🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Holt-tenger
következő 🡲

Holt-tenger: a Jordán-árok déli részén elhelyezkedő beltenger Palesztinában. - Az egész földkerekség egyedülálló természeti jelensége. A Bibliában a Puszta tengere (Ez 47,8: Araba), Keleti-tenger (megkülönböztetésül a Nagy- v. Nyugati-, azaz Földközi-tengertől) és Sós-tenger, szemben a Jordán völgyének édes vizeivel (Józs 3,16). A ~ név Kr. u. a 2. sz-ból ered és arra utal, hogy a ~ vízében semmiféle élőlény sem él. Az arab Bahr-Lut nevet 1047: adták neki Lót tört-ére utalva (Ter 19,23-29). - Hossza 85 km, legnagyobb szélessége 18 km. A K-ről benyúló Liszan-fszg-től É-ra lévő része mély, néhol 400 m, a D-i rész mélysége ellenben átlag 6 m. Felülete 945 km². 1837: fedezték fel, hogy felszíne 390 m mélyen van a Földközi-tenger szintje alatt, s így az egész Föld legmélyebb felszíni helye. 1900 óta kísérik figyelemmel vízszintjének ingadozását, mely alapjában a csapadék mennyiségétől függően változik; egyre apad. Vizének sótartalma kb. hatszorosa az óceánok vizének (26-30%); fajsúlya 1,021-1,256 között változik. Szárazanyag-tartalma több mint 40%, ebből 30% nátrium-, kálium-, kalcium- és magnézium-klorid. Már az ókorban fölfigyeltek rá, hogy a belé vetett tárgyak nem merülnek el, s ma is idegenforgalmi látványosság e jelenség. - É-ról a Jordán, K-ről az Arnon és több kis időszakos vízfolyás táplálja. Élettelensége a pusztulás és a halál jelképévé tette. Vizének megédesedése, „élővé” válása Ezekielnél a messiási idők jele (Ez 47;. Jel 22,1). →Júdea pusztája, →Ötváros, →só **

BL:644.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.