Magyar Katolikus Lexikon > H > Hiel

Hiel (héb.): bételi építőmester, aki Acháb idejében a Józs 6,26 esküje (→építőáldozat) értelmében elsőszülötte és legkisebb fia feláldozásával újra felépítette Jerikót (1Kir 16,34). **

BL:625.