Magyar Katolikus Lexikon > H > házadó


házadó (lat. domestica): adófajta a vármegye működési költségeinek fedezetére. - A nemesi vm. önkormányzatán túl számos áll. közigazg. teendőt is ellátott, az uralkodók elismerték a vm. igényét kiadásaik megtérítésére. A ~t a vm. házi pénztárába (aerarium comitatus, domestica cassa) fizették, szedése az Anjou uralkodók korától ismert. Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) 1433: följogosította a vm. hatóságot, hogy a közgyűlés határozatát megtagadó nemestől ismételt fizetési fölszólítás után törvényesen hajtsák be a ~t. I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) Decretum Maiusa szabályozta, az uralkodóhoz küldendő követek és választott nemesek költségeire a főpapok, bárók és az összes nemesek kötelezettségévé tette a ~ fizetését. Az 1486:54. tc. meghatározta a ~ célját: részben az ogy. követek ellátására, részben „a közönség részéről elhatározandó” kiadások biztosítására. I. (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1526-64) IV. dekrétuma szerint ez az adófajta a nemesség önkéntes döntése, vagyis egyfajta önadózás (1537:21. tc.). Megerősíti a →Hármaskönyv is, mely a nemességet mindennemű adózása alól mentesnek mondta (I, 9). A 16-17. sz. fordulójára a ~ beszedése a vm. ált. adóztatási jogává vált. I. Lipót (ur. 1657-1705) a nemesi kiváltságra hivatkozott, amikor a katonának szegődött s a ~t nem teljesítőket büntetés terhe mellett kötelezte a fizetésre (1687:12. tc.) A törv. szerint ennek alapja, hogy ők a vm. tagjainak tekintendők, s mint ilyenekre rájuk is vonatkozik a közgyűlés határozata. 1723: az armális és kuriális nemesek kivételével valamennyi nemest fölmentették a ~ fizetése alól (1723:6. tc.) Ezzel a nemesi adómentesség ismét teljes lett, s a közteherviselést kimondó 1848:8. tc. elfogadásáig létezett. - A ~ által fedezett kiadások kezdetben az ogy-re s a kir. udvarba küldendő követek tiszteletdíjait és kiadásait fedezték (1486:64, 1715:49. tc.), de legalább ilyen fontosak voltak a vm. tisztviselők nobile officium, ingyenesen végzett munkája során fölmerült készkiadások, a kezelői személyzet fizetése, a köztevékenységgel járó költségek is. Ide sorolható a vm-re terhelt katonaállítás, a hadi feladatokkal kapcsolatos kiadások alkalmi fizetése is (1596:6. tc.). Az 1655:37. tc. igyekezett útját állni azon főúri törekvéseknek, hogy ők maguk is a vm. költségek terhére fedezzék kiadásaikat, egyben tilalmazta a személyre szólón meghívottaknak saját ogy. részvételükre hivatkozva külön ~ szedését. - A ~ a vm. önkormányzatnak nagyobb mozgásteret biztosított, lehetőséget közérdekű célok megvalósítására, közintézmények létesítésére. A ~t a vm. közgyűlés állapította meg, de a kötelezetteknek „fekvő jószágaikból és birtokaikból az ezekhez arányított részben és mennyiségben” kellett fizetniük (1486:64. tc.). A ~ forrása lehetett még egyéb adó v. segély meghatározott hányada is (1542:17. tc.). 1543: az ogy-en megszavazott rk. hadi segély minden forintjából 5 dénárt a vm. saját szükségleteire visszatarthatott (1543:10. tc.) A ~ fizetésére a törv. elvileg az összes főpapot, főúrt és birtokos nemest kötelezte. Az 1486:64. tc. a ~ fizetésére az összes birtokost, együtt és egyenkint, bármely rendűek és állásúak is, bármely vm-ben lakjanak, (az amúgy jobbágytelken élő, s az 1478:4. tc. által az adózástól mentesített kisnemeseket is) kötelezte. A ~ fizetése alóli részleges fölmentést az ogy-ben személyre szólóan meghívott és ott megjelent főrendek kaptak; kifejezetten az ogy. követküldési kiadásokra (miután ők önmaguk gondoskodtak ellátásukról 1486:64, 1655:37. tc.). 1537: a pozsonyi ogy-en a ~t kiterjesztették a vm. ispánok hatósága alá rendelt szabad városokra és más birtokosokra is (1537:21. tc.). Az 1647:30. tc. az adókötelezettek körébe vonta a címeres nemes levelet nyerteket. A hadiállapotok miatt szaporodott azok száma, akik vitézségükért v. más udvari szolgálatért, sokszor birtok nélkül is m. nemességet kaptak. 1723: a vm. nemesekből már csak ők és a kuriális nemesek maradtak az adózók körében. A törv. elrendelte, hogy azon vm-ben, ahol armálisukat kihirdették, a vm. kebelében adókötelesek. A ~t természetesen a jobbágyok is fizették. - A ~ beszedéséért az alispánok feleltek, akik a maguk mellé vett vm. pénzbeszedőkkel (collectores pecuniarum comitatum) gondoskodtak behajtásáról. A collectorok eljárásukról büntetés terhe mellett kötelesek voltak számot adni. A számadást elmulasztó, v. vonakodó pénzbeszedők felelősségre vonására 1554: az ogy. még a nemes személyes szabadságnak fölfüggesztéséhez is hozzájárult (1554:20. tc.) 1659-től a főispán v. szakértői is részt vettek a pénzbeszedők ellenőrzésében (1659:68. tc.). A 18. sz: már a sz. kir. városok magistratusai is szedtek ~t, melynek elszámolására az ogy. a vm-hez hasonló szigorú előírásokat fogalmazott meg (1715:77. tc.). A bevételek kezeléséről a házi pénztár keretében a vm. pénztárnok gondoskodott. A vm. a 17. sz-tól már rendszeres költségvetéseket készített, melynek elfogadása a vm. közgyűlés hatáskörébe tartozott, s szakmai ellenőrzése és jóváhagyása az udvari szervek, 1723-tól a m. kir. helytartótanács feladata lett. M.B.

Bpi Szemle Új Folyam, 1866. 4. köt. (Botka T.: Jogtörténeti tanulmányok a m. vm-k szervezetéről.) - A m. törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye a XVI-XVIII. sz-ból. 1-4. köt. Összeáll. Kolozsvári Sándor és Óvári Kelemen. Bp., 1885. - Ereky István: A m. helyhatósági önkormányzat. Bp., 1908. - Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Székesfehérvár, 1908. - Osváth Gy.: A vm. autonómia kifejlődése és a vm. tisztviselők 1848-ig. Rimaszombat, 1912. - Osváth Gy: A magyar vm. szervezet 1608-ig. Bp., 1914. - Stipta I.: Törekvések a vm-k polg. átalakítására. Uo., 1995.