Magyar Katolikus Lexikon > H > házassági akadály


házassági akadály (lat. impedimentum matrimonii): a személyt jogképtelenné tevő (inhabilitáló) egyházi törvény, mely valamilyen tulajdonsága vagy valamilyen körülmény alapján képtelenné teszi vagy nyilvánítja őt érvényes →házasság megkötésére. - I. A Szentírásban. Izr-ben ~ alig volt. A féltestvérek (Ter 20,12; 2Sám 13,11), a nagybácsi és unokahúg (Ter 11,29) közti házasságnak sem volt akadálya, és nem is ütköztek meg rajta. A későbbi törv. tiltotta a házasságot a vérrokonok között fel- és lemenő ágon, az első oldalágon (Lev 18,7; 20,11; MTörv 23,1;. Ter 35,22; 2Sám 16,21; 1Kir 2,21), továbbá a fél-, ill. a mostohatestvérek (Ez 22,11; Lev 18,9; vö. Ter 20,12; 2Sám 13,11) és néhány más rokon között (Lev 18,6.9-18; 20,12.14.19-21;. Ez 22,10), →sógorházasság. - Eredetileg a más néphez tartozó nővel kötött házasság sem keltett megütközést (Ter 41,45: József Egyiptomban; Szám 12,1: Mózes kusita feleségét maga Jahve védi; Rut 1,4: Elimelek fiai; 2Sám 3,3: Dávid; Bír 14,1; 2Sám 11,3). A kánaáni bálványimádás elleni harcban azonban a nép felelős vezetői úgy látták, hogy az idegen asszonyok rossz hatással vannak vallási téren a ffiakra, ezért a későbbi törv. már tiltotta a kánaáni nőkkel való házasságot (Bír 3,5; MTörv 7,1-4; 1Kir 11,1; 16,31); de ha vallási szempontból nem látszott károsnak, akkor nem volt akadálya az idegen nővel való házasságnak sem (MTörv 20,14; 21,10). A fogság után a hazatért ffiak alig találtak tiszta zsidó nőt, annyira összekeveredett a lakosság a kánaániakkal; így a →vegyes házasságok aránya megnőtt, Ezdrás (9,1-4) és Nehemiás (13,23-30;. Mal 1,11) erélyesen föllépett ez ellen. Ebben azonban nemcsak vallási szempontok játszottak közre, hanem a népnek más népekkel való keveredésétől való féltése is (vö. Ezd 9,2). - Az ÚSz-ben kifejezetten nincs szó ~ról. - A talmudi zsidóságban a ~i akadályok részben a Szentírásra mennek vissza. A ~ érvénytelen: 1. papi családból való ffi és felszabadított rabszolganő, törvénytelen leány, v. lelenc között; 2. levita és törvénytelen leány v. lelenc között; 3. laikus és törvénytelen leány v. lelenc között; 4. főpap és elvált asszony v. parázna nő között; 5. vérrokonok között; 6. a mindkét ágon való nagyanyával, mostoha nagyanyával és a gyermek menyével; 7. törvénytelen zsidónak kasztrálttal és a nem zsidóval kötött házassága. - A Talmud az etikai szempontok tekintetbevételére is kötelezi a házasulót. Akiba tanítja: aki nem magához való nőt vesz el, öt törvény ellen vét: 1. Ne állj bosszút; 2. Ne tarts haragot (össze nem illő házasságban bosszúállás és haragtartás kísérti az embert); 3. Ne gyűlölj (az össze nem illő házasok gyűlölik egymást); 4. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat (szerencsétlen házasságban a felebaráti szeretet is megsemmisül a házasfelek között); 5. Éljen a testvéred melletted (de ilyen házasságban fenyegetve van a békés együttélés, már csak azért is, mert az asszony szerelme más felé fordulhat). Az átöröklést figyelembe vevő szabály: Magasnövésű ne vegyen el magasnövésűt, törpe ne vegyen el törpét, világosszőke ne vegyen el világosszőkét, fekete ne vegyen el feketét, mert ezek a testi tulajdonságok az utódokban még felfokozódhatnak. -

II. A régi magyar jogban. Nyitrai egyhm. zsin. (1494): Előző jegyesének vérrokonával senki sem házasodhat. Vérrokonok a 4. fokig bezáróan nem házasodhatnak össze, ha mégis, kiközösítés terhe mellett tanácsolni kell nekik a szerzetbe lépést v. a tiszta életet. A lelki rokonság házassági akadály. - Nagyszombati egyhm-tart. zsin. (1560): Nem szabad tiltott időben kötni, és nyilvános kihirdetésnek kell megelőznie, nehogy tiltó akadály legyen köztük. Ha valaki tisztasági fogadalmat tett, nem szabad házasodnia, utólag megkötött házassága érvénytelen. Akik viszont tisztasági