🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Huszonharmadik XXIII. János Pápa Közösség Szövetsége
következő 🡲

(Huszonharmadik) XXIII. János Pápa Közösség Szövetsége, Associazione Comunità Papa Giovanni XXIII: világszerte működő katolikus emberbaráti segélyszervezet. Székhelye Rimini (Olo.). – →Benzi Oreste atya 1989. III. 28: alapította Riminiben (Olo) kamaszkorú fiatalok evangelizálása céljából. Később a ~ tevékenységi köre kiterjedt a modern társadalom elnyomorított és elszigetelt helyzetbe szorított csoportjainak segítésére (drogosok, prostituáltak, hajléktalanok, elhagyott gyerekek, fiatal anyák, bevándorlók, cigányok, fogvatartottak, testi és szellemi fogyatékosok). – A mozgalom első „családi háza” 1972: épült fel Corianoban, Rimini mellett, és megalakult az első XXIII. János Pápa Közösség. A Közösség az olaszországi tapasztalatok alapján kiterjesztette működését a világ válság sújtotta területeire. – Az első egyházi elismerést helyi szervezetként 1983-ban kapta Rimini püspökétől. A világszerte elterjedő Szövetség a pápai jogú nemzetközi laikus szervezet jogosítványt 1998. X. 7: ideiglenesen, 2004. III. 25: végleges megkapta. – A közösségek tagjai naponta szentmisén, szentségimádáson és evangéliumi meditáción vesznek részt. A ~ egyik csoportja a teljes meditációs életmódot választotta. Mások befogadnak rászorulókat, vagy utcai szolgálattal igyekeznek menteni az elhagyott gyerekeket, hajléktalanokat vagy a prostituáltakat. A tagok egyrésze önkéntesen választott vagyonközösségben él. A megtakarítást a rászorulókra fordítják. 2009: Mintegy 39.000 embert gondoznak 500 családi otthonban. – A Közösségek tevékenysége kiterjed az ifjúsági- és segítségnyújtási feladatok mellett háborús konfliktusok humanitárius és békítési akcióira is. Világszerte jelen vannak a konfliktus-övezetekben, igyekeznek jelenlétükkel előmozdítani az emberi jogok betartását. Mindenütt közös a módszerükben az erőszak-mentességre alapozott egyeztetés, a küzdő felek irányában a semlegesség, főleg pedig mindennapi életük megosztása a szegényekkel és szenvedőkkel, hogy rövid távon enyhítsék a szenvedést, hosszú távon megpróbálják megérteni és kiküszöbölni az okokat. – Itáliában az iskolarendszeren belül indítanak tanfolyamokat az önkéntesek számára a nemzetközi kapcsolatokról és a nemzetközi együttműködésben szerzett tapasztalatokról. Konferenciákat szerveznek a világban lévő válságokról, a külföldi szolgálatot teljesítő fiatal polgári szolgálatosok („fehér-sisakosok”) tapasztalatairól. – Saját erőből vagy más emberbaráti szervezetekkel együtt főleg a legvédtelenebbek segítését helyezik munkájuk középpontjába (gyermekkatonák, utcagyerekek, az AIDS miatt elárvult gyermekek, fogyatékosok, az erőszak és szexuális kizsákmányolás áldozatai, a fegyveres összecsapások környezetében élők). Világszerte létrehoztak kis közösségeket (gondozó „családi otthonokat”), egészségügyi és gyermeksegítő projekteket, utcagyerekek gondozási központjait, iskolákat-óvodákat, kisvállalkozásokat támogató projekteket. A folyamatban lévő vagy már lezárult háborús konfliktusok területén élőknek igyekeznek segítséget és fejlődési lehetőséget nyújtani és emberi jogaikat támogató kezdeményezéseket indítani. – 1992: alkalmanként olasz önkénteseik vettek részt a jugoszláviai háborúk által sújtott lakosság segítésében (menekült táborok, családegyesítés, jelenlétükkel etnikai kegyetlenkedések megakadályozása, párbeszéd szervezése a harcoló felek között). A tapasztalatok alapján szervezték meg az eseti segítségadások helyett a Galamb Hadműveletet, amelynek keretében állandó jelenlétet alakítottak ki a horvát, majd a bosnyák és szerb szektorokban a fenti feladatok folyamatos ellátására. – A Galamb Hadműveletet később kiterjesztették más konfliktus-övezetekre mintegy a Közösség „civil békehadteste”-ként (1997: Sierra Leone, 1998–99: Koszovó-Albánia, 1999: Kelet-Timor, 1998–2002: Mexikó-Chiapas tartomány, 2000–01: Csecsenföld, 2001: Kongó, 2002–: Palesztina-Izrael, 2004–05: Észak-Uganda). Az emberbaráti segítségnyújtás mellett a csoportok missziós tevékenységet is folytatnak. – A ~ akciói 1999: hivatalos elismerést kaptak Olaszország Külügyminisztériumától. Együttműködik ENSz szervezetekkel (UNICEF, UNHCR), az Európai Unióval és a Mediterráneum Parlamenti Gyűlésével. 2006–: konzultatív státust kapott az ENSz Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC). – A Közösség negyed évszázad alatt Olaszországon kívül 27 országban települt meg (2009): Kelet-Afrikában, Dél-Amerikában, Dél-Ázsiában és Kínában, Palesztinában, a Balkánon és Oroszországban. Világszerte több tucat szövetkezetük segíti a megélhetést, és egészségügyi-, oktatási-, gyermekvédelmi-, családvédelmi-, és kisvállalkozásokat támogató programjaik működnek. N. D.