Magyar Katolikus Lexikon > H > Hufnagel


Hufnagel András, SJ (Ercsi, Pest vm., 1846. febr. 13.-Kalocsa, 1887. okt. 18.): gimnáziumi tanár. - 1867. IX. 13: lépett a JT-ba. 1880 u. Kalocsán a főgimn. tanára. - M: A boldogságos szűz-Mária kis zsolozsmája. Kalocsa, 1883. **

Szinnyei IV:1390.

Hufnagel Ferenc (Vértesacsa, Fejér vm., 1885. nov. 30.-Fehérvárcsurgó, 1956. febr. 14.): plébános. - 1908. VI. 21: pappá szent. Etyeken, 1910: Csepelen, 1911: Érden, 1912: Csepelen, 1916: Budakeszin kp., 1917: Solymáron, 1946: Fehérvárcsurgón plnos, 1955: nyugdíjas. 1942-43: a Sajtókamara tagja. - M: A 200 é. kegyhely, Solymár. Bp., 1934. (m-ném. szöveggel) - 1942-43: a Katolische Kirchenblatt kiadója. T.E.

Schem. AR. 1950:102; 1955:26; 1967:155. - Gulyás XIV:695.

Hufnagel János, Hufnagl (Szigetújfalu, Pest vm., 1863. dec. 18.-Dunabogdány, 1940. okt. 10.): plébános. - Kunszentmiklóson, Kalocsán s a bpi II. ker. gimn-ban tanult, a teol-t Székesfehérvárt s a KPI növendékeként a bpi tudegy-en végezte, római jogi és m. tört. előadásokat is látogatott. 1891: teol-ból drált; 1888. I. 22: pappá szent. Vajtán, 1889: Adonyban, 1891: Zavaron Madách György gr. családjánál nev., 1908: Dunabogdányban plnos, 1918-33: budai felső ker. alesp. - M: Sickingen Ferenc. Bolanden regénye. Ford. Bp., 1887. - A birod. ellenségei. Bolanden reg-e. Ford. Uo., 1888. - Megállának a nap és hold. Józsue csodája hittud. és csillagászati szempontból. Dri ért. Nagyszombat, 1893. - Csónak kirándulás Sziget-Újfalutól Zimonyig. Székesfehérvár, 1895. - Szűz Mária-kv. A Mária társulatbeliek kézikv-e. Útmutatás a bold. Szűz ájtatos tiszteletére. Nagyszombat, 1895. - Másfél hétig tutajon. Bp., 1897. - Lourdesbe és vissza. Uo., 1897. - Szünidői bolyongásom. Uo., 1898. (utóbbi 3 vsz. klny. M. Állam) - A szeretet hőse, v. hazudni sohasem szabad. Uo., 1902. (Népiratkák 196.) (tótul is, 1907) - Álnevei és betűjegye: dr. Patássy (pol. cikkeknél); P. dr. (Alkotmány); Újfalussy János (az 1., 2. művén) T.E.

Szinnyei IV:1391. (1893: drált) - Schem. AR. 1903:106. (1891: drált); 1950:130. - Gulyás XIV:696.

hugenották, hugonották: francia protestánsok (→kálvinzmus). - Számukat a 16. sz. közepén Fro-ban kb. 400 ezerre becsülték. Képviselőik 1559. V: gyűlést tartottak Párizsban. Ezen községi szervezetük alapjául a genfi rendet fogadták el: minden község különálló, az ált. érdekű ügyeket félévenként zsin-okon és gyűléseken intézik el; közös hitvallásban állapodtak meg; kimondták, hogy nem szabad engedelmeskedni Isten parancsaival ellenkező kir. rendeleteknek. Miután II. Henrik fr. kir. (ur. 1547-59) békét kötött sp. ellenfelével, elhatározták, hogy együtt támadják meg az eretnekség fő fészkét, Genfet, melynek több mint 30 nyomdája látta el a fr. prot-okat. Még elrendelte birod-ában az eretnekség kiirtását, de VII. 10: lovagjátékban meghalt. - Az 1561. IX. 9-X. 13: Poissyban tartott értekezlet eredményeként a Saint Germain-i ediktum a városok falain kívül szabad vallásgyakorlatot biztosított a ~ számára. 1562. III. 1: Vassy városkában ~at mészároltak le. Ezzel megkezdődött az I. fr. vallásháború, melyet az amboise-i béke zárt le. A ~ Párizs és néhány város kivételével a többi városban szabad vallásgyakorlatot kaptak. 1568: a II. vallásháborút záró longjumeau-i béke nagyrészt a Saint Germain-i ediktum pontjait hagyta helyben. A III. vallásháborút 1570: záró Saint Germain-i béke vallásszabadságot adott a ~nak, s várakat (pl. La Rochelle) adott át nekik. A belháború végleges lezárására a hugenotta Navarrai Henrik eljegyezte IX. Károly (ur. 1550-74) nővérét, Margitot. - 1572. VIII. 23/24: éjjelén, Szt Bertalan napjára virradóan megkezdődött Párizsban, majd országszerte a ~ mészárlása. A ~ ellenállását nem sikerült letörni. 1573: a boulogne-i béke után (mely újabb városokban biztosította a ~ vallásgyakorlási jogát) még 5 újabb vallásháború dúlta Fro-ot. IV. (Navarrai) Henrik (ur. 1589-1610) 1598: a nantes-i ediktum kiadásával Párizs és 4 nagy város kivételével szabad vallásgyakorlatot és hivatalviselési jogot adott, s birtokukban hagyta az 1570: átadott várakat. XIV. (Bourbon) Lajos (ur. 1643-1715) a nantes-i ediktumot, mely a prot-okat kizárta a törv-es védelem minden formájából, 1685. X. 18: visszavonta. Ez 1702-05: és 1709-10: a kamizárdok lázadását eredményezte. Ezidőben a kir. tilalom ellenére a fr. (főként hugenotta) polgárok nagy tömegei vándoroltak ki (kb. 3 millió fő) Angliába, Amerikába, Brandenburgba, Németalföldre, Svájcba, stb. A 18. sz: a ~ csak titokban gyakorolhatták vallásukat, elfogott lelkészeiket kivégezték. A →francia forradalom kegyetlenkedéseinek okát sokáig a hugenotta sérelmek megtorlásának is tekintették. 88

Cantu, Caesar: Világtörténelem. Ford. Gyurits Antal. 12-13. köt. Pest, 1866. - Hofoff Vilmos: A forr. a XVI. sz. óta. 1-2. köt. Ford. Makra Imre. Törökbecse, 1889. - Bainville, Jacques: Fro. tört. Ford. Révay József. Bp., 1925. - Seignobos: A fr. nemz. őszinte tört. Ford. Cs. Szabó László. (Uo., 1935)