Magyar Katolikus Lexikon > H > Horger


Horger Antal (Lugos, Krassó-Szörény vm., 1872. máj. 18.-Bp., 1946. ápr. 14.): nyelvész, egyetemi tanár. - A középisk-t Lugoson, az egy-et Bpen végezte, ahol 1898: m-ném. szakos középisk. tanári, 1909: dri okl-et szerzett. 1896. II. 1: a brassói áll. főreálisk. h. tanára, 1898. VII. 29: r. tanár uo., 1906: a bpi VI. ker. f. leányisk. és leánygimn., 1911: az Erzsébet nőisk. tanára, 1919 őszétől ig-ja. 1914: a bpi egy. a m. hangtan és szótan tárgyköréből mtanárrá képesítette. 1922. II. 16: a szegedi egy-en a m. nyelv ny. r. tanára, 1922-40: tanszékvez., 1927/28: a bölcs. kar dékánja, 1928/29: prodékánja. 1940. X. 19: nyugdíjazták. - 1918: a SZIA III. o-a, 1919. X. 23: a MTA l. tagjává választotta. Tagja volt a M. Nyelvtud. Társ-nak, a Helsingforsi Finnugor Társ-nak. M. hangtört-tel, a székely nyelvjárással és szófejtésekkel foglalkozott. - M: A barcasági m. községek tört. Brassó, 1903. - Nyelvjárási tanulmányok. Többekkel. 2. köt. Bp., 1903. - Hétfalusi csángó mesék. Uo., 1908. - Udvarhely vm. székely nyelvjárásának hangtani sajátságai. Uo., 1909. - Egy ismeretlen m. nyelvtörv. Uo., 1911. (Klny. M. Nyelvőr) - A nyelvtud. alapvonalai. Bev. a nyelvtud-ba. Uo., 1914. - Székely nyelvjárási sajátságok magyarázata. Uo., 1920. - A m. szavak tört. Uo., 1924. - Ált. fonetika, kül. tek. a m. nyelvre. Uo., 1929. - A m. igeragozás tört. Szeged, 1931. - A m. nyelvjárások. Bp., 1934. - Álnevei és betűjegyei: H.A. (M. Nyelv); Halász Péter (uo., 1915); Horgász Pál (uo., 1916); Nefélj Mátyás (M. Nyelvőr). 88

Révai X:268; XX;392; XXI:440. - MTA tagajánl. 1919:14. - M. társad. lex. 1931:90. - Ker. m. közél. alm. I:399. - M. Nemz. 1946. IV. 15. - SZIA Értes. 1946:75. - M. Nyelv 1947:71. (Sági István) - Gulyás 1956:567. - MÉL I:738. - Szegedi egy. alm. 1971:75. - MTA tagjai 1975:113. - Gulyás XIV:161.