Hongkong, Hsziang-Csiang: 1. sziget a Dél-Kínai-tengerben, a Hszicsiang folyó torkolatától keletre. - 2. brit koronagyarmat 1997-ig a Kowloon-félszigeten, a ~, a Lan Tao és több kisebb szigeten. Ter-e 1997: 708 km². Hiv. nyelve az ang. és a kínai. Közig. közp-ja Victoria. 1842: ~ szg-e, 1860: a Kowloon-fszg. D-i, 1898: É-i része és kb. 30 kis szg., az ún. Új Terület Kína és NBr közötti bérleti szerződéssel 99 évre brit koronagyarmat lett. A II. vh-ban japánok szállták meg, 1945: ismét brit birtok. 1949: a Kínai Népközt. érvénytelennek, 1950: ismét érvényesnek nyilvánította a bérleti szerződést. 1997. VII. 1: ~ viszakerült Kínához és a NBr és Kína között 1984. VIII. 1: kötött megállapodás értelmében további 50 évre különleges státuszt kapott. - 3. püspökség, a távol-keleti misszió egyik központja. Az 1874: alapított ap. vik. 1946. IV. 11: ppség lett. Kanton suffr-a. 1858: a Pápai Missziós Int. papjai kezdték téríteni a kínaiakat. 1869: a Párizsi Külmisszió vette át a munkát. Megalapították a Názáret poliglott nyomdát, hogy vallásos irod-mal lássák el Kínát, Tonkint, Malájföldet, Burmát és Indiát. 1910 k. a maryknolliak, 1930: a ferencesek, jezsuiták, szaléziek kapcsolódtak a munkába. 1964: 6.100.000 lakos, 205.000 h, 111 ep, 335 szp, 688 szn, 71 tp., 6 kórház, 4 árvaház, 191 isk., 128.000 növ-kel; 1995: 6.000.000 l, 257.457 r.k., 62 pb, 74 ep, 262 szp, 340 sz, 599 szn, 266 ni, 129 ki-e volt; 1998: 6.300.000 l., 240.000 h, 59 pb, 71 ep, 266 szp, 351 sz, 559 szn, 321 ni-e, 102 ki-e volt. **-S.B.

Pallas IX:337. - LThK V:472. - Endacott, G. B.: A History of HongKong. London, 1958. - Cleason, G.: HongKong. Uo., 1964. - Hughes, R.: Hong Kong. Borrowed Place, Borrowed Time. Uo., 1968. - Kirkup, J.: Hong Kong and Macao. Uo., 1970. - Hermann, M.: Hong Kong versus Singapore. Stuttgart, 1970. - Kessel, Joseph: Hong Kong és Makao. Bp., 1971. - Fejlődő orsz. lex. 1973:539. - Földünk 1978:118. - Kiss 1978:280. - NCE VII:120. - AP 1996:285; 1999:287. - Pók A.: A nemzetk. élet kronológiája. Bp., 1998:220, 374.