Huszt, v. Máramaros vm. (Huszt, Ukrajna): 1. vár. A hagyomány szerint Szt László kir. építette 1091 k. a máramarosi sóbányák oltalmára. Mások szerint a Borsa Kopasz-féle lázadás (1318) után épült kir. várként. 1353: először említik. Később a Drágffyaké, majd kirnéi vár. Kápolnájának 1449: Hunyadi János 10 darab aranyat rendelt ki évi járandóságul. Az erdélyi fejed-ek és a Habsburgok közötti harcokban jelentős szerepet játszott, többször ostromolták. A Rákóczi-szabharc alatt kuruc kézen volt. 1766. VII. 3: villámtól sújtva kigyulladt. A vár káplánja, Scholz Felicián, a lőpor mindent elpusztító felrobbanása előtt a várból a hegy legmeredekebb oldalán menekült ki a kápolna szentelt tárgyaival, mivel a kaput és a feljáró utat égő gerendák torlaszolták el. A szabálytalan alaprajzú hegyi várat utóbb olaszbástyás külső védőövvel erősítették. A már szinte egészen helyreállított várat II. József (ur. 1780-90) parancsolatára kiürítették és magára hagyták. Jelentős romjai állnak. - 2. esperesség a v. egri, majd szatmári egyhm-ben. Plébániái 1904: Dombó, Németmokra, Técső, Visk. - 3. plébánia. 1329: Huszth. 1400: már létezett, de vsz. jóval korábbi. 13. sz. Szt Erzsébet-tp-át a 15. sz: bőv., 4 m-es fallal vették körül, várszerű építmény. Kárpátalja legkorábbi tp-a. - Mátyás király (ur. 1458-90) adományából 1459: Péter ~i pap és a tp. Herincsén és Lipcsén nagy földbirtokhoz jutott. Apácák, ferencesek és bencések is voltak ~on. 1547: erős ellenállást fejtettek ki Luther tanával szemben. 1555: azonban a plnos egész nyáját átvitte a hitújítók táborába; ezek kezébe jutott a tp. összes vagyonával. Ettől kezdve 1720-ig nem tudunk ~i kat-okról. A pléb. visszaállításáig, 1765-ig a vár káplánjai anyakönyveztek. 1778: a kánoni látogatást teljesítő egri pp. ~on 148 r.k. lelket talált; számuk az 1785: letelepült németekkel gyarapodott. II. József türelmi rendeletéig sok sikertelen kísérlet történt az ősi tp. visszaszerzésére. A mai Szt Anna-tp. alapkövét 1799. VIII. 10: tették le. 1945-89: elvették az egyhközs-től. Org-ját 1904: a →Rieger gyár építette, 1993: felújították. - Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyakönyvei 1720-tól. Anyanyelve 1880: m., ném., szl.; 1910: ruszin, m., ném., 1940: ruszin, m., héber, ném. 2003: a lit. nyelve m. - Filiái 1904: Alsóbisztra, Alsóhidegpatak, Alsószelistye, Berezna, Bereznek, Bükköspatak, Cserjés, Csománfalva, Csuszka, Dolha, Felsőhidegpatak, Fülöpfalva, Gernyés, Herincse, Husztköz, Iszka, Iza, Kelecsény, Kereczke, Keselymező, Kispatak, Kövesliget, Kovácsrét, Lengyelszállás, Lipcse, Lipcsemező, Majdánka, Ökörmező, Ötvösfalva, Padócz, Pereszlő, Rekettye, Repenye, Rókamező, Rosztoka, Szeklencze, Szuhabaranka, Tarfalu, Tarujfalu, Toronya, Vizköz, Vucskómező, Zárnya. - Plébánosai: 1804: Török János, Linczy József, Richter Antal, Jászay Mihály, Wiesz József, Szorg Ferenc, Munkácsy Sándor, Kesztner Antal, Orosz Antal, 1893: Ulferth Alfonz, 1917: Takács (Fiszter) Károly, 1928: Háger Sándor, 1941-50: Tőkés (Trefszker) György (koncepciós perbe fogták, szibériai kényszermunkára ítélték, 1956: tért haza), 1956?: Hudra Lajos, 1956-73: Tőkés (Trefszker) György; 1991 k. →Majnek Antal. - A várhegy oldalában lévő temetőben 1877: Nagyboldogasszony-kpnát szent. 1945 u.-1994: elvették, felújítva Fájdalmas Szűzanya tit-ra szent. Évente egyszer, a búcsú napján van szentmise. 2003: a lit. nyelve m. - 4. g.k. esperesség a v. munkácsi egyhm-ben. Parókiái 1910: Alsóbisztra, Alsószelistye, Berezna, Gernyés, Herincse, Husztköz, Iza, Tiszakirva, Veléte. - 5. g.k. parókia. 1771: már létezett. Tp-át Mennybemenetel tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyakönyvei 1787-től. Anyanyelve 1880: rutén. 1949: betiltották. Ruszinkó Miklós parókust, mivel nem akart áttérni a pravoszláv egyh-ba, 25 é. ítélték, 1955: az ábeszi lágerben halt meg. A parókiát 1989 u. szervezték újjá. - Lakói (egész ~é) 1830: 3103; 1902: 8281; 1910: 1405 r.k., 5902 g.k., 6 g.kel., 17 ev., 591 ref., 2371 izr., össz. 10.292 (5230 ruszin, 3505 m., 1535 ném.); 1921: össz. 11.854; 1940: 2628 r.k., 9326 g.k., 2006 g.kel., 115 ev., 980 ref., 3 unit., 6023 izr., 37 egyéb; össz. 21.118; 1969: 25.100; 1979: 2029 m., össz. 26.298; 1989: 2029 m., össz. 30.000; 1991: 1400 r.k., kb. 4000 m., össz. 32.000; az istentiszt. m-ul és ném-ül folyik. Bá.B.-**

1. Csánki I:444. - Csorba 1980:57. - Dienes 1940:13. - Fügedi 1977:144. - Gerő 1955:344. - Deschmann 1990:165. - 3-5. Schem. Szat. 1901:79. - Schem. Univ. 1842:590. - Botlik-Dupka 1993:241. - Pápai 2003:190.

Huszthy Zoltán (*Kolozsvár, Kolozs vm., 1894): karnagy. - A Zeneműv. Főisk-n kezdett tanulm-ait magánúton folytatta, 1923: az Egri Dalkör karnagya, 1928: az Egri Zeneegyes. megszervezője és karnagya, 1930: az Egri Polg. Dalkör, 1932: a Bpi Nemzeti Bank Pénzjegynyomda Dalkörök, 1934: az Egri Ferences Szt Klára Vegyeskar karnagya. Az Orsz. M. Dalosszöv. orsz. társkarnagya. T.E.

Molnár 1936:403.