Magyar Katolikus Lexikon > H > Hofra


Hofra: egyiptomi fáraó (ur. Kr. e. 588-568). - Asszíria ellensége volt. Betört Palesztinába, s feltehetően elterelő hadmozdulatként Nebukadnezárral szemben, ostrom alá vette Jeruzsálemet (Jer 37,5-11), de visszavonulásra kényszerült (2Kir 24,7). Jeruzsálem lerombolása és Gedalja meggyilkolása után befogadta a Jeremiás figyelmeztetése ellenére Egyiptomba menekülő júdeaiakat. Innen érthetők a fenyegető jövendölések a júdeaiak (Jer 43,4-44,30), az egyiptomiak (46,25; vö. Ez 29,1-32,21) és ~ ellen (Jer 44,30). ~ egy Cirene elleni hadjáratban vereséget szenvedett, s arra kényszerült, hogy sógorát, Amasziszt maga mellé vegye társuralkodónak. 2 évvel azután, hogy Nebukadnezár betört Egyiptomba, a saját emberei megfojtották. **

BL:640.