli esetben lehetséges a házasságkötés képviselő útján (1104.k. 1.§). Nem lehet tehát, legalábbis kat-oknak, levélben, telefonon, képtelefonon v. más hasonló úton házasságot kötni (vö. 1059.k.). Az egyidejű személyes jelenlét érvényességi követelménye tisztán egyhjogi előírás; a →természetjog szerint bármilyen módon történő akaratnyilvánítás elégséges lenne. - 2. A jegyeseknek a ~t szóban kell kifejezniük. Ha nem tudnak beszélni, ezzel egyenértékű jeleket kell alkalmazniuk (1104.k. 2.§). A szóbeli kifejezést megengedettségi követelménynek tekintik. A szavakkal egyenértékű jelek használata a szóbeli kifejezés helyett csak akkor megengedett, ha az érintett nem tud beszélni. A beszédre való képtelenség nem csupán fizikai lehet, hanem pszichikai, „morális” is. A ~ kinyilvánítására előírt szavakat a lit. könyvek pontosan meghatározzák. A ~ szóbeli kifejezésének ált. előfeltétele az, hogy a felek ismerjék azt a nyelvet, melyen a házasságkötés történik. Ha ez a nyelvismeret hiányzik, a házasságot tolmács útján is meg lehet kötni, ám ilyen esetben a plnosnak (ill. az esketőnek) csak akkor szabad közreműködnie, ha meggyőződött arról, hogy a tolmács hitelt érdemel (1106.k.). - 3. A házasság fennmaradását a nyilvános formában kötött házasságok esetén, még ha akadály v. formahiány miatt nem is érvényesek, vélelmezzük mindaddig, amíg annak visszavonása be nem bizonyosult (1107.k.). Noha a kánoni formára kötelezett kat-ok tisztán polg. házassága nem minősül a szó technikai értelmében „érvénytelennek”, hanem nem létezőnek szokás tekinteni a kánonjog szempontjából, a szerzők szerint e jogvélelem az ilyen házasságokra is vonatkozik, mivel megkötésükkor a felek nyilvános formában adták ~üket. Ez az alapja annak az egyh. gyakorlatnak, amely szerint a →gyökeres orvoslás ilyenkor is lehetséges. - A keleti egyházjogban: A ~t semmilyen emberi hatalom nem pótolhatja (817.k. 2.§). Képtelenek a házasságkötésre azok: 1) akiknél hiányzik az értelem elégséges használata; 2) akiknél az ítélőképesség súlyos hiánya áll fenn a házasság lényeges jogait és kötelességeit illetően, amelyeket kölcsönösen át kell adniok és el kell vállalniok; 3) akik pszichikai természetű okokból nem képesek vállalni a házasság lényeges kötelezettségeit (818.k.). -

A ~ létrejöttéhez szükséges, hogy a házasságkötő felek ne legyenek tudatlanságban legalább afelől, hogy a házasság a ffi és a nő közötti tartós közösség, mely a szexuális tevékenység által gyermekek létrehozására van rendelve (819.k.). - A személyben való tévedés érvénytelenné teszi a házasságot. A személy tulajdonságát érintő tévedés, még ha oka volt is a házasságnak, nem érvényteleníti a házasságot, kivéve ha a szándék egyenesen és legfőként erre a tulajdonságra irányul (820.k. 1.§). Aki úgy köt házasságot, hogy megtévesztéssel félrevezették a másik fél olyan tulajdonságát illetően, amely természeténél fogva súlyosan megzavarhatja a házastársi életközösséget, érvénytelenül köti meg azt (821.k.). - A házasság egységére v. fölbonthatatlanságára v. szentségi méltóságára vonatkozó tévedés, amennyiben nem határozza meg az akaratot, nem teszi hibássá a ~t (822.k.). - A ~ semmisségére vonatkozó tudás v. vélemény nem zárja ki szükségszerűen a ~t (823.k.). - A vélelem amellett szól, hogy a lélek belső beleegyezése megegyezik a házasságkötéskor alkalmazott szavakkal v. jelekkel. De ha valamelyik v. mindkét fél pozitív akarati cselekedettel kizárja magát a házasságot v. annak valamely lényeges elemét v. valamely lényeges tulajdonságát, érvénytelenül köt házasságot (824.k. 1-2.§). - Érvénytelen a házasság, ha kényszerből v. súlyos, kívülről akár nem szándékosan kiváltott félelemből kötötték, amely miatt az illető a házasságot kényszerül választani, hogy megszabaduljon tőle (825.k.). - A házasságot feltétellel nem lehet érvényesen megkötni (826.k.). - Mo-on népszokás volt, hogy az esküvő napján a menyasszonyt, mielőtt a szülői házat elhagyná, anyja hangos szidalommal s fenyegetéssel, mindenki szeme láttára, füle hallatára az udvarban megkergette, hogy a leány úgymond „anyai kényszer” hatására menjen férjhez. Így igyekeztek bizonyítani és biztosítani esetleges válni-akarásnál a kényszer fönnállását. E.P.-Ho.J.-**

Erdő 1991:451. - KEK 1627-28.