🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > Hiel
következő 🡲

Hiel (héb.): bételi építőmester, aki Acháb idejében a Józs 6,26 esküje (→építőáldozat) értelmében elsőszülötte és legkisebb fia feláldozásával újra felépítette Jerikót (1Kir 16,34). **

BL:625.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.