v. szüzességi fogadalmat tettek, nehogy megszegjék. - Szepesi prépostsági zsin. (1460): Nem köthetnek házasságot a negyedfokú vérrokonok, a sógorságban, lelki v. törvényes rokonságban lévők. Aki mégis megteszi, hacsak legyőzhetetlen tudatlanság nem menti, ki van közösítve és egy hónapon belül 30 libra gyertyát kell adnia a tp-ának (XIII.). - III. A mai egyházjog (CIC 1983) csak érvénytelenítő ~okat ismer. Előtte léteztek tiltó ~ok is. Ezek részben teljesen megszűntek, részben érvénytelenítővé váltak; a →vegyes vallás mint →házassági tilalom maradt meg (1124.k.). A ~ok Codexbe foglalt jegyzéke a következő: →egyházi rend, →házassági kötelék, →hitvesgyilkosság, →impotencia, →korhiány, →köztisztesség, →nőrablás, →sógorság, →szerzetesi fogadalom, →törvényes rokonság, →valláskülönbség, →vérrokonság (1083-1094.k.). - 1. A ~ eredet szerint lehet: a) tisztán egyházjogi, ha a jogképtelenség egyedüli oka maga az akadály; b) isteni jogi, ill. természetjogi akadály, ha valaki a házasságra általában, v. egy bizonyos házasságra isteni v. természetjog alapján képtelen (incapax). - 2. Nyilvános (publicum) a ~, ha külső fórumon bizonyítani lehet, titkos (occultum), ha ilyen lehetőség nincsen (1074.k.). A nyilvánosság fogalmához nem szükséges, hogy a házasság alapja az adott esetben közismert v. máris bizonyított legyen. A nyilvánosság megítélésének egyetlen kritériuma a külső fórumon való bizonyítás lehetősége. A ~ nyilvánossága v. titkossága befolyásolja a fölmentés (vö. 1079-1080.k., 1082.k.) és az utólagos érvényesítés (1158.k.) lehetőségeit. - 3. A ~ létesítésére egyedül a legfőbb egyh. hatóság jogosult a szó szoros értelmében. Ez annyit jelent, hogy kizárólag ez a hatóság adhat ki akár olyan ~okat, melyek isteni jogot kanonizálnak, akár olyanokat, melyek megkereszteltek számára tisztán egyh. jogi jelleggel érvényesek. Így új ~t nem vezethet be sem más egyh. hatóság, sem a szokásjog (1075.k. 2.§, 1076.k.). Az egyh. törv-ben szereplő ~okkal ellentétes v. új akadályt bevezető jogszokást a CIC kifejezetten elveti (1076.k.). - 4. Fölmentés a ~ok alól: a) Az isteni jogi akadály alól fölmentés nem lehetséges, a tisztán egyh. jogi akadályok alól elvileg lehetséges. A maga egészében isteni jogi akadálynak minősíti a kánonjogi elmélet az →impotenciát (1084.k.) és a →házassági köteléket (1085.k.). Ezek alól nem lehetséges fölmentés. Mikor a pápa az →el nem hált házasságot fölbontja, a köteléket szünteti meg, és nem meglévő kötelék mellett ad fölmentést a monogámia alól (→házassági kötelék felbontása). b) Egyházi jogi akadályok alól a fölmentés megadására a helyi ordinárius illetékes saját alárendeltjei számára, bárhol tartózkodjanak is, továbbá mindenki számára, aki éppen az ő területén tartózkodik. Kivételt képeznek a helyi ordinárius ált. fölmentési illetékessége alól azok az akadályok, melyek alól a fölmentés az Apostoli Szentszéknek van fenntartva: 1) az egyh. rend szentségéből származó akadály; 2) a pápai jogú szerz. intézményben tett nyilvános, örök tisztasági fogadalomból fakadó akadály; 3) a hitvesgyilkosság bűntettének akadálya, melyről az 1090.k. szól (1078.k.). - Nincs fölmentés a vérrokonság akadálya alól egyeneságon v. az oldalág 2. fokán (1079.k. 3.§). A CIC nem nyilatkozik arról, hogy ezekben az esetekben mennyiben volna elvi lehetőség a fölmentésre, vagyis hogy ezek az akadályok mennyiben isteni jogi eredetűek. Megelégszik annak hangsúlyozásával, hogy az Egyh. ilyen fölmentést soha nem ad. -

