Holics, Újvár, v. Nyitra vm. (Holič, Szl.): 1. vár. A tatárdúlás (1241-42) után épült kir. határvárként. Újvárként is szerepelt. 1274: a csehek sikertelenül ostromolták. 1299 u. Csák Máté birtokolta, majd ismét kir. vár. Később Stibor vajda, a Pongrácz, a Czobor és a Révai család tulajdona. 1736 u. a Habsburg család nagyszabású U alakú barokk kastéllyá építtette ki. - 2. plébánia a v. esztergomi főegyhm. sasvári esp. ker-ében. 1322: Holicz. Tp-át 1397 e. ismeretlen tit-ra sztelték. Lakói 1561 u. ev-ok lettek. 1626: alapították újra. Mai Szt Márton tp-át 1755: építették. Kegyura 1880: a kir. család. Anyanyelve 1880: szl., ném. - Filiái 1917: Czoborfalva, Kátó, Szentistvánfalva, Tövisfalva. - 3. egykori Szűz Mária-búcsújáró hely. A hagyomány szerint a Lajta menti Bruck ágostonos tp-ában a 17. sz-tól tiszteltek egy Pietà-szobrot. A rend föloszlatása, 1783 u. a szobor magánházba került, de tiszt-e nem szűnt meg. Reindler Dezső OFM vitte ~ba, ahol a plébtp-ban helyezték el. A környék szl. és ném. népe járt ide. Főbúcsúja IX. 15. volt. Bá.B.-B.G.

1. Nyitra vm. 1900:136, 525. - Fügedi 1977:141. - Vártúrák III:141. - 2-3. Jordánszky 1873:58. - Némethy 1894:107. - Gerecze II:557. - Schem. Strig. 1917:139. - Aggházy II:118.