Magyar Katolikus Lexikon > H > Honorius, IV.


Honorius, IV., Giacomo Savelli (Róma, 1210.-Róma, 1287. ápr. 3.): IV. Márton utódaként 1285. IV. 2-1287. IV. 3: pápa. - III. Honorius másodfokú unokaöccse. Párizsban tanult, 1261: bíb. Amikor Perugiában p-vá választották, testben már megtört, de szellemileg teljesen ép öregember. Mártonhoz hasonlóan eredménytelenül harcolt Szicíliáért. Mint hűbérúr nem fogadta el a fogságba esett Anjou II. Károly lemondását, és kiközösítette Aragóniai Pétert, aki fiával, Jakabbal együtt Szicíliában maradt. ~ ennek ellenére tárgyalásokat kezdett Péter idősebbik fiával, Alfonzzal. Habsburg Rudolffal kompromisszumok árán jelentős egyességre jutott. 1286: betiltotta az apostoliak szektáját. - ~ erősítette meg 1287. III: Antal zágrábi pp-öt. - Utóda 1288. II. 22: IV. Miklós. T.J.

LThK V:477. - Mondin 2001:305.