IV. A keleti egyházjog a keresztszülőség akadályát leszámítva megegyezik a lat. joggal. Az érvénytelenítő akadály képtelenné teszi a személyt a házasság érvényes megkötésére. Habár az akadály csak valamelyik fél részéről áll fenn, a házasságot érvénytelenné teszi (790.k. 1.§). - Nyilvános akadálynak számít az, amelyet külső fórumon bizonyítani lehet; ennek híján titkos (791.k.). - A saját jogú egyh-ak részleges jogában csak a legsúlyosabb okból állítsanak fel bontó akadályokat, más saját jogú egyh-ak érdekelt mpp-eivel folytatott tanácskozás után és az Ap. Szék megkérdezésével; azonban semmilyen alsóbb hatóság nem rendelhet el új bontó akadályokat (792.k.). - Új akadályokat meghonosító v. a meglevő akadályokkal ellentétes jogszokás el van vetve (793.k.). - A helyi hierarcha a neki alárendelt Krisztus-hívőket, bárhol tartózkodnak is, valamint a maga saját jogú egyh-ához tartozó, ténylegesen az →eparchia területi határain belül tartózkodó többi Krisztus-hívőt eltilthatja a házasságtól különleges esetben, de csak ideiglenesen és súlyos okból, amíg az az ok fönnáll. Ha olyan helyi hierarcháról van szó, aki a pátriárkai egyház területi határain belül gyakorolja hatalmát, a pátriárka ehhez a tilalomhoz bontó záradékot fűzet; egyéb esetekben azonban csak az Ap. Szék (794.k. 1-2.§) - 1.§ A helyi hierarcha a neki alárendelt, bárhol tartózkodó Krisztus-hívőket, valamint a maga saját jogú egyházához tartozó és ténylegesen az →eparchia területi határain belül tartózkodó többi Krisztus-hívőt felmentheti az egyházjogi akadályoktól, a következőket kivéve: 1) a szent rendtől; 2) a szerzetes intézményben letett nyilvános tisztasági örök fogadalomtól, kivéve ha →eparchiai jogú kongregációról van szó; 3) a hitvesgyilkosságtól (795.k. 1.§). - E ~októl való fölmentés az Ap. Széknek van fenntartva; a pátriárka azonban fölmentést adhat a hitvesgyilkosság és bármely jogi helyzetű kongregációban tett tisztasági nyilvános örök fogadalom akadályától (795.k. 2.§.). - Sohasem adható fölmentés a vérrokonság akadályától egyeneságon v. az oldalág 2. fokán (795.k. 3.§). - Sürgető halálveszélyben a helyi hierarcha a neki alárendelt, bárhol tartózkodó Krisztus-hívőket valamint az →eparchia ter. határain belül ténylegesen tartózkodó többi Krisztus-hívőt felmentheti a házasságkötés jogban előírt formájától és minden egyes, akár nyilvános, akár titkos egyhjogi akadály alól, kivéve az áldozópapság szt rendje akadályát. Ugyanezen körülmények között és csak olyan esetekben, amikor a helyi hierarchát sem lehet elérni, ugyanilyen felmentő hatalma van a parókusnak, a házasság megáldására meghatalmazással ellátott más áldozópapnak és a 832.k. 2.§-ában említett katolikus áldozópapnak; a gyóntatónak viszont titkos akadály esetén van ugyanilyen hatalma belső fórumon akár a szentségi gyónás cselekményén belül, akár azon kívül. A helyi hierarcha nem számít elérhetőnek, ha ez csak másként lenne lehetséges, mint levélben v. személyes megkereséssel (796.k. 1-3.§). - Ha akkor fedezik fel az akadályt, amikor már minden kész a házasságkötésre és az súlyos rossz valószínű veszélye nélkül nem halasztható el addig, amíg az illetékes hatóságtól megkapják a fölmentést, a 795.k. 1.§ 1. és 2. pontjaiban említettek kivételével minden akadály alól felmentő hatalommal rendelkezik a helyi hierarcha és (feltéve, hogy titkos esetről van szó) mindazok, akiket a 796.k. 2.§-a említ, az ott előírt feltételek megtartása mellett (797.k. 1.§). Ez a hatalom vonatkozik a házasság érvényesítésére is, ha a késedelem az említett veszéllyel járna és nincs idő az illetékes hatósághoz folyamodni (797.k. 2.§). - A 796.k. 2. és a 797.k. 1.§-ában említett áldozópapok a külső fórumra megadott fölmentésről v. érvényesítésről nyomban értesítsék a helyi hierarchát, és jegyezzék be azt a →házasultak anyakönyvébe (798.k.). - Ha az Apostoli Szék v. illetékességük körén belül a pátriárka v. helyi hierarcha leirata mást nem ír elő, a titkos akadálytól belső, nem szentségi fórumon adott fölmentést be kell jegyezni az →eparchiai hivatal titkos levéltárában, és nincs szükség másik fölmentésre külső fórumon, ha utóbb a titkos akadály nyilvánossá válik is (799.k.). -

