Magyar Katolikus Lexikon > H > Heribert


Heribert, Kölni, Szt (Worms, 970 k.-Köln, 1021. márc. 16.): érsek. - Grófi családban született. Tud-os és teol. képzettségét a wormsi dómiskolában szerezte. Hosszú időn át élt a lotaringiai →Gorze bencés monostorában, de a rendbe nem lépett be. Miután visszatért Wormsba, a dóm prépostja és III. Ottó cs. (ur. 983-1002) kancelláriájának tagja lett. 994: Itália, 998: No. kancellárja. Ettől kezdve befolyása mind jobban növekedett a cs. udvarban, Ottót minden útjára elkísérte, elnyerte a "logothetész" ritkán adományozott címét, amely csak a császár legbizalmasabb tanácsadóit illette meg. III. Ottó (Nagy Károly példáját követve) világot átfogó terveiben birodalmát ker-nyé akarta tenni, melyben a császár és a pápa együttesen uralkodik, Rómát új birodalma középpontjának tekintette. - 995: ~ visszautasította a würzburgi püspökséget testvére, Henrik javára. Amikor másodszor is fölajánlották neki a ppi széket, világi pályafutása tetőpontján állt. 997: a cs-ral együtt volt 2. római útján, amikor a kölni érsekség megüresedett, és a kápt. választása rá esett. ~ elhagyta a cs. udvart, és XII. 25: szentelték pp-ké. Bár főkancellár maradt, fő gondja ettól kezdve érsekségére irányult. Az 1000. évben III. Ottó környezetében csak ennek aacheni látogatása idején tartózkodott, mivel a város a kölni egyhm-hez tartozott. 1002: a cs. magához hívta. ~ még épp idejében érkezett I: Paternóba (Itália), hogy átvehesse a császár végakaratát és mellette lehessen halála órájában. A birodalmi jelvényekkel és az uralkodó holttestével együtt visszaindult No-ba. A cs-t Aachenben temette el húsvét vasárnapján. III. Ottó utódával, Szt Henrikkel már a hazautazás alkalmával ellentétbe került, amikor az a birodalmi jelvények kiadását követelte tőle. ~ végül is engedni volt kénytelen a jövendő cs. akaratának, a köv. időkben azonban távol maradt a politikától. Főkancellárként III. Ottó halála után nem jelent meg többé. - Annál inkább tevékenykedett egyházmegyéje érdekében. Legfőbb terve, egy bencés apátság alapítása, a Köln melletti Deutzban valósult meg. A deutzi tp-ot 1019. V. 3: szent. föl. Támogatta Stablo-Malmedy, Werden és a kölni nagy Szent Márton-apátságot is. - Jámborsága és szigorú egyházias érzülete mintaképül szolgált kortársainak; különösen a szegények és betegek iránti gondoskodását magasztalták.  IX. Gergely pápa (ur. 1227-41) 1227: avatta szentté. Ü: márc. 16. **

SzÉ 1988:158. - BS IV:1317.