A bontó akadály fajtái. a) korhiány. A ffi a 16. életév betöltése előtt, a nő a 14. életév betöltése előtt nem köthet érvényesen házasságot. A saját jogú egyház részleges joga magasabb életévet állapíthat meg a házasság megengedett megkötésére (800.k. 1-2.§). - b) impontentia. Az előzetes és örökös közösülési képtelenség, akár a ffi, akár a nő részéről, akár abszolút, akár relatív, a házasságot természeténél fogva érvényteleníti. Ha a képtelenség akadálya kétséges akár jogi kétely, akár ténybeli kétely miatt, a házasságot nem kell megakadályozni és a kétely fennállása esetén nem lehet semmisnek nyilvánítani. A magtalanság a házasságot nem tiltja és nem érvényteleníti, a 821.k. fenntartása mellett (801.k. 1-3.§). - c) érvényes házasság. Érvénytelenül kísérel házasságot az, akit előző házasság köteléke köt. Jóllehet az előző házasság érvénytelen v. bármilyen okból felbomlott, nem szabad másik házasságot kötni, mielőtt az előző érvénytelenségét v. felbomlását törvényesen és biztosan meg nem állapították (802.k. 1-2.§). - d) kereszteletlenség. Kereszteletlenekkel nem lehet érvényesen házasságot kötni. Ha a felet a házasságkötéskor a közfelfogás kereszténynek tartotta v. keresztsége kétes volt, a házasság érvényességét kell vélelmezni a 779.k. szerint, amíg biztosan be nem igazolódik, hogy egyik fél meg volt keresztelve, a másikat pedig nem keresztelték meg. A fölmentés feltételeit illetően a 814. kánont kell alkalmazni (803.k. 1-3.§). - e) egyházi rend: Érvénytelenül kísérel házasságot az, aki szent rendben részesült (804.k.). - f) szerzetesi fogadalom. Érvénytelenül kísérel házasságot az, aki az örökös tisztaság nyilvános fogadalmát szerzetes intézményben letette (805.k.). - g) nőrablás. Elrabolt v. legalább a vele való házasságkötés végett fogva tartott személlyel nem köthető érvényesen házasság, kivéve, ha az illető ezután elrablójától v. fogvatartójától különválasztva önként a házasságot választja (806.k.). - h) gyilkosság. Aki bizonyos személlyel való házasságkötés végett annak házastársa v. saját hitvese halálát okozta, érvénytelenül kíséreli meg ezt a házasságot. Érvénytelenül kísérelnek meg házasságot egymással azok is, akik kölcsönös fizikai v. erkölcsi együttműködéssel házastársuk halálát okozták (807.k. 1-2.§). - i) vérrokonság. A vérrokonság egyenes ágán érvénytelen a házasság minden felmenő és leszármazott között. Oldalágon érvénytelen negyedfokot bezárólag. Sohase engedélyezzék a házasságot, ha valamilyen kétely van afelől, hogy a felek vérrokonok-e az egyeneság valamelyik fokán v. az oldalág másodfokán. A vérrokonság akadálya nem többszöröződik (808.k. 1-4.§). - j) sógorság. A sógorság érvényteleníti a házasságot az egyeneság bármely fokán és az oldalág másodfokán. A sógorság akadálya nem sokszorozódik (809.k. 1-2.§). - k) köztisztesség. A köztisztesség akadálya keletkezik: érvénytelen házasságból az életközösség létrehozása után; közismert v. nyilvános együttélésből; az életközösség létrejötte után azoknál, akik kötelezve lévén a jogilag előírt formára, házasságot kíséreltek meg világi hivatalnok v. nem katolikus szolgálattevő előtt. Ez az akadály érvényteleníti a házasságot az egyeneság első fokán a ffi és a nő vérrokonai között, úgyszintén a nő és a ffi vérrokonai között (810.k. 1-2.§). - l) keresztszülőség. A keresztségből lelki rokonság jön létre a keresztszülő ill. a megkeresztelt és annak szülei között, amely érvényteleníti a házasságot. Ha a keresztséget feltételesen megismétlik, lelki rokonság nem jön létre, csak ha újból ugyanazt alkalmazták keresztszülőnek (811.k. 1-2.§). - m) törvényes rokonság. Nem köthetnek egymással érvényesen házasságot, akik örökbefogadásból származó törvényes rokonsággal egyeneságon v. az oldalág 2. fokán összetartoznak (812.k.). E.P.-Ho.J.

Péterffy I:204, 278; II:65. - BL:584. - CCEO 1990. - Erdő 1991:418.